244

A vár, amit Csák Máté pénzért vett


cseklesz-var

A Pozsonyhoz közel lévő Cseklész várát pedig ne nagyon keresgéljük, mert csak némely falmaradványok vannak meg belőle a ma Bernolakovónak hívott városkában. Ahol a Pozsonyivánka felé eső várdombra, a romok mellé az élelmes helyiek egy körbástya alakú víztornyot építettek, hogy mégis csak legyen valami, ami az egykori várra emlékeztet.

Amit még 1290 körül a Hontpázmány nembeli Bököny (1266-1304) építtethetett, aki nagy úr volt, állítólag még az Árpádokkal is rokonságba került. De aztán Cseklész mégis csak Csák Máté birtokába került, mégpedig furcsa módon, adásvétel útján. A nagyúr 1321-es halálával Károly Róbert rendelkezett a vár felett, 1324-ben Veres Ábrahámnak adta, aki a Cseklészi família alapítója is lett. Aztán a vár ismét a király birtokába került. Egészen pontosan Zsigmond Cseklészért cserében 1392-ben Cseklészi Miklósnak, azaz hogy három fiúsított lányának, Angelikának, Margitnak és Annának adta Appony várát és az alatta lévő falut. Cseklész 1393-tól Korbáviai Károly kezén volt, majd 1422-ben visszaszállt a koronára, és ezután Rozgonyi György pozsonyi ispáné lett. Ekkorra úgy alakult, hogy a falu a Szentgyörgyiek és Baziniak kezén volt, míg a várban a Rozgonyiak voltak az urak. Így aztán nem is volt békesség Cseklész körül, és egyes vélekedések szerint ez okozta a vár pusztulását is az 1400-as évek végén valamikor. Egy helyi legenda szerint viszont a török időkben még áll, hiszen a várat ostromló Kujan pasa beleszeretett a várkapitány menyasszonyába, és megpróbálta elcsábítani. Egy éjszakán, amikor találkoztak (hm…), a pasa felmutatott az egyik csillagra, hogy az az ő életének csillaga. Amíg a csillag ragyog, nem adja fel, küzdeni fog a lányért. Azon minutumban a csillag lezuhant, s meghalt a török tiszt is, szívében a várkapitány nyilával.

cseklesz-varA víztorony és a magmaradt faldarabok rajza (varvadasz.bloglap.hu)

A pusztulást más vélemények szerint Bocskai hozta el 1605-ben, de olvasni lehet azt is, hogy Thököly kurucai tettek pontot a vár történetére, talán éppen 1683 körül, mikor a török Bécs ostromához rendelte az ifjú fejedelmet és nyalka lovasságát. Egyszóval nem nagyon lehet tudni, hogy mi hozta el a cseklészi vár számára a véget. Azt viszont igen, hogy a településnek a jövőjét az a barokk kastély biztosította, amit gróf Esterházy József országbíró (1682-1748) építtetett Anton Erhard Martinellivel ide 1714 és 1720 között. Az országbíró nem volt mindig országbíró, korábban papnak készült, egészen Rómáig eljutott teológiai tanulmányai során. Aztán testvére, Antal kuruc tábornok lett, így a család úgy döntött, hogy a papi pálya helyett ő meg legyen a császár katonája. 1705-től labanc lovassági ezredesként harcolt, még altábornagy bátyjával is összemérhette kardját a csatatereken. Aztán Rákóczi csillaga is leáldozott, de ekkor már József is tábornok volt. Így küzdött 1716 és 1718 között az osztrák-török háborúban, és még számos más hadjáratban. Hogy aztán már Komárom megyei főispánként 1727-ben megvegye a tatai uradalmat, ide és Cseklészre is kastélyt építtessen, Majkpusztára pedig 1733-ban hajlékokat a kamalduliaknak.

cseklesz-varEsterházy József barokk kastélya Cseklészen (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Cseklész köveit közben szépen elhordták az alatta lakók. Akik 1910-ben már 2100-an voltak, ebből 1663 magyar és 370 szlovák. 2011-re pedig 5400 ember lakta a kisvárost, 5100 szlovák és mindösszesen 30 magyar.

Címlapkép: Faltöredékek és az új víztorony (varvadasz.bloglap.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.02.12