302

Megnyílik a Pesti Vigadó – Ezen a napon történt

Nagy Mária írása

pesti-vigado

Ezen a Dunára néző épület a maga nemében talán a legnagyszerűbb az egész birodalomban.” (Rexa Dezső) 1865. február 20-án nyílt meg hivatalosan a Pesti Vigadó. A mai helyén a XVIII. század végéig a várost védő Rondella állt, amelyet kaszárnyának használtak, a reformkorban kezdődött el a pestiek által igényelt táncterem építése.

1829-ben Pollack Mihály kapott megbízást a Vigadó kivitelezésére, aki a kor több neves mesterét fogadta maga mellé. A márványmunkák Maurer Jánostól, a szobrászmunkák Uhr Ferenctől, a festészeti munkálatok Wágner, Kappal és Kemm mesterektől származnak. Az épület 1832. június 11-ére már elkészült, ünnepélyes megnyitására 1833. január 13-án került sor egy fényes bál keretében.

pesti-vigado

Az épületről mindenki szuperlatívuszokban beszélt, a Vigadót akkoriban mindenki csak „Redoute”-nak (bálterem) nevezte. A megnyitás utáni első vendégművész id. Johann Strauss volt: 1833 novemberében érkezett Pestre, és összesen három hangversenyt adott a Vigadóban. A magyar szerzők közül Erkel Ferenc és Liszt Ferenc hangversenyezett az épületben, utóbbi először az 1838-as árvíz után adott jótékonysági koncertet (a fenti képen), majd 1846-ban újra itt játszott. 1848. július 11-én forradalmi országgyűlést tartottak a Vigadóban, itt mondta el Kossuth Lajos nagy beszédeit.

1849 májusában a magyarok által ostromolt budai várat védő Hentzi osztrák generális a Duna-parti palotákkal együtt szétlövette az épületet. Május 15-én végső csapást mért a klasszicista épületekre, ekkor a Redoute oszlopsora is ledőlt. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új épület megterezésére, amelyet ünnepi bál keretében avatták fel 1865. január 15-én, a város pedig február 20-án vette hivatalosan birtokba. A Vigadó lett az első, önkormányzati megrendelésre kifestett pesti középület.

pesti-vigado

A belső festésre Than Mór és Lotz Károly kapott megbízást, együtt összesen 27 freskót készítettek. Megkötés volt számukra, hogy csak a magyar regék közül választhatnak. Lotz a díszlépcső fölötti mennyezetre 12 falfestményt alkotott Árgírus királyfi és Tündér Ilona története alapján. Oldalt Than nagy méretű faliképe látható: Árgírus királyfi Tündérországba érkezik. A Dunára néző főhomlokzatot szobrok és domborművek díszítik. A főhomlokzat oszlopainak elkészítését Alexy Károly szobrászművész kezdhette el. A szobrok anyagának kiválasztásában részt vett Henszlmann Imre, valamint Adam Clark is.

A 19. században a Pesti Vigadóban több bált, ünnepi fogadásokat rendeztek, és nagyon sok komoly zenei hangverseny színhelye volt. Fellépett itt Liszt Ferenc, Richard Wagner, Johannes Brahms, Claude Debussy. Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája a Filharmóniai Társaság 1865. március 25-i hangversenyén. A Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadót tekintette otthonának, többször vezényelte itt a zenekart Erkel Ferenc. Itt adta első önálló koncertjét Dohnányi Ernő, 1905-ben Bartók Béla, 1932-ben pedig itt debütált Fischer Annie. Ferencsik János itt állt először a Filharmonikusok élére 1938-ban, az utolsó külföldi vendégművész karmester, Herbert von Karajan pedig 1944-ben lépett fel a Vigadóban.

pesti-vigado

Fontos történelmi események színhelye is volt az épület. Ferenc József 1865-ös látogatásakor a pesti polgári választmány itt adott ünnepélyes estélyt, míg egy évre rá az uralkodó tiszteletére rendezett bált a császári pár nyitotta meg. Székely Bertalan meg is örökítette ezt az eseményt. 1873-ban az épületben született meg Buda, Pest és Óbuda egyesítésével Magyarország új fővárosa, Budapest. Október 25-én itt tartotta alakuló gyűlését az új, egyesített, fővárosi képviselő-testület, az ülésen választották főpolgármesternek Ráth Károlyt, a Budapesti Királyi Ítélőtábla alelnökét.

1898-ban Fridtjof Nansen tartott itt előadást az északi-sarki felfedező útjáról, 1909 októberében pedig kiállították Blériot repülőgépét, amellyel az év júliusában elsőként átrepülte a La Manche csatornát. 1882-ben Budapesten itt mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás, ekkor ideiglenes berendezést szereltek fel az épületben.

pesti-vigado

A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, kétségessé vált a jövője is. 1954-ben felvették a műemlékjegyzékbe, és az illetékesek az évtized végén engedélyezték az újjáépítését. Tiry György építész és Potyondi Margit belsőépítész tervei alapján végül 1968-ban hozzáláttak a felújításhoz, jelentősen redukált igényekkel. Az eredetileg a nagyterem fölé helyezendő Nemzeti Szalon kiállítótermét a korábban kávéházként üzemelő földszinti területre tették, így jött létre gyakorlatilag a Vigadó Galéria.

A felújított Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit, de már nem bálteremként, hanem reprezentatív kiállítóhelyként, szórakoztató központként. A Vigadó Galériában az első tárlat megnyitására 1980 áprilisában került sor, ezzel pedig a magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelyévé vált. A Vigadó színpadán világhírű művészek is szerepeltek: Cziffra György mellett Kovács Dénes, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós, valamint Szvjatoszlav Richter zongoraművész. Fellépett itt a Magyar Állami Hangversenyzenekar is Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.

pesti-vigado

Az épületet végül 2004-ben be kellett zárni, és ekkor már a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapotokat visszaállító felújítás vette kezdetét. A 2011-ben megalkotott alaptörvény értelmében a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult át, és 2013-ban megkapta a Vigadó tulajdonjogát. 2014. március 14-én nyílt meg az átalakított épület, amely új terekkel is gazdagodott: az V. emeleten előadó- és kiállítóteremmel, a VI. emeleten pedig tetőterasszal. Az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, vigado.hu, Gábor István: A Vigadó története. Budapest : Zeneműkiadó, 1978.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

2020.02.20