120 éve született Fekete István

Nagy Mária írása

115-eve-szuletett-fekete-istvan

Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el.Fekete István 120 évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született Göllén. Édesapja Fekete Árpád iskolamester volt, aki kemény munkával vívta ki a megbecsülést falujában. István az elemi iskola első négy osztályát Göllén végezte.

Miután azonban megszülettek lánytestvérei, szűkös lett a ház, ezért a család Kaposvárra költözött – már itt végezte el az ötödik osztályt. 1914-ben a kaposvári polgári iskolában tanult, de közben kitört az első világháború. 1915 nyarán elvégezte az iskola utolsó osztályát, majd a hároméves felsőkereskedelmi iskolába iratkozott be. 1917 végén besorozták, behívója a 19-es önkéntes honvéd gyalogezredhez szólt, amelynek Kaposváron volt egy zászlóalja, így a városban maradhatott. 1918 tavaszán iskolájában hadiérettségit tett. Ezután Gödöllőre került a tartalékos tiszti iskolába. 1918-ig káplárként szolgált, ezeket az élményeit a Ballagó idő című regényében örökítette meg.

1923-ban felvették a Debreceni Gazdasági Akadémiára, de csak az első félévet végezte el. 1924 januárjában Magyaróváron folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban gazda oklevelet szerzett. 1920 és 26 között Kaposváron tartalékos tisztként teljesített szolgálatot. Mint frissen végzett mezőgazdász Bakócán, gróf Majláth György birtokán kapott állást. Itt ismerkedett meg a bakócai belgyógyász főorvos lányával, Piller Edittel, 1929. december 12-én kötöttek házasságot. A fiatal pár ezután Ajkára költözött, István itt kapott gazdatiszti állást, melynek során tekintélyt vívott ki magának, itt született kislánya és kisfia is.

Fekete István először verseket írt, majd vadászati témájú írásokat küldött a Nimród újságnak, amelynek főszerkesztője ekkor Kittenberg Kálmán volt. Nagyszerű embert ismert meg benne, akire egész életében tisztelettel tekintetett, és közöttük szoros, halálukig tartó barátság alakult ki. 1936-ban a Gárdonyi Társaság történelmi regénypályázatot hirdetett. Ekkor írta meg A koppányi aga testamentuma című regényét, amellyel első helyezést ért el.

Első regényeinek megszületése után mind gyakrabban látogatott Pestre. 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett. Ismeretségi köre bővült, köztük a kor jeles íróival. Nem sokkal később színdarabot is írt Hajnalodik címmel. A drámát telt ház előtt játszották a Magyar színházban és a Kamaraszínházban is, amely a második világháború kitöréséig közel száz előadást ért meg. Ezután pedig Bánki Viktor filmrendező kérte fel egy forgatókönyv elkészítésére. Egy hét alatt megírta a Doktor Kovács István című film forgatókönyvét, amely számára újabb sikert hozott. Az 1940-es évek elején már a legsikeresebb és legkeresettebb magyar író volt.

Időközben az ajkai uradalom gondjai mind terhesebbé váltak számára, írói munkássága elé egyre nagyobb terheket gördítettek. A Fekete család rokoni és baráti segítséggel Budapestre költözött, István a Földművelődésügyi Minisztériumban kapott állást. Majd megjelent második romantikus regénye, a Hajnal Badányban, 1944-ben Egy szem kukorica című novelláskötete, 1948-ban pedig Tíz szál gyertya című novelláskötete.

1946 tavaszán tiltó indexre került. A politikai rendőrség, az ÁVO zaklatta, súlyosan megverték, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg. 1949 tavaszán létszámleépítés miatt sokadmagával együtt nyugdíjazták. Állása megszűnésével a nélkülözés hosszú hónapjai, sőt évei köszöntöttek a családra. Könyveit nem adták ki, állandó foglalkozást sehol nem kapott, alkalmi munkákat kellett vállalnia, hogy eltarthassa családját. 1951 őszén végül tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában. Itt írta meg Kele és Lutra című regényeit. 1955-ben a Mezőgazdasági Könyvkiadó több művét tankönyvként jelentette meg, ezután a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg alkotásai. 1955-ben látott napvilágot a Lutra, megelőzve a Bogáncsot, a Tüskevárt és a Vukot.

1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki Tüskevár című regényéért. Több könyvéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk. Hetvenedik születésnapjának méltó megünnepléseként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Nagyon erős dohányos volt, ami miatt 1968-ban már kapott egy szívinfarktust, végül 1970. június 23-án hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

34 évvel később, 2004-ben gyermekei, a Chicagóban élő István és az ausztriai Bregenzben letelepedett Edit kérésére – tekintettel édesapjuk szülőfalu-szeretetére – édesanyjukkal együtt kihantoltatták, és augusztus 14-én Göllén helyezték végső nyughelyére. Koporsóját lófogatú gyászhintó vitte mintegy kétezer ember kíséretében. Hűséges kutyájukat, Bogáncsot is velük temették el.

Lánya, Fekete Edit 1930-ban született, tanulmányait a budai Sacré Cœur-rend leányiskolájában végezte. 1949-ben a tagja, apáca lett, majd még ebben az évben Ausztriába emigrált, mivel Magyarországon feloszlatták a rendet. 1989-ben a rend Bergenzben található leánygimnáziumának iskolaigazgatójává választották. 2013 februárjában hunyt el.

Fia, ifj. Fekete István 1932-ben született, a gödöllői Premontrei Gimnáziumban végezte tanulmányait. Az 1956-os forradalomban való szerepe miatt 1956 decemberében elhagyta az országot. 1957-től 1963-ig Kanadában, 1963 óta pedig az USA-ban, Chicagóban él. Dolgozott mint masszőr, fizikoterapeuta, sportklub-igazgató, üzleti közíró a milliós példányszámú Chicago Tribune című napilapnál, és közben három diplomát is szerzett. Később laptulajdonos-főszerkesztője volt az 1905-ben alapított magyar hetilapnak (Chicago és Környéke). Számos regényt is írt.

Fekete István természetszeretettől áthatott, derűs hangulatú, a család és a szülőföld ihlette regényeivel, elbeszéléseivel ugyan sikert aratott, de igazán állattörténeteivel vált híressé. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia; wikiwand.com; ifj. Fekete István: Fekete Istvánra emlékezve… Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 2005; Valló László: Emlékké válok magam is... Fekete István élete Budapest : Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2020.01.25