137

A magyar kultúra napja


magyar-kultura-napja-bolcskei-gusztav-es-beremenyi

A nemzeti összetartozás évének jegyében a magyar kultúra napján, január 22-én kiemelt figyelmet kapnak a külhoni események – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa.

Petneházy Attila hozzátette: Szatmárnémetiben például irodalmi, színházi és képzőművészeti programok is lesznek. Az Ady Endre Társaság rendezésében egy héten keresztül tíz jelentősebb produkciót mutatnak majd be Szatmárnémetiben. A programsorozat első rendezvénye Somogyi Győző Kossuth-díjas művész Magyar Királyok Arcképcsarnoka című sorozatának kiállítása lesz. Az érdeklődők több mint 20 Kárpát-medencei várról készült festményt is megtekinthetnek Potyók Tamás festőművész Várak és Erődtemplomok című kiállításán – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a festő műveit több határon túli magyar közösséghez – Kárpátaljára, Délvidékre, Felvidékre – is eljuttatják majd.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.

Bereményi Géza (a címlapképen jobbra) Kossuth- és József Attila-díjas írónak, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek ítélte oda idén a Kölcsey-emlékplakettet a Kölcsey Társaság kuratóriuma, az irodalmi elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ünnepségen vette át a díjazott.

A hagyományosan a református templomban megtartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen az írót méltatva Bölcskei Gusztáv (a címlapképen balra), a társaság elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy Bereményi Géza „beletartozik a magyar kultúra szövetébe”, munkássága azt is megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösséget összeragasztó funkciója van. „Jó év volt, mikor születtem én, volt krumpli és kenyér és mindenki örült nekem. Jó év volt, apám épp leszerelt, meggyógyult nővérem is és könnyű szülés voltam én” ‒ idézte Bereményi egyik ismert dalszövegét Bölcskei Gusztáv. A 2009-ben elhunyt Cseh Tamással ápolt legendás barátságát és munkakapcsolatát példának állítva a társaság elnöke hangsúlyozta, a másik ember iránti érdeklődés nagyon fontos egy olyan világban, amelyben a „kölcsönösen egyeduralomra törő és kizárólagosságra törekvő monológok acsarkodását”, az „egymás mellett elbeszélőkét” és a „levitt hangsúlyú megszólításét” éljük meg mindenütt. Ahol ez a dialógikus nyitottság működik, ott megmarad a kultúra – értékelt Bölcskei Gusztáv, megjegyezve, ebben az esetben a kultúra nemcsak megtartó, hanem sok esetben visszatartó erő is egyben. A Bereményi írásaiból, szavaiból elénk táruló valóság „egy mesterfokon végzett ideológiátlanítás” ‒ tette hozzá.

Bereményi Géza az első történelemleckéjét felidézve elmondta, a magyar történelem elmúlt háromszáz éves, a magánvagyon szempontjából is „vérzivataros” századaiból tanulta meg azt, hogyan „lehet végiggondolni az életünket”. „Azt mondták nekem, még mindig van egy kicsi ebből, és az én nemzedékem viszi el az utolsó morzsákat az antikváriumba, és nem lesz több” ‒ tette hozzá az író.

A rendezvényen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, az istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Ternyák Csaba római katolikus érsek hirdetett igét.

magyar-kultura-napja-kolcsey-siremlek

Az ünnepséget követően a református temetőben, Kölcsey Ferenc síremlékénél megtartott koszorúzáson Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, a Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme, ezen a napon azonban nemcsak egy kiválóan megírt és csodálatosan megkomponált, az összmagyarság szívét összekötő művet, hanem a nemzet évezredes történelmét és keresztény hitét is ünnepeljük. A magyaroknak, más nemzetekkel ellentétében, nem diadalmenet vagy győzelmi felvonulás a nemzeti imádságuk, hanem benne vannak a viharos évszázadok tragédiái, mementói, a nemzet esendősége, de benne van az Istenbe vetett megrendíthetetlen hit is ‒ jelentette ki az államtitkár.

A Kölcsey Társaság idei díjazottja, Bereményi Géza (a lenti képen) – eredetileg Vetró Géza néven – 1946-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, az ELTE magyar-olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát. Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás rajztanár, aki szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit vonzotta a zene világa, és dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére, ezzel alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat: megszülettek azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez anyaga állt össze. 1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt, 1972-ben írta meg első forgatókönyvét. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte, így a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című filmek az ő keze nyomát viselik. 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. 1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású íróként dolgozott, majd a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Munkái közül kiemelkedik A tanítványok, A turné, A Hídember és az Eldorádó című filmjei. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után 2017-ig a Thália Színház igazgatói posztját töltötte be, jelenleg a teátrum tanácsadójaként tevékenykedik. A sokoldalú író-rendező munkásságát számos elismeréssel, köztük 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, majd 2001-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Zsigmond Dezső filmrendező kapta meg az elismerést, de a díjazottak között volt például Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.

magyar-kultura-napja-beremenyi-geza

A Kultúra Lovagja címeket adtak át a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálán. A budapesti Honvéd Kulturális Központban nyolc országból érkezett 36 lovagot avattak. „Olyan kiváló emberek kapják a Kultúra Lovagja elismerést, akik nemcsak az egyetemes és magyar kultúrát őrizték, ápolták évtizedeken keresztül, hanem rengeteget tettek a közösségünkért egy emberöltőn át, alázatos és következetes munkával” ‒ mondta beszédében Fülöp Péter, az Emmi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A magyar kultúra napja alkalmából immár 24. alkalommal megrendezett gála két fővédnöke Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára volt. Az utóbbi nevében megszólaló Fülöp Péter kiemelte: minél jobban ismerjük az egyetemes vagy a származásunk szerinti kultúrát, annál gazdagabban érezhetjük magunkat a kultúra adta és jelentette biztonságban.

A honvédelmi tárca vezetése nevében felszólaló Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a közös kultúra lényegében egy nyelv, egy titkos szövetség szimbólumrendszere, amit csak mi értünk, ez az ember legértékesebb tulajdona. „A katonák is hozzájárultak a magyarság kulturális fejlődéséhez, a magyar kultúra napja gálát megálmodó és létrehozó két szervezetet, a Honvéd Kulturális Egyesületet és a Falvak Kultúrájáért Alapítványt is katonák alapították, és jelenleg is vezetik. A katonakultúra és a katonák által képviselt művészeti tevékenység gyorsan és egyértelműen a közművelődés részévé válik” ‒ fogalmazott Erdélyi Lajos.

A magyar kultúra napja gála 24 éves múltra visszatekintő esemény, amely az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő civil szervezetek együttműködésével valósul meg. A rendezvény keretében egy vajdasági, egy felvidéki és egy magyarországi ifjúsági közösség Örökség serleg elismerésben részesül. Az idei gála díszvendége Bácska volt.

A Kultúra Lovagja elismerést azok kapják, akik határon innen és túl, szűkebb vagy tágabb közösségükben önzetlenül, áldozatos munkával, magas színvonalon szolgálják a magyar kultúrát. A címre minden évben pályázat útján civil szervezetek és önkormányzatok állítanak jelölteket. Az elismertek oklevelet, kitűzőt és nyakdíszt kapnak, nevüket beírják a Kultúra Lovagjainak aranykönyvébe. Az avatás a történelmi díszőrség által őrzött Szent Korona másolatának jelenlétében történik. A felavatott lovag között van mások mellett Micsik Béla törökbecsei (Szerbia) hitoktató, népzenész; Joszif Bozsuk nagybocskói (Ukrajna) polgármester; Ulrich Moritz eislebeni (Németország) szinkrontolmács; Balázs Géza nyelvész; Benkő László zenész; Ember István MÁV-alkalmazott; Farkas Veronika révkomáromi (Szlovákia) művészettörténész; Léphaft Pál nagybecskereki (Szerbia) grafikus; Prokopp Mária művészettörténész; Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökég Intézet főigazgatója; Tarics Péter külpolitikai újságíró és Vörös Árpád táncművész.

magyar-kultura-napja-szabo-gyula-szoboravatas

Szoboravatással és beszélgetéssel emlékeztek Szabó Gyula színművészre a magyar kultúra napja alkalmából a Klauzál Gábor Budafok-Tétény Művelődési Központban. Szabó Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész szobrának avatását a 22. kerületi önkormányzat szombaton tartotta a Klauzál Ház Aulájában. Az alkotást Huber József kerületi szobrászművész készítette. Mint írják, Budafok-Tétény Önkormányzata a portrészoborral kíván emléket állítani az egykor a XXII. kerületben élt művésznek. A 2014-ben elhunyt művész szobrának avatásán Karsay Ferenc polgármester köszöntője után Kovács István színművész emlékezett hajdani pályatársára. A szoboravatás után beszélgetéssel emlékeztek Szabó Gyulára. A beszélgetést Lakatosné Ircsik Teréz, az Országos Színháztörténeti Múzeum (OSZMI) koordinátora vezette, akinek Kovács István volt a beszélgetőtársa. A két színész pályája a Thália Színházban találkozott, ahol több darabban játszottak együtt Kazimir Károly irányítása alatt. Ezekről az időkről, filmekről, színházról, barátságról beszélgetett Kovács Istvánnal az OSZMI munkatársa.

Szabó Gyula (1930-2014) a Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1950 és 1954 között járt, 1954-től a Petőfi és a Jókai Színház tagja, majd évtizedekig a Thália Színház vezető színészeként emlékezetes produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja lett az Arizona, majd a Művész Színháznak is, később a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál dolgozott. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens volt. Pályája során játszott többek közt Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal, Katona József színműveiben. Emlékezetes alakításai között van Hábetler János, Fejes Endre Rozsdatemető című művében, és Tiborc Katona Bánk bánjában. Játszott az Egy pikoló világos, a Vasvirág, a Kölyök, A tizedes meg a többiek, a Kinek a törvénye című filmekben. Tévésorozatokban ő volt a Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos őrnagya, a Robog az úthenger Józsija. Ő volt a magyar szinkronhangja Columbo hadnagynak az amerikai sorozatban, és az ő hangján szólalt meg dr. Bubó (Kérem a következőt), Pumukli, Kag (Vuk) és Frakk, a macskák réme. Ő volt a Magyar Népmesék sorozat mesemondója is. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal, emellett érdemes és kiváló művész címet is kapott. A filmkritikusok díját 1975-ben nyerte el. Sokoldalú művészi pályája elismeréseként 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2005-ben Életmű-díjat kapott, szülővárosának 1998-tól volt díszpolgára. 2006-ban a Nemzet Színészévé választották. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ismerték el.

MTI Fotók: Balázs Attila (1-6. kép), Czimbal Gyula (7-8. kép)
Forrás: MTI

2020.01.21