1170

Január 12. – A magyar musical napja

Ősze Mária írása

egy-szerelem-harom-ejszakaja

2012 óta a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére január 12-edike a magyar musical napja. Nem véletlenül esett a választás erre az emblematikus dátumra, ugyanis az első magyar musicalt 1961. január 12-én mutatták be a budapesti Petőfi Színházban Egy szerelem három éjszakája címmel.

A darab szövegkönyvét Hubay Miklós (1918-2011), a dalszövegeket Vas István (1910-1991) írta, a zenét pedig Ránki György (1907-1992) komponálta. Az előadást Szinetár Miklós rendezte, vezényelt Petrovics Emil (1930-2011). A Radnóti Miklós élete ihlette musical főbb szerepeit Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Agárdy Gábor, Sennyei Vera, Miklósy György, Horváth Tivadar játszották. Az előadás a publikum tagjainak körében óriási sikert aratott. A magyar musical napja egyaránt szolgál az ősbemutató alkotóinak és szereplőinek emlékére és tiszteletére, illetve mindenkiére, aki „ezért a műfajért tett és tesz” 1961-től egészen napjainkig.

A musical mint művészeti ágazat az 1940-es évek elején jelent meg. Ez az Amerikai Egyesült Államokból származó színpadi műfaj „a színházművészeten belül a zenés színház modernebb darabjait foglalja magába, olyan színházművészeti ág, amely egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemeket. Szabad műfaj, az alkotók által formálható, nincsenek megdönthetetlen formai vagy műfaji szabályai”. Egy új musical megírása és színpadi megvalósítása napjainkban is „a producer, szövegíró, dalszövegíró, zeneszerző, hangszerelő, díszlet- és jelmeztervező, rendező, koreográfus és karmester szoros együttműködéséből jön létre, az előadóktól pedig egyformán jó színészi, táncos és énekes produkciót követel”. Az 1960-as évektől pedig megerősödött a rockzene befolyása, ezáltal megjelent a rockmusical mellett a műfaj új ága is, a rockopera. Klasszikus értelemben csak az számít musicalnek, amelyben „nincs prózai rész, vagy csak nagyon elenyésző, elhanyagolható”. Napjainkban a korábban zenés daraboknak hívott műveket is musicalnek aposztrofálják, ezekben azonban csak néhány zenés betét, dal található.

Miklós Tibor Musical! című könyvében így írt az Egy szerelem három éjszakája című remekmű bemutatásáról: „Több volt, mint egy sikeres színházi bemutató, több, mint a műfaj első hazai alkotása, több, mint a társadalmi, művészeti élet kiemelkedő eseménye – nálunk ez a mű és ez a bemutató korszakváltást jelentett a zenés színházban”.

Az Egy szerelem három éjszakája sikere után az 1960-as években Magyarországon is elkezdték bemutatni a legjelentősebb amerikai musicaleket is, például a Fővárosi Operettszínházban játszották először a My Fair Lady-t (1966), a Hello, Dolly!-t (1968) vagy épp a West Side Story-t (1969), a műfaj napjainkra már klasszikussá vált gyöngyszemeit. A kor legjelentősebb prózai színművészei és operett színészei együttműködésében valósultak meg ezek az előadások, olyan jelentős személyiségek, mint Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Psota Irén, Németh Sándor, Rátonyi Róbert stb. számítanak a műfaj hazai úttörőinek, természetesen Vámos László főrendező mellett.

A magyar musicaltörténet második meghatározó időpontja az 1973-as esztendő. Ettől az évtől kezdve ugyanis a magyar könnyűzene ikonikus alakjai a színházi világnak is megkerülhetetlen szereplőivé váltak.

1973. március 2-án mutatták be a Vígszínházban „az első igazán sikeres magyar rockmusicalt” Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címmel, amely Déry Tibor azonos című kisregénye alapján készült. Az eredeti művet Pós Sándor alkalmazta színpadra, a dalok szövegeit Adamis Anna írta. A zenéjét az Omega korábbi, az LGT akkori tagja, Presser Gábor szerezte, akinek ez volt ez volt az első színházi munkája. Az előadást Marton László rendezte. „A magyar popkultúra kiemelkedő alkotásainak” számítanak a darab legendás dalai: Menni kéne, Valaki mondja meg, Ringasd el magad stb.

istvan-a-kiraly

Az első magyar rockoperát épp Győrben, a Magvassy Mihály Sportcsarnokban mutatták be 1981. augusztus 6-án. Az ókori Rómában játszódó történet szövegét a magyar musical történetének megkerülhetetlen alakja, a legendás Miklós Tibor írta, akinek nevéhez számos külföldi musical szövegének magyarra fordítása és magyar nyelvű musicalek dalszövegei fűződnek. A zeneszerző pedig a Generál együttes alapítója és vezetője, Várkonyi Mátyás volt. Kettejük nevéhez fűződik a Rock Színház megalapítása is, amely számos magyar és külföldi musicalt mutatott be először magyar színpadokon. Habár a Sztárcsinálók az ősbemutatón elementáris sikert aratott, mégis árnyékba szorul minden idők legsikeresebb magyar rockoperája mögött.

A legendás Illés zenekar tagjai, Szörényi Levente mint zeneszerző és Bródy János mint szövegíró az 1982. február 12-én a Pesti Színházban bemutatott Kőműves Kelemen című rockballadájukkal váltak színpadi szerzővé. István, a király címmel írt rockoperájuk ősbemutatóját 1983. augusztus 18-án tartották a városligeti Királydombon. (A fenti képen a Győri Nemzeti Színház előadásában 2018-ban.) A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült. A helyszínen készült filmen és lemezen generációk nőttek fel, nem túlzás talán azt állítani, hogy mindezek által az István, a király igazi nemzeti rockoperává vált. „Nagy erénye a zenedrámai megvalósításnak, hogy stilárisan és hangzásban is élesen elkülönül a lázadók – Koppány és hívei – rockos, keményebb megfogalmazása az emelkedettebb, meditatívabb, mélyebb rezdüléseket, vívódásokat is felszínre hozó István-megszólalásoktól és az ezekre épülő gregorián stílusú kórusénekektől”.

1988. január 29-én egy félig mese, félig musical ősbemutatóját tartották a Vígszínházban. Marton László rendezte Horváth Péter - Sztevanovity Dusán - Presser Gábor A padlás című rendkívüli alkotását, amelyet mind a mai napig műsoron tart a teátrum. (A lenti képen a Győri Nemzeti Színház előadásában 2017-ben. Nem olyan rég köszöntötték az egymilliomodik vígszínházi nézőjét az előadásnak. A vidéki színházak is újból és újból műsorra tűzik ezt a felnőttek és a gyerekek által egyaránt élvezhető mesterművet.

Tolcsvay László a Tolcsvay-trió és a Fonográf együttesek meghatározó zenészeként fordult a színpad felé. Szerzőtársaival, Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival talán a Mária evangéliumával (1991) és a Dickens regény alapján készült Isten pénze (1995) című musicallel alkották meg legemlékezetesebb műveiket.

A könnyűzene képviselői mellett azonban más jelentős zeneszerzők is nagyszerű művekkel örvendeztették meg a műfaj magyarországi rajongóit. Közülük Kocsák Tibor elsősorban irodalmi alkotások musicallé formálásában jeleskedett állandó alkotótársával, Miklós Tiborral. Emblematikus musicaljeik Légy jó mindhalálig (1991), Anna Karenina (1994), Abigél (2008).

a-padlas

A dzsessz felől érkeztek a musicalek világába Dés László és Szakcsi Lakatos Béla. Dés László 1995-ben debütált a Valahol Európában című film alapján készült azonos című musical zeneszerzőjeként. Ezt követte Békés Pállal és Geszti Péterrel közös munkájuk, a Kipling regénye alapján készült A dzsungel könyve, amely szintén a magyar színházi repertoár alapművévé vált az 1996. január 28-án a Pesti Színházban tartott ősbemutató óta. Napjaink abszolút sikerdarabja, amelyre alig-alig lehet jegyet szerezni, a Vígszínházban szintén Marton László rendezésében színpadra állított A Pál utcai fiúk, amely Grecsó Krisztián, Geszti Péter és Dés László közös alkotása.

2008 nyarán a Szegedi Szabadtéri Színpadon csendültek fel először William Shakespeare A szentivánéji álom című vígjátékán alapuló azonos című worldmusical dallamai. A különleges hangulatú előadás Kerényi Miklós Gábor, Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla közös munkája.

A 2010-es években a zeneszerzők új generációja hódítja meg a magyar színpadokat. Napjainkban Kovács Adrián (A Pendragon-legenda, A nagy Gatsby), Bolba Tamás (Csoportterápia, Poligamy, Meseautó), Vizy Márton (Én, József Attila) nagyszerű művei csendülnek fel estéről estére. A jelen jelentős alkotói közül nem lehet kihagyni Szomor Györgyöt sem, aki napjainkban a magyarországi musicaljátszás talán leguniverzálisabb képviselője. Hanggyilkos szólamok nagyszerű interpretálója, kiváló színész, emellett rendez, fordít, sőt maga is komponál musicaleket, a nevéhez fűződik például a Monte Cristo grófja és a Robin Hood című alkotások zenéje.

A musical műfaja mit sem érne a nagyszerű magyar színészek és színésznők nélkül, akiknek egyszerre kell az olykor elképesztően nehéz szólamokat estéről estére megszólaltatni, táncolni, a prózai részeket elmondani, a tragikus és vidám történetek hőseit és hősnőit megformálni. Budapesten a műfaj igazi fellegvárává a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház váltak, de a vidéki színházak is évről évre műsorokra tűzik a világ és a magyar musicalek legjobb alkotásait. A valódi kikapcsolódásra vágyódó nézők pedig estéről estére megtöltik a teátrumokat, sok esetben egy-egy előadás végén tomboló nézőtér, állva tapsoló nézők fogadják a színészeket. A magyar musical sikere az elmúlt majd 40 évben töretlen maradt.

Ősze Mária
Fotók: Molnár György

Felhasznált irodalom: Miklós Tibor: Musical!; Magyar színházművészeti lexikon, főszerk. Székely György; Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színházi adatbázisa; szinhaz.hu; wikipédia; musicalinfo.hu; gyoriszalon.hu

2020.01.12