896

Foglalkozása: operettszerző és az első magyar zenei jogvédő – dr. Huszka Jenő

Fodor Anett írása

huszka-jeno

Huszka Jenő (1875-1960) neve ismerősen cseng a zenét szerető közönség számára. Különösen népszerű a Bob herceg című első nagyoperettje, melynek örökzöld dallamai 118 éve nagy sikerrel csendülnek fel a színházakban. Kevésbé ismeretes azonban, hogy doktor Huszka – a budapesti zeneakadémia hegedű- és zeneszerzés tanszakain kiváló eredménnyel folytatott tanulmányai mellett – a jogi karon is diplomát szerzett.

Jogi képzettsége tette alkalmassá arra, hogy kiálljon a zeneszerzők, szövegírók és színpadi művészek szerzői jogdíjainak kiharcolásában. Ebben segítségére volt az is, hogy évtizedekig dolgozott először titkárként, majd később tanácsosként a kultuszminisztérium művészeti osztályán.

A Bob herceg fülbemászó zenéjét Magyarország minden szegletében játszották. Ennek ellenére, a színpadi előadások kivételével, Huszka és szerzőtársai egy árva fillért nem kaptak érte. Ez sarkallta a zeneszerzőt arra, hogy 1907 májusában a budapesti József téren lévő Blumenstöckl sörözőben összehívta a Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetkezetének (MARS) alakuló ülését. A gyűlésen részt vett több illusztris személyiség: Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia akkori igazgatója; akadémiai tanárok, mint például Erkel Gyula, Hubay Jenő, Siklós Albert; valamint zeneszerzők, szövegírók, kritikusok és zeneműkiadók is.

Mivel a korabeli Magyarországon hiányzott az elegendő szerzői és előadói jogvédelmi tapasztalat, a szervezet munkája nagyon nehézkesen indult, sőt több évtizedig csak döcögött. A MARS először egy budapesti cigányzenekar vezetőjét perelte be, aki azzal védekezett, hogy ő nem kottából, hanem emlékezetből játszott. A per nyilvánosság és nagy érdeklődés előtt folyt. A többéves vita eredménye az lett, hogy a MARS, noha győzelmet aratott, nem tudta behajtani a jogdíjat. Így a továbbiakban a jogvédők a zenekart szerződtető vendéglőst perelték. Akkoriban azonban igen nehéz volt elfogadtatni, hogy a jogdíjakat nem az előadók, hanem az őket szerződtetők fizetik. Mire kialakult volna a jogdíjak behajtásának gyakorlata, elkezdődött az első világháború.

Az igazi nagy sikerek Huszka Jenő vezetése alatt az 1920-as években jöttek. Az ő javaslatára került bevezetésre az az 1924-ben életbe lépő jogszabály, miszerint a bálok és mulatságok rendőri engedélyezését a jogdíjak befizetésétől tették függővé.

Szintén ebben az évtizedben, a filmforgalmazókkal és a Magyar Rádióval kötött egyezségeknek köszönhetően, a MARS megtöbbszörözte belföldi bevételét, valamint virágzásnak indultak a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok.

1926-ban Rómában megalakult a jogvédő társaságok nemzetközi szövetsége (CISAC). Alapító tagjai közt volt a Huszka vezette MARS is. Négy évvel később pedig, hatalmas megtiszteltetésként mind az országnak, mind a MARS-nak, a nemzetközi szövetség Budapesten tartott ötödik kongresszusán Huszka Jenőt választották alelnökké.

A Magyar Tudományos Akadémián tartott, száznál is több résztvevővel zajló kongresszus korszakos jelentőségű volt, mivel az akkor éppen elterjedőben lévő hangosfilmmel, gramofonnal, illetve rádióval összefüggő szerzői jogi kérdésekkel foglalkozott.

pesti-naploPesti Napló, 1930. május 29.

Sajnos a komolyzene képviselői ekkor még nem vettek részt a magyar jogvédő szövetségben. Így történhetett, hogy Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő műveit híres külföldi kiadók jelentették meg (többek közt a bécsi Universal Edition).

Az 1940-es években Magyarországon zajló sajnálatos történelmi események következtében Huszka lemondott a szervezet vezetéséről. Nem volt más választása.

1953. január 1-én pedig a 45 évig működő MARS-ot felváltotta a Szerzői Jogvédelmi Hivatal.

Fodor Anett

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.02.12