Kustár Zoltán azt mondta, hogy az 1880. február 15-én megnyitott olvasóterem fordulópontot jelentett a város kulturális életében, miután a város polgárai is hozzáférhettek a kollégium tudományos kincseihez. Hozzátette: a kollégiumi könyvtár ma is „az ország, a nemzet könyvtára, iskolája, világító lámpása”.

Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere szerint „a könyvtár ma, az internet korában is érvényes, élő pontja a tudáshoz való hozzáférésnek”. Bár az olvasás egyfajta intim kapcsolat a szerző, a mű és az olvasó között, de ez a fajta élmény a könyvtárban kinyílik a közösség felé – jegyezte meg. Hozzátette: a Református Kollégium könyvtára emblematikusan meg tudja jeleníteni az intézmény és a város történetét, kapcsolatát.

Gáborjáni Szabó Botond, a kollégium gyűjteményi igazgatója felidézte: évtizedes előkészítés után 1880. február 15-én nyitotta meg a kapuit az olvasóterem, ahol egyszerre negyvenen válogathattak 3500 mű közül. Már az első esztendőben csaknem négyezer regisztrált látogatója volt a nyilvános könyvtárnak. Az akkori előírások szerint külön igazgatói engedéllyel a városhatáron kívül élők is látogathatták a könyvtárat, de számukra tilos volt könyveket kölcsönözni – idézte a szabályzatot az igazgató.

A Református Kollégium Nagykönyvtárában rendezett kamarakiállítás látogatói korabeli dokumentumokat, fotókat tekinthetnek meg Debrecen első nyilvános olvasótermének történetéből.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Forrás: MTI