Az átlagpolgár valószínűleg keveset tud Östreicher Emil életéről, hiszen 1956 után külföldön élt. Pedig egykor szakmai körökben „a menedzserek Puskásaként” emlegették. Sportpályafutását még itthon kezdte, a Győri ETO budapesti képviselője, majd a Budapesti Honvéd szakosztályvezetője volt. Emigrálása után többek között a fénykorát élő Real Madrid sportmenedzsere lett. Don Emilió, ahogy ott nevezték, segítette Puskás Ferencnek a nagy hírű csapathoz kerülését. Ez a támogató magatartás, a mások segítése mindig is jellemző volt rá, számos legendával dolgozott. Megfordult a Wiener SC-nél, a Torinónál, később az Espanyol, a Valencia és a Schalke 04 technikai vezetőjeként tevékenykedett, de igazán csak akkor érezte úgy, hogy kárpótolta a sorsa, amikor Szepesi György 1982-ben hazahívta menedzsernek a magyar válogatotthoz.

A mindig fáradhatatlan és kifelé állandóan derűs Östreicher Emilről Biczó Zalán összefoglalását közöljük az alábbiakban, amelyet a sporttörténeti érdeklődésű könyvtáros a Győri ETO 1945 előtti történetét feldolgozó, 2016-ban megjelent munkája is tartalmaz.

Östreicher Emil 1914. december 2-án született Győr-Belvárosában, a Teleki utca 5. sz. alatt. Szülei: Östreicher Gusztáv magántisztviselő és Löwinger Terézia. 1924-től a győri főreáliskolában tanult. A mostani Révai Gimnázium elődjében az évkönyvek alapján olvasható, hogy sok sportversenyen szerepelt, eredményes volt műkorcsolyázásban, evezésben is. 1930-ban már egy országos folyóiratban, a budapesti Sporthírlapban is feltűnik a neve egy tippversenyen jól szereplő olvasóként. A Nemzeti Sport legelőször 1931. januárjában írt róla, amikor szép eredményt ért el a főreáliskola műkorcsolyázó versenyén. A régi tablója bekeretezett fotón máig fennmaradt.

A második világháború után a Győri ETO budapesti tanácsadója lett. Ő hívta meg az ETO-hoz Baróti Lajost 1946-ban. Az 1940-es években „Kis Dongó” néven borozót működtetett a budapesti Galamb utcában, ahová bejárt Illovszky Rudolf és Kubala László is. A borozó bezárása után rövid ideig a Vasas intézője lett, később a sportáruházak központjában kapott állást – rengeteg ismerősre tett szert. 1952-ben besorozták volna a néphadseregbe, de Bozsik és Puskás kijárta, hogy a kispesti csapat pénztárosa legyen, majd szakosztályvezetőként folytatta munkáját. 1956-ban, amikor a Bilbaóval sorsolták össze a Honvédot, november 1-jétől felkészülési meccseket kötöttek le nyugaton, öt barátságos találkozót játszottak le. Ő volt a mindig elegáns úr, aki konfliktus nélkül tartotta össze a fantasztikus csapatot. Nem véletlen, hogy 1957-ben a Dél-Amerikában turnézó Honvéd játékosai nyilatkozatban álltak ki mellette egy 1957. január 11-én Rio de Janeiróban írott levélben: „Az 1956 november elseje óta tartó európai túrán Östreicher Emil pénzügyi téren a legrendesebben, legbecsületesebben járt el a csapat minden tagjával. A bevételek elosztása és mindenféle kifizetés előzetese, a megbeszélések alapján és a csapat minden tagjának hozzá járulásával történtek… Visszautasítunk minden rágalmat, mely Magyarországról Östreicher Emil vezetőnk ellen irányul.”

1957-ben a Wiener SC szaktanácsadója, majd a Barcelona sztárja, Kubala László ajánlására a Real Madridhoz került. 1958-ban már szava van a csapatnál, ő beszélte rá Santiago Bernabéu Real elnököt, hogy szerződtesse a legendás magyar futballistát, Puskás Ferencet. 1958. augusztus 29-én a Dél-Amerikai Magyarság már arról írt, hogy a Real Madrid sikere – mint csapaté – Puskás egyéni csillogásán kívül a magyar Östreicher Emil érdeme. Nagyon sok emigráns magyar futballistának segített talpra állni az idegen világban. 1963 után egy évig volt a Torino menedzsere, majd a Valencia és az Espanyol csapatainál tevékenykedett. Az 1970-es évek közepén a nyugatnémet Schalke 04 technikai igazgatója lett. 1981-ben a spanyol Elche csapatánál dolgozott. 1982-ben a magyar válogatott mellett technikai igazgató lett. A német Spiegel lap is meglepődött, írtak is erről: „Egyik keleti blokkhoz tartozó ország sem mert még felvállalni hivatalosan emigránst, de lám a magyarok jelentős szabadságot adtak Östreichernek. Az új magyar labdarúgásnak szüksége van az ő tapasztalatára, hiszen nála jobban senki sem ismeri a világbajnokság helyszínét és körülményeit”.

Mészöly és Mezey kapitánysága alatt ő állította össze a találkozók programjait, az edzőtáborozásokat. A Békés Megyei Újságban 1986. december 4-én nyilatkozta: „A játékosokat saját gyermekeimnek tekintettem: szegény Kocsist, Czibort, Puskást és a többieket is. Mert nemcsak magyar, francia, angol nyelv létezik, van futballnyelv is. Aki pedig ezt a nyelvet nem beszéli, abból soha nem lesz jó vezető.” A világszerte ismert úr rendszeresen jött haza, 1992. januárban is nyilatkozott a Déli Hírlapban: „Ma rengeteget kell futni a pályán, a mieink pedig állva várják, hogy odaérjen a labda. Ezt tartom a legnagyobb hiányuknak. Úgy látom, az edzésekkel is baj van, bár nem szeretnék szakmai kérdésekbe belebonyolódni. Mindenesetre napi két edzést-lötyögést feleslegesnek tartok, helyette többet érne – mint ahogy a nagy klubok csinálják – egy edzés, de intenzívebb. Azt sem értem, miért vannak közös bemelegítések, amikor egy profi tudja, hogy neki mire van szüksége ahhoz, hogy formába hozza, illetve tartsa magát. A legfontosabb, hogy a klubok igyekezzenek saját nevelésű játékosokkal foglalkozni, mert a befektetett összeg megtérül.”

Felesége, Eperjessy Margit (Margarita), aki sokszoros magyar bajnok evezősversenyző volt a Budapesti Honvédnál, 1989. november 22-én Madridban halt meg. Östreicher Emil ezután még Spanyolországban élt, de gyakran tartózkodott Budapesten. Egy alkalommal rosszul lett, majd 1992. október 20-án a Szabolcs utcai klinikán végleg elaludt. Október 26-án örök nyugalomra helyezték a budapesti Farkasréti temetőben. Halála után a Real Madrid gyászszalaggal játszott a soron következő mérkőzésen. A Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány a neves sportvezető emlékezetére 2015-ben Östreicher Emil-díjat alapított, amit olyan hozzátartozónak ítélnek, aki egy korábbi nagy futballista pályafutását, életét segítette a háttérből a nyugodt légkör megteremtésével. A díj évente kerül kiosztásra.

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Emléktáblát avattak Östreicher Emil szülőházánál

13 kép