A könyvben olvashatunk híres és kevésbé híres, de annál érdekesebb vonalakról a transzszibériai expressztől a budapesti gyermekvasútig, a londoni metrótól a Grand Canyon-i vasútig, és mindegyikkel a történelmi múltban kalandozhatunk, vagy megcsodálhatjuk a trópusi dzsungeleket, a lezúduló vízeséseket, szafari parkokban az egzotikus vadállatokat.

Moszkva és Peking között átutazhatunk a történelmi orosz városokon (pl. Perm és Jekatyerinburg), majd a mongol pusztákon halad a vonat, hogy végül a jurták mellett a modern világgal is találkozhassunk. Megtudhatjuk a kiadványból, hogy a kínai nagy fal alatt sokméternyi mélyen készül egy vasúti alagút – így nem csupán repülővel felette, hanem alatta is át lehet majd haladni.

Olvashatunk a nagy sebességű vonatokról, melyek átszelik Kínát és Japánt – létezik már óránként ötszáz kilométeres sebességgel száguldó mágneses vasút is. Megismerkedhetünk a Sinkanszennel, mely egy nagy és gyors vasúthálózat Japánban földrengés- és tájfunbiztos vonatokkal.

A Sri Lanka szigetén haladó teaszállító szerelvény a növényi kultúrában beálló változást tükrözi: a kezdetben kávéültetvények jellemezte sziget az ültetvények tönkremenetelét követően áttért a tea termesztésére. Indiában rácsodálkozhatunk az egykori maharadzsák fényűző szerelvényére, melyet felújítottak, így a turisták fényűző környezetben élvezhetik az utazást.

Olvashatunk a híres Orient expresszről, Európa legismertebb vonatáról, mely hajdan Párizs és Isztambul között közlekedett. Az útirány érintette a francia-német határvárost, Strasbourgot, mely ma az Európai Unió kiemelt központja, de a korabeli utazó leszállhatott Ulmban is, hogy megtekintse a dómot, ellátogathatott Münchenbe, a bajor fővárosba, hogy aztán megérkezzen Salzburgba, Mozart szülővárosba, majd továbbmenjen a Duna menti Linzbe, A két Lotti szülőhelyére; és még tovább a császárvároson keresztül Budapestre, Bukarestbe és végül Isztambulba. Megtudhatjuk, hogy még Mikulás vonat is van: Helsinkiből északra halad a Santa Claus vasút.

Igaz, hogy a Cecil Rhodes által megálmodott Kairó-Fokföld vasútvonal, mely láncszerűen egybefűzte volna a brit gyarmatokat, nem valósult meg, de néhány átszállással azért keresztül lehet szelni vonattal Afrikát északról délre. Egyiptom csodáit pedig külön vasútvonalon lehet megtekinteni.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Transzkontinentális vasútvonal létesített kapcsolatot kelet és nyugat között óceántól óceánig. Ehhez a hatalmas munkához persze fel kellett venni a küzdelmet mind a természettel, mind az indián törzsekkel. A vasút fő telepítő tényezője ezen a földrészen az aranyláz volt.

A helyi érdekű vasutakról sem feledkezik meg a szerző, hiszen szó esik a csodaszép és grandiózus moszkvai metróhálózatról is, mely a 30-as évektől épült ki. Állomásai műremekek, például a Dosztojevszkaja állomáson a Bűn és bűnhődés jelenetei láthatók. Az athéni metróban emlékezhetünk az ókori Hellaszra, a londoniról pedig megtudhatjuk, hogy ez volt a világ első földalatti szerelvénye: kezdetben fából készült kocsik jártak gőzvontatással. Szó esik a New York-i metróról, de kitér a szerző a kínaiak, illetve más városok hálózatára is. Kuriózumként említi a dubait. Magyar vonatkozásban a millenniumi kisföldalattit mutatja be állomásaival – ezen a vonaton maga Ferenc József is utazott. A veronai metró a két Shakespeare-hős, Rómeó és Júlia történetére emlékezteti az utazót.

A kötetet olvasva ámuldozhatunk az építők leleményességén: hogyan győzték le a gránit keménységű kőzetet, a hegyakadályokat, hogyan létesítettek megszámlálhatatlan hidat, hiszen találkozunk vasutakkal szinte a világ tetején is: gyönyörködhetünk mind az Alpokban, mind pedig a Sziklás-hegység, az Andok, de még a Himalája csúcsaiban is. Az író megmutatja a föld alá bújó, majd kibukkanó vonatokat, és bemutatja a hatalmas pályaudvarokat is.

Szóba kerül természetesen a transzszibériai vasútvonal is, a vasúti szerencsétlenségek, és ezeknek a járműveknek a háborúkban játszott szerepe is, ennek kapcsán pedig a teherszállítási üzletágról is megtudhatunk egyet s mást.

Manapság is sokan utaznak a modern vasútvonalakon, és akad olyan társaság, mely teljes Föld körüli utazásokat szervez hajóutak közbeiktatásával.

Csiszár Antal