187

Sarah Baxter: A világ története 500 vasútvonal mentén

Csiszár Antal könyvismertetője

sarah-baxter-a-vilag-tortenete-500-vasutvonal-menten

Sarah Baxter A világ története 500 vasútvonal mentén című kötete igazán lenyűgöző munka, hiszen amellett, hogy végigkalauzolja az olvasót öt kontinens ötszáz vasútvonalán, még arra is van gondja, hogy útközben megláthassuk bolygónkat és annak történelmét felfedezők, vasútépítők, történelmi hősök és gonosztevők nyomában.

A könyvben olvashatunk híres és kevésbé híres, de annál érdekesebb vonalakról a transzszibériai expressztől a budapesti gyermekvasútig, a londoni metrótól a Grand Canyon-i vasútig, és mindegyikkel a történelmi múltban kalandozhatunk, vagy megcsodálhatjuk a trópusi dzsungeleket, a lezúduló vízeséseket, szafari parkokban az egzotikus vadállatokat.

Moszkva és Peking között átutazhatunk a történelmi orosz városokon (pl. Perm és Jekatyerinburg), majd a mongol pusztákon halad a vonat, hogy végül a jurták mellett a modern világgal is találkozhassunk. Megtudhatjuk a kiadványból, hogy a kínai nagy fal alatt sokméternyi mélyen készül egy vasúti alagút – így nem csupán repülővel felette, hanem alatta is át lehet majd haladni.

Olvashatunk a nagy sebességű vonatokról, melyek átszelik Kínát és Japánt – létezik már óránként ötszáz kilométeres sebességgel száguldó mágneses vasút is. Megismerkedhetünk a Sinkanszennel, mely egy nagy és gyors vasúthálózat Japánban földrengés- és tájfunbiztos vonatokkal.

A Sri Lanka szigetén haladó teaszállító szerelvény a növényi kultúrában beálló változást tükrözi: a kezdetben kávéültetvények jellemezte sziget az ültetvények tönkremenetelét követően áttért a tea termesztésére. Indiában rácsodálkozhatunk az egykori maharadzsák fényűző szerelvényére, melyet felújítottak, így a turisták fényűző környezetben élvezhetik az utazást.

Olvashatunk a híres Orient expresszről, Európa legismertebb vonatáról, mely hajdan Párizs és Isztambul között közlekedett. Az útirány érintette a francia-német határvárost, Strasbourgot, mely ma az Európai Unió kiemelt központja, de a korabeli utazó leszállhatott Ulmban is, hogy megtekintse a dómot, ellátogathatott Münchenbe, a bajor fővárosba, hogy aztán megérkezzen Salzburgba, Mozart szülővárosba, majd továbbmenjen a Duna menti Linzbe, A két Lotti szülőhelyére; és még tovább a császárvároson keresztül Budapestre, Bukarestbe és végül Isztambulba. Megtudhatjuk, hogy még Mikulás vonat is van: Helsinkiből északra halad a Santa Claus vasút.

Igaz, hogy a Cecil Rhodes által megálmodott Kairó-Fokföld vasútvonal, mely láncszerűen egybefűzte volna a brit gyarmatokat, nem valósult meg, de néhány átszállással azért keresztül lehet szelni vonattal Afrikát északról délre. Egyiptom csodáit pedig külön vasútvonalon lehet megtekinteni.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Transzkontinentális vasútvonal létesített kapcsolatot kelet és nyugat között óceántól óceánig. Ehhez a hatalmas munkához persze fel kellett venni a küzdelmet mind a természettel, mind az indián törzsekkel. A vasút fő telepítő tényezője ezen a földrészen az aranyláz volt.

A helyi érdekű vasutakról sem feledkezik meg a szerző, hiszen szó esik a csodaszép és grandiózus moszkvai metróhálózatról is, mely a 30-as évektől épült ki. Állomásai műremekek, például a Dosztojevszkaja állomáson a Bűn és bűnhődés jelenetei láthatók. Az athéni metróban emlékezhetünk az ókori Hellaszra, a londoniról pedig megtudhatjuk, hogy ez volt a világ első földalatti szerelvénye: kezdetben fából készült kocsik jártak gőzvontatással. Szó esik a New York-i metróról, de kitér a szerző a kínaiak, illetve más városok hálózatára is. Kuriózumként említi a dubait. Magyar vonatkozásban a millenniumi kisföldalattit mutatja be állomásaival – ezen a vonaton maga Ferenc József is utazott. A veronai metró a két Shakespeare-hős, Rómeó és Júlia történetére emlékezteti az utazót.

A kötetet olvasva ámuldozhatunk az építők leleményességén: hogyan győzték le a gránit keménységű kőzetet, a hegyakadályokat, hogyan létesítettek megszámlálhatatlan hidat, hiszen találkozunk vasutakkal szinte a világ tetején is: gyönyörködhetünk mind az Alpokban, mind pedig a Sziklás-hegység, az Andok, de még a Himalája csúcsaiban is. Az író megmutatja a föld alá bújó, majd kibukkanó vonatokat, és bemutatja a hatalmas pályaudvarokat is.

Szóba kerül természetesen a transzszibériai vasútvonal is, a vasúti szerencsétlenségek, és ezeknek a járműveknek a háborúkban játszott szerepe is, ennek kapcsán pedig a teherszállítási üzletágról is megtudhatunk egyet s mást.

Manapság is sokan utaznak a modern vasútvonalakon, és akad olyan társaság, mely teljes Föld körüli utazásokat szervez hajóutak közbeiktatásával.

Csiszár Antal

2020.02.21