840

Róma réme a Győri Nemzeti Színházban

SzaSzi írása

roma-reme-a-gyori-nemzeti-szinhazban

La Fontaine meseíróval való találkozás után újabb időutazásra invitál bennünket Kszel Attila és csapata a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termébe. A Róma réme című két részes zenés színmű a népvándorlás korába, pontosabban Attila hun király idejébe vezet bennünket. December 5-én a fotós főpróbán jártunk.

Szaladgál a műszak, helyükön a díszletek, melegítenek a táncosok, utolsó simítás a frizurán, a ruhán, megvan a kard, még egyszer pontosít a rendező, az asszisztens és a súgó is a helyére ül, a technikus a fényeket, a zenét próbálja – igazi csapatmunka, lázas készülődés fogad minket. Aztán kezdődhet az előadás!

Az időutazást egy kerettörténet generálja. Paradoxnak hat, hogy éppen egy mesemondó versenyen kerül vitába két résztvevő a történelmi tényekről, igazságokról. A vita fókuszában Attila hun király személye áll. Római történetírók kontra hun népmondák. A rómaiak (a császár parancsára) barbár tömeggyilkosnak mutatják őt, a hun mondák dicső, harcosnak, bölcs vezérnek. Kinek hihetünk? Mi lehet az igazság? Másfél évezred távolából ezt csak úgy tudhatjuk meg, ha visszarepülünk az időben! Ebben segít bennünket Kszel Attila darabja, a Róma réme.

A 400-as években jutunk, s közel ötven év történései peregnek a szemünk előtt. Bár sokat megtudhatunk a letűnt időkről, nem kell megijedni, hogy iskolai történelem órára csöppenünk. Dinamikus dramaturgia, számos rendkívüli fordulat, gyakori helyszínváltás, hatásos zenei és képi, technikai megoldások, és a minduntalan megcsillanó humor nem engedik egy pillanatra sem, hogy megunjuk a római császári udvar ravasz taktikázását vagy a puszta törvénye szerint élő hunok és gepidák vetélkedését, vadságát, az állandó háborúskodást. A humorral átszőtt izgalmas cselekményből szépen rajzolódik ki egy nagyszerű, életre szóló barátság regénye, Attila (Pörneczi Attila) a legendás hun király és Aetius (Posonyi Takács László) római hadvezér között.

Aetiust kevéssé ismerhetjük a történelemből, pedig valaha a császár kedvence volt, a híres catalaunumi csatában, vagy egy évvel később az itáliai hadjáratban vezette a római légiókat. Húsz évet élt a hunok között, megismerte szokásaikat, nyelvüket, ezért amikor elmérgesedett a helyzet a rómaiak és a barbár törzsek között, fontos szerep jutott neki. Barátsága Attilával az ott töltött években gyökerezik, s ez a különös kapcsolat még akkor sem szakad meg, amikor egymás ellen kell vezetniük seregeiket.

A történet másik különleges szála Attila és Honoria (Dunai Csenge), a római császár testvére között kibomló szerelem. Ez a két kapcsolat is jól mutatja be, hogy Attila nem ördögtől való figura, hanem érző lény, igaz őszinte kapcsolatokkal. Bölcsességéről is számos példa adódik. Hogy hogyan lehetséges barátság, szerelem egy hun és egy római között ellenséges időkben, hogyan sikerül ezt megőrizniük a történelem viharaiban, többek között erről szól ez a darab.

Szücs Péter Pál hangulatkeltő zenéje, Gloria von Berg csodás díszletei és jelmezei gondoskodnak az időutazók élményszerű kalandjairól. Különösen szerethető a mű sziporkázó humora. A lezser és ravasz Ardarik gepida király (Maszlay István), vagy a találékonyságáról híres Pumpa, a hunok sámánja (Mihályi Orsi) rendkívül szórakoztató karakterek.

Összességében elmondható, hogy Kszel Attila jól ismeri csapatát, pontosan tudja, kire milyen feladatot bíz, milyen szerepbe bújtatja. Bár nem említettem minden szereplőt (részletek a szereposztásban), garantálom, hogy az eredmény egy igazi jó csapat munkája.

A Vill-Korr Sulibérletesei 2019. december 7. 15.00 órakor a Kisfaludy teremben láthatják a darabot.

Az előadás teljes színlapja a Győri Nemzeti Színház honlapján olvasható.

SzaSzi
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2019.12.06