125

Őstörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban


ostorteneti-kiallitas-magyar-nemzeti-muzeum

A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kásler Miklós a megnyitón kiemelte, hogy a magyarság identitásának mindig szerves része volt a keleti származás tudata.

A magyar eredettudat nyelvi alapon való meghatározását a miniszter olyan tudománypolitikai döntésnek nevezte, amely „mindenki érzése szerint legalább százötven éve bicegett”. A legújabb tudományágak képviselői ezt a kérdést is helyrerakják – fűzte hozzá. „A magyar hagyomány legendái, krónikái teljesen egyértelműen tudatják az utókorral, hogy a szittya-hun-magyar rokonság folytonos” ‒ hangoztatta Kásler Miklós. Szerinte ezt a Habsburg tudománypolitika, illetve a bolsevizmus időszaka alatt – a keleti kutatásterület magyar kutatók előli elzártsága miatt – nem lehetett korábban bizonyítani.

Az elmúlt harminc évben most kínálkozik először lehetőség arra, hogy az első magyar keletkutató régészek munkáját folytatni lehessen – hangsúlyozta Pósta Béla, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója, és M. Lezsák Gabriella, a tárlat kurátorának munkáját is méltatva a miniszter. Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy az M. Lezsák Gabriella vezetésével kiásott leletek „nagyon sok szempontból hasonlítanak a honfoglalás kori magyarság emlékeire, és sok szempontból megegyeznek azokkal”. Álláspontja szerint a kiállítás olyan új korszakot nyit meg, amikor „a tudományok szabadon szárnyalhatnak, és nem nullázzák le egymás eredményeit, hanem összefogásukkal egzakt alapon magasabb minőség jöhet létre”.

ostorteneti-kiallitas-magyar-nemzeti-muzeum

Varga Benedek, az MNM főigazgatója közölte: a magyarság történetének sajátossága, hogy a nemzet etnogenezise egy vándorláshoz kapcsolódik, amelynek határai átnyúlnak Európán, ezért „messze keleten is keresünk kell gyökereiket”. Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a Magyarországon első alkalommal bemutatott leletek az M. Lezsák Gabriella által 2016-tól éves rendszerességgel szervezett régészeti kutatóutak során dokumentált, „honfoglaló magyar jellegű” tárgyakból kerültek ki.

A tárlat bemutatja a kaukázusi magyar régészeti kutatóutakat, felidézi a 2019 októberében végzett első magyar-orosz régészeti feltárás néhány fontosabb mozzanatát, és beszámol a néprajz és a genetika legújabb eredményeiről. A kiállításon látható jurtainstalláció honfoglalás kori viseletekkel, használati tárgyakkal és az Észak-Kaukázusban gyűjtött népzenével érzékelteti a 9-10. századi magyarság mindennapjait. A tárlat régészeti tárgyait és dokumentumait a moszkvai Mardzsani Alapítvány, a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Múzeum, az Anapai Régészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár kölcsönözték. A kiállítás április 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

MTI Fotók: Szigetváry Zsolt
Forrás: MTI

2020.02.24