Személyes megjegyzésem, hogy az adott térség szuverenitás érzékenysége történelmileg indokolt: évszázadokig nélkülözniük kellett az önálló állami létet. Birodalmi keretek között élték életüket orosz, Habsburg, Hohenzollern és oszmán fennhatóság alatt.

Az Európai Unió kötelékébe lépve bizonyos állami jogköröket az uniós intézményekre kell ruházni. Ez nem volt túl könnyű olyan országok esetében, melyek éppen csak megtapasztalták a visszanyert önálló állami létet. Nagy reményeket fűztek a " négy szabadságból " való részesedésükhöz (tőke, munkaerő, áruk és szolgáltatások szabad áramlása), céljuk a nyugathoz való felzárkózás volt.

A szerző az integráció működési zavaraira hívja fel a figyelmet. Úgy látja, az Unió eltávolodott eredeti céljaitól. Fontosnak tartja, hogy a keresztény gyökerekhez visszatérjünk. Erre jó példa a lengyel társadalomban a katolikus egyház jelentős hatása, tekintettel arra, hogy lengyelek sokasága vállal munkát a nyugati országokban, így lehetőség nyílik egyfajta keresztény reevangelizációra.

A szabadság kérdése is gerincét képezi a szerző mondanivalójának. az intézményes uniós bürokrácia sokszor nemzetek olyan döntéseket hoz, melyek nem veszik figyelembe a tagállami érdekeket, csak a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező országokét. Szó esik az országos, illetve az uniós parlament pártösszetételének különbözőségéről is. Szczerski úgy gondolja, hogy meg kell valósulnia a szupranacionális szervezetek feletti kontrollnak

Bírálja az eurónak mint fizetőeszköznek idő előtti bevezetését: utal arra, hogy a közös fizetőeszköz sem csodaszer, s nem véd meg az eladósodottságtól (lásd Görögország). Az Unió gazdasági versenyképessége is témája a könyvének: úgy véli, hogy csak a megreformált közösség lesz versenyképes az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával.

Jelenleg az európai politikában a jövendő Európai Egyesült Államok, illetve a nemzetállamok koncepciója képez éles választóvonalat. A szerző ez utóbbi mellett teszi le a voksát. Fontosnak tartja a biztonság kérdését, ezért kiemeli a NATO-val való együttműködést.

Felvázolja a kétpólusú világ felbomlásával előállt helyzetet, mely távolról sem jelenti a "történelem végét", hiszen új konfliktusok keletkeztek , új problémák merültek fel, melyek válaszra, megoldásra várnak. Úgy látja, csupán egy megreformált Unió képes a kihívásoknak megfelelni. Méltatja a lengyelek erőfeszítéseit az új típusú gondolkodásban. Oroszország számos alkalommal tiporta el a lengyel függetlenséget, ezért a jelenlegi Oroszországgal törekedni kell a jó szomszédsági viszonyra, de az érdekeiket markánsan védelmezni kell.

Az író nem feledkezik meg a bevándorlásról sem: úgy véli a közel-keleti országokban kell rendet teremteni (háborús konfliktusok felszámolása, újjáépítés), hogy helyben boldoguljanak.

Csiszár Antal