228

Magyar királyok és uralkodók 8.

Kiss-Béry Miklós: V. László és Ulászló – Csiszár Antal könyvismertetője

kiss-bery-miklos-v-laszlo-es-ulaszlo

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István, Vitéz Miklós és Kiss-Béry Miklós szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

Habsburg Albert király halála után gondot jelentett a trón betöltése, ugyanis egyik oldalon Albert újszülötte, László, a másikon pedig Ulászló jöhetett számításba. A csecsemő László királyságát nem tarthatták szerencsésnek, hiszen a török veszély miatt férfira volt szükség. De a László pártján lévők kieszközölték a csecsemő megkoronázását a Szent Koronával, melyet anyja biztatására udvarhölgye ellopott, s a királyné fiával és a koronával Bécsbe távozott III. Frigyes császárhoz, aki fiának gyámja lett. Ulászlót, aki III. Ulászlóként lengyel király is volt, egy alkalmi fejékkel koronázták meg. A szertartást mind László, mind pedig Ulászló esetében Szécsi Dénes esztergomi érsek végezte. Amikor V. László anyja, Luxemburgi Erzsébet váratlanul meghalt, a két párt között fegyveres harc tört ki, mely az Ulászló pártiak győzelmével végződött.

Ekkor ívelt magasra Hunyadi János karrierje, aki rövidesen az ország legnagyobb birtokosa lett, s több országos tisztséget viselt. 1442-ben aratta első győzelmét a török felett, majd következett a hosszú hadjárat (1443-44) diadalmenete, melyet csak a Balkán jeges hágói akasztottak meg. Nem tartva meg a török kínálta előnyös békét, azt megszegve újra támadtak, de Várnánál vereséget szenvedtek, s a király a csatamezőn lelte halálát.

Tekintettel arra, Hogy V. Lászlót nem adta ki a császár, szükségmegoldásként kormányzót választottak, aki Hunyadi János lett, s mellette öt főkapitány gyakorolta a hatalmat. A kormányzó az adójövedelmeket, valamint személyes vagyona egy részét az ország védelmére fordította, de újabb hadjárata nem járt sikerrel (Rigómező). Később sikerült elérni V. László kiadását, így Hunyadi kormányzósága véget ért. A király Beszterce örökös grófjának nevezte ki, valamint kincstartó és nándorfehérvári főkapitány lett, melynek védelmére Szilágyi Mihályt állította.

A Garaiak és a Cilleiek a Hunyadi-család ádáz ellenségeinek számítottak, de a királynak szüksége volt a törökverőre a védelem miatt. 1453-ban a török elfoglalta Bizáncot, s három évvel később Nándorfehérvár ellen támadt. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, Kapisztrán Jánost bízva meg a szervezéssel, akinek gyújtó hangú beszédei hatására gyűltek a keresztesek. A dunai török hajózár feltörésével Hunyadi erősítést tudott juttatni a várba. Olvashatunk a heroikus élet-halál harcról, a védők mind szűkebb helyre szorulásáról, Dugovics Titusz önfeláldozó hőstettéről, a várbeliek kitöréséről, a török ágyúk megszerzéséről, amely eldöntötte az ostrom kimenetelét. A táborban dúló pestis mind Hunyadi János, mind pedig Kapisztrán életét követelte.

A hunyadiak ellenfelei elérkezettnek látták az időt, hogy fiaival leszámoljanak, ellene hangolták a királyt. A várak és a honor (tisztséghez kötött javak) átadását követelték. Nándorfehérvár tervezett átadásakor a Hunyadiak a királyt mintegy túszul ejtették, nagybátyját, Cillei Ulrikot – tisztázatlan körülmények között – megölték. Bár a király megesküdött, hogy nem áll bosszút, sőt a Hunyadi fiúkat „testvéreivé” fogadta, mindez nem akadályozta meg abban, hogy Hunyadi Lászlót vérpadra küldje. Több bebörtönzött híve megszökött, s a fegyveres felkeléstől félve V. László Hunyadi Mátyással először Bécsbe, majd Prágába ment. Itt váratlanul meghalt. A trón ismét üresen állt...

Csiszár Antal

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Tihanyi István: Árpád és Géza fejedelmek
2. rész: Tihanyi István: István és Orseolo Péter; I. András és I. Béla
3. rész: Vitéz Miklós: Salamon, I. Géza és I. László; Könyves Kálmán és II. István
4. rész: Vitéz Miklós: Vak Béla és II. Géza; III. István, III. Béla, Imre és III. László
5. rész: Vitéz Miklós: II. András és IV. Béla
6. rész: Vitéz Miklós: V. István, IV. (Kun) László és III. András; Kiss-Béry Miklós: Károly Róbert és Nagy Lajos
7. rész: Kiss-Béry Miklós: Mária, Zsigmond és Albert

2019.12.15