Seremetyeff-Papp János: Alexandra, a ''magyarok királynéja''

Csiszár Antal könyvismertetője

seremetyeff-papp-janos-alexandra-a-magyarok-kiralyneja

Seremetyeff-Papp János Alexandra, a „magyarok királynéja” című kötete Habsburg József nádor első feleségéről, Alexandra Pavlovna nagyhercegnőről, Nagy Katalin utódjának, I. Pál orosz cárnak leányáról szól, aki nem volt még 18 éves, amikor eltávozott e világról, mégis regényes életet élt.

Szövevényes út vezetett a házasságkötéshez: jegyesség felbontása, diplomáciai csörték kísérték az eseményeket. A könyvben kirajzolódik a Romanov-ház tagjainak politikája, illetve a német-orosz családok összekapcsolódása. II. Katalin terve az volt, hogy Pál lányát a svéd trónörökössel, a későbbi IV. Gusztávval házasítása össze, hogy rajta keresztül a svéd királyság orosz befolyás alá kerüljön. Nyomon követhetjük a svéd trónörökös ifjú korát, nagybátyja mesterkedéseit, apja tragikus halálát, s a koncepciós eljárásrendből is kapunk ízelítőt. A jegyesség felbomlásában több tényező is szerepet játszott, de a kulcsmotívum a két ország vallási hagyományai közötti különbség (pravoszlávia és lutheranizmus) volt.

Amikor Alexandra újra szabad lett, akkor került a képbe József nádor, s a leendő vőlegény és a menyasszony első látásra szerelmesek lettek. A könyvből megismerhetjük a pazar esküvői és lakodalmi előkészületeket, megcsodálhatjuk a nászajándékok kivételes bőségét, pazar voltát. Képet alkothatunk a nagyon részletes, mindenre kiterjedő házassági szerződésről, melyben a felek jogaikat és kötelességeiket rögzítették.

Alexandra hamar belopta magát magyar alattvalói szívébe, de ez sajnos a bécsi udvarról távolról sem állítható: különösen az anyacsászárné táplált vele szemben ellenséges érzelmeket, elsősorban az ifjú ara szépsége frusztrálta őt. A rideg, sőt ellenséges udvari magatartásnak tudható be, hogy a hercegnő korai halálában osztrák közreműködést gyanítottak, bár ezt az orvosi szakvélemény megcáfolta: a halál oka kiterjedt gümőkór volt.

Alexandra rövid élete is bizonyságot adott szellemi-lelki nagyságáról: széles körű műveltséggel rendelkezett (miként a férje), jótékonykodása példa értékű, ebben is rokon lelke volt a palatinusnak. Halála nem sokkal a sikertelen szülése (meghalt a csecsemő) után következett be.

Szűk időtartamú életükben életre szóló meglepetésben részesítették egymást, Alexandra például betanította Joseph Haydn Teremtés című oratóriumát, s meghívta a zeneszerzőt, hogy vezényelje az előadást. Szerető férje sem maradt el mögötte, a kedvességet Ludwig van Beethoven vendégszereplésével viszonozta.

Alexandra halála mélyen megrázta az országot, különösen azok számára hagyott űrt, akik igazán közel álltak hozzá, férje például eszméletét veszítette. Üröm községben van a hercegnő sírja, ami maga is kalandos életet élt meg, hiszen többször rablók prédájául esett, és helyreállítása is gyakran bürokratikus akadályokba ütközött.

Csiszár Antal

2020.01.09