A dokumentumfilm megrázó erővel ábrázolja azokat a brutális tömeggyilkosságokat, amelyeket már békeidőben a Csehszlovák Hadsereg reguláris alakulatainak tisztjei, tiszthelyettesei és sorkatonái követtek el a Csehszlovákia-szerte létrehozott táborokban, illetve egyéb helyeken. A tömeggyilkosságok sokaságáról a film két eseményt dolgozott fel: a csehországi Přerovban 1945. június 17-ről 18-ra virradó éjszakán, valamint a ligetfalui internáló-koncentrációs táborban 1945. június 27-e és augusztus eleje között történteket.

Ezt a két, állati kegyetlenséggel elkövetett tömeggyilkosságot összeköti az elkövetők azonos köre, a kivégzések rendkívüli brutalitása, a csak a náci haláltáborokhoz hasonlítható „iparszerűség”, valamint a motiváció. Ez utóbbi a két tömeggyilkosság esetében azt jelenti, hogy az áldozatokat a tettesek az etnikai hovatartozásuk alapján választották ki. Vagyis alapvetően német és magyar nemzetiségű polgárokat végeztek ki – mindenféle bírósági eljárás nélkül – csak azért, mert németek vagy magyarok voltak. Az áldozatok nagy többsége a nők és gyermekek közül került ki, az elkövetők még a csecsemőket sem kímélték. A pozsonyligetfalui táborban, amelyet a Csehszlovák Hadsereg 17. gyalogezredének első zászlóalja felügyelt, kilencven magyar leventét is tömegsírba lőttek. Erről az eseményről először Janics Kálmán írt A hontalanság évei című művében, azonban bizonyítékokkal még nem tudta alátámasztani ezt az állítást. Szabó József, Magyarország korábban Pozsonyban szolgálatot teljesített vezető diplomata kutatásainak eredményeként viszont korabeli dokumentumok alapján bizonyítható mind a nagy méreteket öltött tömeggyilkosságok ténye, mind a kilencven magyar levente tömegsírba lövése is. A dokumentumfilmben megszólalnak a ligetfalui tábort túlélő személyek, akiknek a szavai igazolják a tábori élet nehézségeit.

A bemutatót követő, nagy érdeklődés mellet zajlott kerekasztal-beszélgetésen a film rendezője és producere szóltak az elkészítés folyamatáról, valamint azokról a motivációkról, amelyek ösztönözték őket. Csáky Pál, Szlovákia volt EP-képviselője a bocsánatkérés kérdését feszegette, míg Dunajszky Géza, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-előkészítő Társaság elnöke arról szólt, hogy folyamatban van egy emlékmű létesítése a pozsonyligetfalui temetőben található feltételezett tömegsír mellett.

A képen balról jobbra Géczy Dávid és Udvardy Zoltán rendezők, Skrabski Fruzsina producer, Szabó József diplomata, Dunajszky Géza író és Csáky Pál Szlovákia volt EP-képviselője látható.

A filmet január 27-én az M5 csatorna fogja bemutatni a szélesebb közönségnek. Az alkotást a Média Mecenatúra támogatta.

Fodor Anett