413

Harsányi Ferencné Miletics Ilona: Vörös felhő

Kötetbemutató a győri könyvtárban

harsanyi-ferencne-miletics-ilona-voros-felho-konyvbemutato

Könyvbemutatóra került sor január 29-én délután a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében: Harsányi Ferencné Miletics Ilonával Vörös felhő című kötetéről beszélgetett dr. Horváth József igazgatóhelyettes és a könyv megjelenésének segítői.

Pozsgai Krisztina művelődésszervező nyitotta meg a rendezvényt, bemutatva a szereplőket, ezt követően az igazgatóhelyettes úr vette át a szót, köszöntve a vendégeket és a publikumot, majd a meghívottak vázolták a kiadvány megjelenésének hátterét.

Harsányi Ferencné Miletics Ilona könyve számottevően gazdagítja Győrszentivánról a történelmi, néprajzi és egyéb ismereteket. A kötet megjelenését nem lehet az előzményektől elválasztani, tekintve, hogy már korábban publikált a szerző. A Szentivániak Szentivánért Alapítvány pályázatot írt ki, melyre alkotások nagy száma született, jelezve a település múltja iránti érdeklődést. A szerzőt Dr. Gunyhó Imréné helyi tanító is inspirálta, sőt részt vett a források felkutatásában, számításba véve a kútfőket (könyvtárak, levéltár), és még Pannonhalmára is eljutottak, mivel egyházkormányzatilag a község a Bencés Apátsághoz tartozott.

A Vörös felhő cím eredete egy 1938-ban megfigyelt, különös természeti jelenségre utal, melyet meg is örökítettek – a festmény kutatása is szerves része volt a mű megszületésének. A szerző munkája során mindenütt szíves támogatásra talált, miközben széles spektrumban merült el a régmúlt „vallatásában”. Családtörténetet, utcák múltját, régi elnevezések (Zsombékos, Söprűhegy) nyomába eredt, de behatolt a temető titkaiba is.

Megható epizódja volt az estnek, amikor a szerző lánya méltatta a könyvet, messzemenő elismeréssel szólt édesanyjáról mint szülőről, de hasonlóan nyilatkozott a szerző a felmenőiről, akitől szeretetet, gerincességet kapott útravalóul. Édesapja megjárta a Nagy Háború poklát (tragikomikus helyzete abból adódott, hogy a kötelező katonaidő lejárta, a 3 év után, ismét honvédruhát öltve, először a galíciai, majd az albán frontra került. (Előbbi helyen súlyosan megsérült, tüdőlövést kapott, melyből bár egy bécsi egészségügyi intézetben kigyógyították, de a visszamaradt tünetek élete végéig elkísérték.)

harsanyi-ferencne-miletics-ilona-voros-felho-konyvbemutato

Abban az időben – televízió nem lévén – mivel telhettek a hosszúra nyúlt téli esték, ha nem az átélt kalandok, viszontagságok mesélésével. Albániában utat építettek, haza úgy jutottak, hogy egy szállítóhajóra felvették őket, de persze az út nem telt eseménytelenül, mondhatni, a halál torkából menekült meg, mert a hajón kiütött tűzvész kétszáz emberrel végzett. A katonaság idején állandóan hazagondolt, vajon ki műveli a földet, és reménykedett abban, hogy aratási szabadságra hazamehet. A nagypapa minden időben tette a dolgát, szép kort ért meg.

A falu jeles mecénásáról, Molnár Vidről is szó esett, aki anyagilag támogatta a települést. A török uralom idején Szentiván elnéptelenedett, a XVIII. században az igazgatóhelyettes úr szülőfalujából, Horvátkimléről érkeztek jövevények – innen eredt sok „ts” végződésű családnév.

Egészében a kötet sikerét jelzi, hogy a 2008-as első kiadást követően újra megjelent. A helyi iskolában a történelemtanításban forrásként használják, így téve életszerűbbé az oktatást, hiszen a tanulók előtt hitelesebbé válnak a tankönyvben leírtak.

Végezetül a szerző és az igazgatóhelyettes úr megköszönte a részvételt, majd kötetvásárlásra, a kulturális közintézmények számára a kötet felajánlására és dedikálásra került sor. Elmondhatjuk, hogy becses munkával gazdagodott a megye helytörténeti gyűjteménye.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

2020.01.31