259

''Két karodban gyermek vagyok''

Radnóti emlékest a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban

radnoti-emlekest-menfocsanakon

November 19-én felolvasóesten emlékeztünk meg Radnóti Miklósról kettős évfordulója kapcsán a győri könyvtár Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában: a magyar líra kiemelkedő képviselője idén 110 éve született, és éppen 75 évvel ezelőtt veszítette életét tragikus körülmények között.

Arany János, Devecseri Gábor, Wass Albert és Ady Endre után immár ötödik alkalommal került sor ilyen rendezvényre, melyet egyre nagyobb érdeklődés kísér. Úgy tűnik, hogy van igény a tartalmas kikapcsolódásra. A költemények felolvasása között felelevenítettem Radnóti életének eseményeit, sok érdekességgel fűszerezve.

A magyar költészet egyik legnagyobb alakja rövid, 35 évnyi élete alatt a hazai irodalom legszebb műveit alkotta. A költő, műfordító, prózaíró életútjának áttekintése mellett kedves olvasóink felidézték a legnépszerűbb és kevésbé ismert Radnóti-verseket. Közösen választottuk ki a költeményeket, közben vigyáztunk arra, hogy a legfontosabbak közéjük kerüljenek. Elhangzott többek között a Nem tudhatom, a Tajtékos ég, a Töredék, az Erőltetett menet és két ecloga. A magyar irodalom legszebb szerelmes versei között is bőven akad Radnóti szerzemény: Két karodban, Rejtettelek, Levél a hitveshez és a Tétova óda. Mintegy húsz verset olvastak fel, adtak elő lelkes és tehetséges olvasóink, akik már több alkalommal vettek részt aktívan felolvasóesten könyvtárunkban. Szeretném megköszönni mindenkinek a lelkes közreműködést!

Radnóti Miklós tragédiája már születésekor kezdődött: világra jöttekor nemcsak édesanyja, hanem ikertestvére is elhunyt. Ezt a traumát a költő egész életében magában hordozta, gyötörte az önvád. Először 1929 végén használta a Radnóti nevet (Glatterként anyakönyvezték), azért választotta ezt, mivel a Felvidéken született nagyapja, a falu neve ma Nemesradnót. Hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték neki. 1930-ban jelent meg első verseskötete Pogány köszöntő címmel.

1934-ben a bölcsészettudományok doktorává avatták, a következő évben tanári oklevelet szerzett, majd megházasodott. Feleségül vette a szerelmes verseit ihlető Gyarmati Fannit, házassága jelentette az egyetlen fényt számára. A 17 éves Miklós és a 14 éves Fanni először matematika korrepetáláson találkozott, a kezdeti diákszerelemből bontakozott ki az a mély vonzalom, mely forrása lett hitvesi lírájának. A nehéz években felesége, otthona gondolata és az alkotás adott erőt neki, hogy szembenézzen a megpróbáltatásokkal, és soha ne adja fel. Származása miatt nem tudott középiskolában elhelyezkedni, alkalmi munkákból kellett megélnie, magánórákból és fordításból tartotta fenn magát.

A háború során háromszor került munkatáborba zsidó származása miatt, utoljára éppen a 35. születésnapján, 1944. május 5-én kapta meg a behívót. 6200 szerencsétlen társával együtt a mai Szerbia területén lévő Bor melletti táborban, Lager Heidenauban kellett dolgoznia borzasztó körülmények között. A munkaszolgálatosok csontsoványra fogytak, de így is napi 10 órában kellett robotolni a rézbányában vagy a vasútépítésen. Ahogy közeledett a front, egyre több erőd- és sáncépítési munkába vonták be őket. Ott keletkezett versei a tábori élet, a láger szörnyűségeit mutatják be, és az otthon iránti vágy, a honvágy hatja át őket. Itt írta a két utolsó eclogát és a Gyökér c. verset, valamint a Levél a hitveshez is itt született.

1944. szeptember közepén két részre osztották a tábor foglyait, két hullámban tervezték hazaindítani őket a Vörös Hadsereg elől. Az egyik emberséges tiszt, aki ismerte Radnótit, elintézte a költőnek, hogy az első menetoszlopba kerüljön. Szándéka az volt, hogy így előbb kaphat egészségügyi ellátást, ekkorra már 45 kilóra fogyott. Ez a jóindulatú segítség vezetett közvetve néhány héttel később a halálához. A sors keze: ha Radnóti ott maradt volna a táborban, akkor megmenekül, ehelyett megindult a biztos halál felé. A létszám alaposan megfogyatkozott, mire a határ közelébe értek, ez a 850 km-es út számukra a földi poklot jelentette. Radnóti élni akart, szeretett volna hazajutni szerelméhez, Fannihoz. Hitt abban, hogy a jövő tartogat számára feladatokat...

radnoti-emlekest-menfocsanakon

A legcsodálatosabb az, hogy Radnóti költészete akkor emelkedett a legmagasabbra, amikor embertelen körülmények között szenvedett munkaszolgálatosként. Számára a halál torkában is fontos volt a költői tisztaság és az emberi lét méltósága. Emberi tartása és nagysága leginkább a Töredék c. versében nyilvánul meg. A világháború poklát nem vetítette ki magyarra, németre. Ő, akit előbb kitaszított, majd halálra ítélt saját nemzete, az utolsó pillanatáig szerette hazáját. Nincs olyan verse, melyben sértőn ábrázolta volna Magyarországot.

Radnóti haláltusája nemzeti tragédia. „Tarkólövés. Így végzed hát te is” – írta az egyik Razglednicában. Néhány nappal később beteljesült saját jóslata. Az áldozatokat Abda határban tömegsírba temették. Ma az út mellett Melocco Miklós szobra jelzi halálának emlékét, amelyet 2014 novemberében avattak fel újra. 18 hónappal tragikus halála után (1946 június) a tömegsírt exhumálták, ennek során személyi dokumentumok, levelek, fényképek kerültek elő. Radnóti zubbonya zsebében megtalálták kis noteszét, a Bori noteszt, melybe végső, szívbemarkoló verseit jegyezte fel. Még az utolsó hetek kínszenvedései között, végső elkeseredésében is írt! „Felfoghatatlan, hogy a teljesen legyengült Radnóti honnan merített erőt, hogy a gyilkos távok után elővegye besározott kis kockás füzetét, és csodálatos sorokkal „üzenjen” a világnak. A kis füzettel örök értékű versek tértek vissza a túlvilágról a költő exhumálása után.” Ez egy hatalmas kincs az utókor számára, melynek hasonmás kiadását megmutattam az érdeklődő közönségnek is.

Felesége, Fanni, élete hátralévő részében nyelvtanárként dolgozott, és a költő hagyatékát gondozta. 70 évvel élte túl a férjét, 101 éves korában aludt el örökre. Radnóti mindig az életet hirdette örömeivel, bánataival együtt. Személyes tragédiája arra tanít bennünket, hogy többször nem fordulhat elő az az értelmetlen vérfürdő, mely a második világháború során történt.

Sulyok Attiláné
Fotók: Horváth Gábor

Források: Wikipedia, Zanza tv, kisalfold.hu

2019.11.26