A vérfürdők vára?
Hiába is próbálnánk, Csejte váráról nem lehet Báthory Erzsébet történetét mellőzve bármit is írni. De azt is tudni kell, hogy egyáltalán nem állnak biztos lábakon az ellene felhozott vádak, a vérfürdők és a szadista kegyetlenkedések. Az viszont biztos, hogy az Ecsedről Csejtére költöző ifjú asszony később a vár déli lakótornyában, befalazva élte le utolsó négy esztendejét.
Magát Csejtét, pontosabban az első lakótornyát 1263 és 1276 között a Hont-Pázmány nembeli Kázmér építette. És már elkészültének esztendejében szükség is volt rá, mert a hódításokban utazó II. Ottokár Magyarországra törő hadai ostromolták, egyébként sikertelenül. Ottokár ambícióinak aztán Morvamezőnél a magyarok véget vetettek, igaz ezzel csak a Habsburg família bécsi uralmát alapozták meg. Csejte aztán a századok során sok kézen megfordult, kezdve az ex-nádor Csák Mátétól, akitől természetesen Károly Róbert vette el azt, majd az adakozó kedvű Zsigmond 1392-ben Stibor vajdának adta. 1436-ban már Guthi Országh Mihály tulajdonában van Csejte, majd amikor a főrendű família 1567-ben kihal, a kincstáré lesz újra. Bécs pedig két év múlva Nádasdy Ferenccel, a fekete béggel üzleteli el a törökverő Kanizsát és a burgenlandi Borsmonostor nevű városkát, és szép summa pénzt is ad Csejte zálogbirtokáért. Majd pedig meg is veszi, és feleségének, Báthory Erzsébetnek adja oda nászajándékba 1575-ben.
Nagy László is árnyalja a történetet (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)
Aki ide is költözik, és öt gyermeket szül cserébe a folyton hadakozó férjének. No és a Sárvár környéki és az egyéb birtokok ügyeit is intézi, miközben szerelemtől fűtött leveleket vált urával. Akit aztán 1604-ben szólít magához a Teremtő, a dúsgazdag özvegy pedig ott marad egyedül a várban. Pénzére sokan pályáznak, köztük van talán a királyi kincstár is. Közben Erzsébet már 1585-től ide gyűjti a török háborúk árváit, és lányiskolát is alapít nekik. És az biztos, hogy nem bánik kesztyűs kézzel a szolgálóival, de az ellene bizonyítottnak tekintett vádat, hogy 600 vagy 650 fiatal lányt öletett volna meg a vár környékéről, hát azt mai ésszel nehezen lehet elhinni. A család régi ellensége, Thurzó György nádor uram minden esetre már 1610 szeptemberében körülszaglászik Csejtén, majd oda az ősz folyamán többször is ellátogat. Végül aztán az esztendő végén, december 29-én egy csapat katonával és hóhérral érkezik, és mindjárt kínvallatás alá is vonja a személyzetet. Akik pedig természetesen mindent bevallanak, de még annak a dupláját is. A vallomások jegyzőkönyvekbe kerülnek, ezután a tanúkat lefejezik, Erzsébetet pedig, hogy az ítélet szerint ott elevenen elrothadjon, egy ablaktalan toronyszobába falazzák. Ahová csak némi ételt és vizet lehet egy nyíláson át beadni. Négy évet él így a szerencsétlen nő, míg megkönyörül rajta az Úr 1614 augusztusában.
Vallatóeszközök Keszthelyről (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)
A vár végül Nádasdy Ferenc országbíróé lesz, akinek 1671-ben véteti fejét Lipót. A császár jóvoltában aztán a csejtei birtokon a Drugethek és az Erdődyek osztoznak. A várat 1708-ban végül a kurucok gyújtják fel, később pedig Bécs parancsára fel is robbantják a falakat. Azóta pusztul Csejte, a természet tovább bontja a sokat látott falakat.
Címlapkép: Ami a várból megmaradt (szlovakia.travel)
Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu