Ez mindig is így volt, amióta az ember számontartja az időt - de hogy az új esztendő mikor kezdődik, az koronként és helyenként változó. A különböző kultúrák csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötték az év kezdetét, vagy különböző naptárakhoz, illetve vallási szokásokhoz igazodtak – s ez ma sincs másként.

Újév egykor

Egy társadalomról sokat elárul, hogy melyik időszakot választotta az év kezdetéül: a hónap és a nap számításának alapja egy civilizáció sajátosságaitól és tradícióitól függ. Nézzük meg, mikor ünnepelték az újévet a Gergely-naptár elterjedése előtt!

Mázas terrakotta oroszlán a Marduk-templomtól az Istár-kapun át az Akítu-templomig vezető felvonulási úton

Mai ismereteink szerint körülbelül 4000 évvel ezelőtt tartották az első újévi ünnepet az ókori Babilóniában, ahol a tavaszi napéjegyenlőséget követő első újhold idejére számolták az új év eljövetelét. Egy 11 napig tartó fesztivállal ünnepeltek, az Akítuval, mely egyben mezopotámiai, akkád és sumér ünnep is volt. Az asszírok mai utódai még mindig ezen a néven ünnepelik az újévet.

Ókori egyiptomi naptár

Az ókori Egyiptomban az új esztendő kezdetét a Nílus vízmozgásához kötötték: a folyam áradáskor búcsúztatták el az óévet, és köszöntötték az újat. Wepet renpetnek nevezték a búcsúztatót, és tep renpetnek, az év fejének az újévet. Rituálisan megfürödtek az áradó Nílusban, és áldozatot mutattak be.

Az i. e. 2. évezredben, a Hettita Birodalomban a tavaszi napéjegyenlőségtől (március 21.) számított, több napos purulli (vagy purulijasz) ünnep nyitotta az évet.

 Ókori görög vallási naptár

Az ókori Görögországban volt a legnagyobb változatosság. Athénban és Delphoiban a nyári napforduló közelére esett az évkezdet, Boiótiában a téli napfordulóhoz legközelebbi holdújulás, Spártában és Makedóniában az őszi napéjegyenlőséget követő újhold, Milétoszban pedig a tavaszi napéjegyenlőség körüli holdújulás volt az év eleje. Athénban ráadásul három naptár is érvényben volt: a Hold fázisainak pontos megfigyelésén alapuló kata theon, az ezt módosítani jogosult államvezetők által szabályozott kat'arkhonta, amelynek keretében egyes napokat meg lehetett ismételni, vagy átugrani, és egy politikai naptár, amely a Nap járását követte - és a három évkezdet nem esett mindig egybe. Egyébként a görögök az újévet puszta naptári dátumnak tekintették, és nem ünnepelték.

Japán (nengó) naptár

Az ősi Japánban ősszel kezdték az évet, mivel az őszi napéjegyenlőséget vették alapul. Kitakarították a házat, lezárták a folyamatban lévő ügyleteket, és elűzték az óév ördögeit. Később a nengó rendszert használták 1873-ig, mely a többi kelet-ázsiai naptárhoz hasonlóan a kínai birodalom naptári szokásain alapszik, bár teljesen független attól. A japán újév neve a sintó vallásban Sógacu Macuri.

Gergely-naptár

A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak, konkrétan Julius Caesar nevezte ki újév napjának i. e. 45-ben, a Juliánus naptár bevezetésekor. Ez volt érvényben az 567-ig, amikor is a Tours-i zsinat eltörölte. Az ezt követő ezer évben különböző napokat (karácsony, húsvét) tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25. honosodott meg újévként (Gyümölcsoltó Boldogasszony), de volt, ahol március 1-én kezdték az új évet.

Kiowa bölénybőr naptár

Sok észak-amerikai indián törzs is az őszi napéjegyenlőséget (szeptember 23.), a betakarítás időszakát választotta az év kezdetéül, de voltak, akik a téli napéjegyenlőség idejétől számították az új esztendőt, mint például az oregoni umatillák, akik december 20-án ünnepelték az újévet, mégpedig közös étkezéssel (lazac, szarvas, keserűgyökér), közös imával, közös énekléssel és tánccal. Az indiánok bölénybőrön vezették időszámításukat, és annyi évet jegyeztek fel egy bőrre, amennyi ráfért.

Újév ma

A Gergely-naptárat használó nemzeteknél (ma ez a többséget jelenti) az újév január 1-ére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik. Mindez XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformjának eredménye, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Ez nem jelenti azt, hogy a különböző országok mind egyszerre kezdték január 1-jén ünnepelni az új esztendő beköszöntét: voltak, amelyek már korábban, mások pedig később váltottak. Dél-Európában már 1362-ben áttértek, de Angliában 1752-ig március 25. volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban vezette be a Gergely-naptárt. Japánban a Meiji-korban vették át a Gergely-naptárt, s azóta ők is január 1-jén ünneplik az újévet, de náluk ez 3 napos családi ünnep.

Lampion Fesztivál

Manapság is vannak azonban olyan országok, ahol az újév más időpontban van. Kínában például január 21. és február 21. közé esik, mert egy szolunáris naptár szerint váltanak évet. A kínai holdújév, a Chunjie, a tavaszünnep 15 napig tart. Az első nap az isteneké, a második nap az ősökre való emlékezés, a harmadik és negyedik napon a vejek tiszteletüket teszik az anyósuknál, apósuknál. Az ötödik napot az emberek az otthonukban töltik, a hatodiktól a tizedik napig viszont minél több rokont, barátot és ismerőst látogatnak meg. A hetedik nap a földművesek ünnepe, a nyolcadik nap este pedig újból van egy családi vacsora, ami egy éjféli imaszertartással végződik. A kilencedik napon a legendás Jáde Császárnak mutatnak be áldozatot, a következő három nap pedig tovább folytatódnak a családi és baráti látogatások. A tizenharmadik nap fogyókúráznak, a tizennegyediken pedig a Lampion Fesztiválra készülődnek, amit a tizenötödik napon tartanak.

Ebben az időintervallumban váltanak évet Koreában és Vietnámban is. Koreában Seollal az újév neve, 3 napig ünneplik, de megtartják a Gergely-naptár szerinti január 1-jét is. Vietnamban Tetnek hívják, és szintén 3 napos ünnep.

Sófár

A zsidó vallás újévet köszöntő ünnepe a ros hasana, ami 2 napig tart szeptember végén, október elején. Egyébként náluk évente négy újév is van: niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek újéve, s végül svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.” Az ősi zsidó újesztendő ősszel, tisri hónapjával kezdődött, ezt tartja a hagyomány „a világ születésnapjának” is. A ros hasana reggeli szertartásának központi eleme a sófárfújás. Ez a hangszer egy egyszerű kosszarv, amely emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett.

Nowruz az iráni Shirazban

A perzsa újév vagy Nowruz (jelentése új nap, névváltozatai: Novruz, Nowrouz, Nooruz, Navruz, Nauroz vagy Nevruz) a hagyományos újévi ünnep a Közel-Kelet, a Balkán, a Kaukázus és Ázsia országainak egy részében. 300 millióan ünneplik március 21-én Afganisztánban, Albániában, Azerbajdzsánban, Macedóniában, Grúziában, Indiában, Iránban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, az iraki Kurdisztánban, Tadzsikisztánban, Törökországban, Üzbegisztánban, Pakisztánban, Türkmenisztánban, illetve a krími tatárok. A Nowruz nem egynapos ünnep, Iránban például két héten át egymást látogatják a rokonok és barátok, hogy együtt ünnepeljék az újévet. Az újjászületést szimbolizáló ünnepségsorozat látványos eleme a hét sz teríték (perzsául háft szin), azaz hét, sz-szel kezdődő tárgy egy asztalon bemutatva.

Khmer újévi ünnepség egy buddhista pagodában

Kambodzsában április 13-ról 14-re virradó éjszaka búcsúztatják az óévet, az ünneplés pedig 3 napig tart: az első napot Moha Songkrannak, a másodikat Virak Wanabatnak, az utolsót pedig Virak Loeurng Saknak hívják. A khmer újévet összefoglaló neve Choul Chnam Thmey.

Thaiföldön és Laoszban is április 13. és 14. között vált az óév újévre, és Songkrannak hívják az ünnepet, mely szó szerint vízben úszik: helyiek és turisták locsolják egymást az utcán, a tengerparti bulikban, sőt a templomokban is. Az előző év szerencsétlenségeit mossák le ilyenkor jelképesen, és megtisztítják a Buddha-szobrokat.

Srí Lankán az aratási szezon lezárását ünnepelik az óév búcsúztatásával, Bak hónapjában, április 13-án vagy 14-én a szingalézek és a tamilok. Bár ma Srí Lankában is a Gergely-naptárat alkalmazzák, ez az ősi ünnep és a hozzá kapcsolódó számos népszokás sem merült feledésbe.

Iszlám újév Egyiptomban

Az iszlám újévet saját holdnaptáruk alapján ünneplik, amely mindig máskorra esik, ahogyan az év indulását jelző hónap, a Muharram is. Ra's al-al-Sanāh Hijrīyah az arab neve az ünnepnek, és a kiszámítása elég bonyolult. Az iszlám naptár holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. (hidzsra). Egy iszlám évben 12 hónap, azaz 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes muszlim országokban a hold megfigyelésén, máshol csillagászati vagy egyéb számításokon alapul a különböző időpontok (pl. ünnepek) előrejelzése, ezért lehetnek egy-két napos különbségek. 2020-ban augusztus 20. környékére esik újév napja. Az iszlám országok nagy részében is a Gergely-naptárt használják hivatalosan, de a vallási életben megtartották a muszlin naptárt.

Újévi villamos Moszkvában

Az ortodox egyház vallási szempontból az eredeti Julianus-naptár szerint számítja az újévet, amire így január 14-én kerül sor, a keleti ortodox egyház azonban minden év szeptember 1-én kezd új esztendőt. Mindkét esetben összegyűlik a család és a barátok, s finom ételekkel, táncmulatsággal és tűzijátékkal ünnepelnek.

A berber naptár (Marokkó Tunézia, Egyiptom, Algéria) szerint a Yennayer a berber újév napja. A Gergely-naptárban ez a nap 2100-ig január 14-re esik.

Diwali Chennai Adyar-hídjáról nézve

Indiában a diwali, a Fények Ünnepe az új esztendő kezdete. A hindu naptár és a Gergely-naptár eltérései miatt ez a nyugati naptárakban minden évben más időpontra esik. Ötnapos fesztivállal ünnepelnek, melynek első napja a Dhanteras, a hindu újév napja. Lámpásokat és gyertyákat égetve ünneplik az eseményt mind a templomokban, mind pedig az otthonokban, és az egész országban tűzijátékokat tartanak.

Etiópiában az újévet szeptember 11-én (szökőévben szeptember 12-én) ünneplik, és Enkutatash-nak hívják, amely a nyári esős évszak végét jelenti. Ugyanekkor tartják a koptok is, akik Nirúznak nevezik.

Látható, hogy a Gergely-naptár elterjedése egységesítette ugyan az új esztendő ünnepét, hiszen a világ legnagyobb részén január 1-jén ünnepeljük, de azért ma is akadnak kivételek szép számmal.

tmoni

Forrás: maszol.ro, Wikipédia, Origo, Network.hu, EuroNews, Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás

A képek a Wikimedia Commons (2., 4-6., 8-10. és 12-14. kép), a Pixabay (1. és 7. kép), valamint a Flickr (3. és 11. kép) szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével az alábbi linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6.kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép, 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép