138

Tara Nemzeti Park fotóalbum, Gáspár Bea konyhája, Rózsa György nem kapcsolt

Ismeretterjesztő és szakkönyvek a 19. Győri Könyvszalonon

janosi-zoltan

A 19. Győri Könyvszalon kötetbemutatói között idén is jócskán szerepeltek ismeretterjesztő- és szakkönyvek, így megismerkedhettünk Oláh János életművével, középkori pénzveréssel, a szerbiai Tara Nemzeti Park fotómonográfiájával, Gáspár Bea konyhájával, Rózsa György tévés évtizedeivel, Európa egzotikumaival, a bántalmazó kapcsolatban élőkhöz szóló kötettel, a magyar labdarúgó-válogatott valaha volt összes játékosával, normandiai kalandozásokkal, valamint Bayer Ilona Japánban szerzett élményeivel.

Jánosi Zoltán: Oláh János
(tmoni írása)

November 15-én, pénteken 15 órai kezdettel került sor Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár Oláh János című könyvének bemutatójára a Győri Nemzeti Színház csillárszintjén felállított pódiumszínpadon. A kötetről, mely a Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatának, az Ács Margit szerkesztésében készült Közelképek írókról részeként jelent meg, Bíró Gergely, a Magyar Napló Kiadó főszerkesztő-helyettese, a próza rovat vezetője beszélgetett a szerzővel. A sorozat célja, hogy mindeddig feltáratlan írói életműveket ismertessen meg az irodalom iránt érdeklődő olvasóközönséggel, és a 2016-ban elhunyt Oláh János József Attila-díjas író-költő-szerkesztő – a 19. Győri Könyvszalon Alkotói Díjasa, Mezey Katalin író-költő-műfordító férje, Lackfi János szintén József Attila-díjas író-költő-műfordító-tanár apja – pontosan megfelel ennek.

Jánosi Zoltán már korán elkötelezte magát a népi irodalom mellett: a Kilencek írócsoporthoz (Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre, Utassy József) a Heteken (Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon) keresztül vezetett az útja. A monográfia élvezetes, de tárgyilagos stílusban vezeti végig az olvasót az életművön.

Oláh János a Kilencekkel indult, az Elérhetetlen föld című antológiával, melyet három év alatt sikerült kiadniuk – ez abban az időben gyakorlatilag lehetetlennek számított. Jánosi szerint a mai kortárs magyar irodalom sok alakja Oláh „köpenyéből bújt elő”, hiszen irodalomszervező tevékenysége során az irodalmi élet majdnem minden szereplőjét ismerte élete folyamán. Egész életében az átlagember sorsához közel álló dolgok érdekelték – erről szól a nép irodalom. Családi háttere, gyerekkori tapasztalatai szerepelnek realista prózai írásaiban. Már-már polihisztornak számított, hiszen rajzolt, festett, dzsúdózott, s a matematika se állt messze tőle. Műveiben a neoavantgard és a folklór különös elegye lelhető fel, az élettől kapott pofonok (lázadó volt) verseiben manifesztálódnak, de minden műfajban kipróbálta magát. A Magyar Napló Kiadó újraalapító főszerkesztőjeként még ebben a – haláláig tartó – szerepben is.


Gyöngyössy Márton: Pankart és csopce
(Berente Erika írása)

gyongyossy-marton

Gyönyörű kötetté formálódott Gyöngyössy Márton 2017-ben megvédett akadémiai doktori értekezése, melyet november 15-én, pénteken 15 órakor a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében a szerző és Latorcai Csaba mutatott be. A moderátor Székely Zoltán múzeumigazgató volt. A beszélgetés elején kiderült, hogy az első két szereplő pannonhalmi diák volt, s a régióhoz való kötődésük innen datálható. Nem véletlen tehát, hogy a különös, Pankart és csopce címet viselő kötet Nyugat-Magyarország pénzverésének és pénzforgalmának 1387-től 1608-ig terjedő időszakát mutatja be. A tudós ember nem fogalmaz pongyolán, ezért rögtön sor került annak tisztázására, hogy a szerző gazdasági egységként tekint e régióra, s a mai Burgenland és Szlovákia ide tartozó területeit is vizsgálta.

Gyöngyössy Márton könyvében értelemszerűen külön tárgyalja a régió középkori és a kora újkori pénztörténetét. Képet kapunk a középkori városi és főúri pénzverés különbségeiről. Olvashatunk a határvédők, a „koronázó püspökök”, a „pénzverő főkapitányok”, paladinok szerepéről. Az újkori rész fókuszában a nemzeti király pénzverésének hatása és az újkori magyar pénzrendszer kialakulása áll. A pénzforgalomról szóló rész szintén időrendi tagolást kapott. A laikusok számára is izgalmas az ötödik, a hamispénz verésének történetéről szóló fejezet. A kötet további része adatokban rendkívül gazdag. A könyv értékét növeli a régió pénzverdéiről, a pénzverés helyi forrásairól, Nyugat-Magyarország éremleleteiről szóló lista. Felsorolást kapunk az átnézett éremgyűjteményekről, a felhasznált levéltári és irodalmi forrásokról, valamint az idézetekről. A kötetet lelettérkép és képtáblák zárják.
A tudományos értékű kiadvány a történészek, gyűjtők mellett a laikusok számára is érdekes lehet. Végezetül ezen olvasók kedvéért feloldjuk a címben foglalt idegen szavakat: a pankart szó „fattyú” dénárt (Zsigmond-kori aprópénz), a csopce pedig „sapkás” dénárt (Habsburg Albert jobb minőségű dénárja) jelent.


Szabó Béla: Tara – fotómonográfia
(Szilvási Krisztián írása)

szabo-bela

A nyáron került bemutatásra a szerbiai Tara Nemzeti Park természeti szépségeit bemutató fotóalbum Bajina Baštában, melynek vezető szerzője, Szabó Béla fotóművész november 15-én, pénteken 17 órakor a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében mutatta be a kötetet Gyurity Milán, a Magyarországi Szerb Kulturális Központ igazgatója segítségével. A nemzeti park és Szabó Béla közös története egy Becker Irénnel együtt megvalósított, sikeres kiállítással vette kezdetét. „Magyar emberek mutatták meg a helyieknek, micsoda értékek is vannak ebben a nemzeti parkban.” A közel egy évtizede tartó kapcsolatból nőtte ki magát az évről évre megrendezésre kerülő Tara Fotosafari, amelyhez egy idő elteltével már helyi, szerb fotósok is csatlakoztak.

Az évek alatt készült, csodálatos fényképekből megvalósuló fotóalbum vezető fotósa és szerkesztője lett aztán Szabó Béla. A felvételekből létrejött kiállításokat a nemzeti park azóta rengeteg helyre elvitte, a környező országokba is, illetve hívták a fotóművészt sokfelé bemutatni, sőt még további felkéréseket is kaptak, például a Tara másik oldalára, a szomszédos Montenegró részéről. A kötet címlapjának érdekes története van: azt kérték Szabó Béláéktól, készítsenek a Tara Nemzeti Parkról egy ikonikus fotót, amellyel mintegy „logóként” reklámozhatják magukat. Béla számtalan erdőt végigjárt, mígnem rátalált a képen szereplő fára, csak a fény hiányzott a felvételhez. Így kénytelen volt világítással odavarázsolni, míg többszöri próbálkozás után végre elkészült a kép, amely olyan jól sikerült, hogy pályázatokon nyert, és ez lett a Tara Nemzeti Parkot demonstráló ikonikus fotó. Becker Irénnek a kis házról készült fotója is hasonló utat járt be, még Kínában is felfedezték, azóta kínai turistacsoportok érkeznek rendre, hogy megörökíthessék. Szabó Béla további tervei között szerepel, hogy ortodox kolostorokat fényképezhessen Szerbiában. Mindehhez azonban támogatásra, engedélyekre van szüksége, mert az épületek csak kívülről fotózhatók.


Bea konyhája
(Bári Edit írása)

gaspar-bea

A népszerűség, a bulvár és az igényesség találkozására, azaz Bea asszony konyhájára került sor november 16-án, szombaton 14 órakor a színház Kisfaludy Termében. Gáspár Beát (Gáspárné Balla Beáta) nem nagyon kell bemutatni, hiszen a bulvársajtóban folyamatosan jelentek meg cikkek róla és családjáról. Ő a Győzike show csípős nyelvű Bea asszonya, a Konyhafőnök nyertese, majd zsűritagja, most pedig egy rendkívül szép kivitelezésű szakácskönyv szerzője. A Bea konyhája című kiadványról a szerzővel Pálfalvi-Pottyondy Nóra beszélgetett. Mondhatnánk, hogy már megint egy szakácskönyv! Ám ha kezünkbe vesszük, és lapozgatni kezdjük ezt a receptgyűjteményt, kibontakozik egy életút a gyermekkortól egészen a népszerűségig és csillogásig annak minden fény- és árnyoldalával együtt.

A most megjelent könyvében Bea a Gáspár család jól bevált receptjeit, séfektől, barátoktól, de akár idegenektől hallott fortélyokat gyűjtött egybe. A kötetben található ételeket 8 nap alatt készítette el a fotózás kedvéért a Book Kiadó látványkonyhájában, ahol előre bejelentkezett csoportoknak borvacsorát szervez és bonyolít le. A hagyomány, a tanult és hallott receptek, valamint a saját kipróbált módszerei jól összeférnek ebben a kiadványban. A könyvbemutató során kiderült, hogy sokat köszönhet Gáspár Győző anyai nagyanyjának, aki mindig segítségére volt és azt is, hogy állandó zöldségeshez jár vásárolni. Vajon mi a titka a főzéstudománynak? Az utasítások és az adagok pontos betartása, esetleg éppen a spontaneitás? Gáspár Bea egy nagyon szép gondolattal válaszol erre a kérdésre. „Amit szeretettel csinálunk, annak párja nincs…”. Az esztétikus, étvágygerjesztő fotókkal gazdagon illusztrált, a szerző életútját kronológiailag követő kiadvány egy személyessé vált receptkönyv.


Rózsa György: Nem kapcsoltam
(Bári Edit írása)

rozsa-gyorgy

„Nem életrajzi könyvet szeretnék írni” ‒ olvasható Rózsa György Nem kapcsoltam című, most megjelent könyve kapcsán. A népszerű televíziós személyiség, a Kapcsoltam híres telefonos játék műsorvezetője kötetében elkalauzol bennünket a televíziózás titokzatos mélyére, annak sötétebb oldalára is. Iróniával és öniróniával megírt történeteket olvashatunk hibás döntésekről, becsapásokról, csalódásokról és intrikákról, amelyek mind-mind befolyásolták vagy befolyásolhatták a szerző további életútját. Na ezek azok a pillanatok, amikor az ember „nem kapcsol időben”. Természetesen a kötetben számos kollégához fűződő, vagy éppen önvallomásnak tűnő sztori kerül elmesélésre. Elgondolkodtató szösszenetek a televíziózás hőskorából, hihetetlenül szórakoztató stílusban. A kötetről Rózsa Györggyel Lengyel Sándor beszélgetett november 16-án, szombaton 15 órakor a Kisfaludy Teremben.


Juhász Árpád: Egzotikus Európa

juhasz-arpad

November 16-án, szombaton 16 órakor a színház Kisfaludy Termében valódi világutazót látott vendégül a könyvszalon: Juhász Árpád érkezett bemutatni új kötetét. Az Egzotikus Európa prezentálásában Cseh Sándor volt a szerző segítségére. A híres geológussal, a természettudományos ismeretterjesztés jeles alakjával még a programot megelőzően beszélgettünk.


Tisza Kata: MOST. – Túlélő leszel, nem áldozat
(tmoni írása)

tisza-kata

November 16-án, szombaton 18 órakor adódott lehetősége az érdeklődőknek, hogy megismerkedjenek Tisza Kata Most című legújabb könyvével a színház Kisfaludy Termében, ahol Pálfalvi-Pottyondy Nóra beszélgetett a szerzővel, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokájával, aki fikciós íróként kezdte pályafutását, de 10 év után most egy egészen más jellegű írással jelentkezett. Miután megtudtuk, hogy mi történt vele ebben az évtizedben (pszichológiai tanulmányok, életkorkutatások), megismerkedhettünk az új kötet nem mindennapi műfajával, a pszichoprózával. A terápiás irodalomnak szánt mű nem szépirodalmi értelemben vett fejlődésregény: szakmai szöveg, amelyben benne van a szerző, személyes hang egy tudományos írásban.

Egy nagyon kényes témához nyúl művében, a bármilyen formában történő bántalmazáshoz, mégpedig az áldozat szemszögéből. Nem véletlen az alcím: Túlélő leszel, nem áldozat. A szövegekben nyíltan beszél az érzésekről, ad egy pszichoedukációs magyarázatot, ugyanakkor irodalmi formában is feldolgozza. Három rétegből áll össze a könyv: szakmai tapasztalat, személyes tapasztalat, gyakorlati tapasztalat (coaching) – és úgy tűnik, működik. A bántalmazott megérti, hogy nem egyedülálló a problémája, hanem már-már társadalmi jelenség, megtudja, hogy nincs egyedül, és van segítség.

Megismerkedhettünk a teljes függés és kiszolgáltatottság kialakulásának folyamatával (érzelmi kötődés – elszigetelés – önértékelés megnyomorítása – uralkodás), és azokkal a gyakorlati módszerekkel, amelyekkel segíteni lehet. Ezek egyike a könyv, mely a kezdeti szakaszban (ráébredés) jól használható. S bár minden eset más, az közös, hogy el kell határozniuk, változtatnak, majd ezt meg kell valósítaniuk. Példákkal illusztrálva hallhatunk a segítésnyújtás lehetőségeiről, csapdáiról is.

A könyv könnyen olvasható, mert köznyelvi stílusban íródott, de 500 oldalas. Nem biztos, hogy mindenkihez eljut, s nem biztos, hogy minden rászoruló elolvas ilyen terjedelmes írást, ezért az írónő a Facebookon is publikálja.


Dénes Tamás – Dlusztus Imre: Meggypiros mezben
(tmoni írása)

meggypiros-mezben

November 17-én, vasárnap 11 órakor jelenlegi és volt focirajongók töltötték meg a színház Kisfaludy Termét, hiszen egy igazán hiánypótló és egyedülálló könyv bemutatására került sor: Dénes Tamás sportújságíró és futballtörténész, valamint Dlusztus Imre újságíró, költő, labdarúgó-vezető Meggypiros mezben című munkájára. A beszélgetést – melyen Dlusztus Imre, Hajszán Gyula, Póczik József, Szabó Ottó és Csonka Gyula volt jelen (Dénes már Walesben volt a válogatottal) – Kárpát Zsolt, a Győr+ Média szerkesztő-riportere vezette, aki a magyar sporttörténet meghatározó kiadványaként jellemezte a kötetet. Aztán persze kiderült, hogy ennél sokkal többről van szó, egy úttörő alkotásról: ez az első mű a világon, amely ilyen igényességgel és teljességgel foglalja össze egy nemzet labdarúgásának történetét. Itt a téma fel van dolgozva minden szempontból: játékoslexikon, meccslexikon, történeti összefoglaló (1902-2019).

Először a jelen lévő szerző – akiről bebizonyosodott, hogy a magyar futballtörténet élő lexikona – beszélt a kutatómunka nehézségeiről (50-es évek előtti idők), majd roppant érdekes és egyáltalán nem közismert történeteken ámuldozhattunk, és kulisszatitkokat hallhattunk tőle, miközben a háttérben a kivetítőn válogatott meccseken szerzett góljainkban gyönyörködhettünk. Kiderült például, hogy Európában a Brit-szigetek után másodikként nálunk jött létre a nemzeti bajnokság rendszere, hogy Amerikában gyakorlatilag mi honosítottuk meg az európai futballt, miért kellett elvesztenünk bizonyos meccseket, és hogyan folyt bele a politika nemzeti sportunkba.

Ezután a győri focisták mondták el, hogy hányszor voltak válogatottak, hogy élték ezt meg, melyek a kedvenc történeteik ezekből az időkből, és mivel foglalkoznak, amióta abbahagyták a focizást. Természetesen szó esett még az ETO-ról és a zseniális Verebes Józsefről is, valamint a sportág mai helyzetéről, amit – meglepő módon – a szakíró egyáltalán nem lát olyan kilátástalannak, mint a nagyközönség...


Sediánszky Nóra: A fény felé – Kalandozások Normandiában
(Szilvási Krisztián írása)

sedianszky-nora

Harmadszor utazhattunk Sediánszky Nórával csodálatos európai tájakra a Győri Könyvszalonon: idén A fény felé – Kalandozások Normandiában című kötetével érkezett november 17-én, vasárnap 12 órakor a pódiumszínpadra. Beszélgetőtársa Farkas Mónika újságíró volt. A könyv egy trilógiát zár le a korábbi években bemutatott velencei és párizsi utazások után. A szerző olasz szakra járt az egyetemen, Velence volt szakdolgozatának témája, s bár sosem tervezett útikönyvet írni, természetszerűleg adta magát a dolog. Az élete ezután Párizsba is elsodorta, ez lett a második kötet témája, s mivel aztán a jószerencse Észak-Franciaországba, Bretagne-ba és Normandiába is elkalauzolta, úgy érezte, az ottani kultúráról, gasztronómiáról, történelemről szóló könyv beleillik a korábbiak vonulatába, így a három egy egységet alkot.

Franciaországnak ez a része Párizsból 2-3 óra alatt elérhető (főleg a TVG-vel), az ottaniak sokszor ezt választják nyaralásuk helyszínéül. A kötet címe csak próbálja visszaadni a vidék áradó fénybőségét, a kiadvány ismeret- és tudásanyagát rendkívül színes, szagos, lírai légkörrel tálalja Sediánszky Nóra. Normandiának van saját gasztronómiai híressége: ott készítették először a camembert sajtot (az azonos nevű településen). Jellegzetesek még a vidéken az almakertek, a gyümölcsből készült calvados, a karamelles almatorta, illetve a cider, vagyis az almabor. Népszerű a sós karamellíz is – tengeri sóval ízesítették a karamellt. Normandia rengeteget mesél egyszerre az angol és francia történelemről, számtalan lovagkori színhely és emlék található ott. A második világháborús partraszállásnak és harcoknak sok-sok történelmi épület, katedrálisok estek áldozatul, de jelentős részüket szerencsére sikerült újjáépíteni. A gótika és a román stílus bősége elképesztő mértékben látható ezen a francia tájegységen.


Bayer Ilona: Anyós lettem Japánban
(Bári Edit írása)

bayer-ilona

Bayer Ilona (Ila) a 80-as, 90-es évek legismertebb televíziós műsorvezetője, híradós szerkesztő 1996-ban egy televíziós forgatás kapcsán járt először Japánban. Ekkor tolmácsként elkísérte lánya, Petra, aki azóta már Japánban él férjével és a kis Naotoval. A felkelő nap országa a családlátogatások alkalmával egyre jobban felkeltette Bayer Ilona figyelmét, amelynek eredményeképpen megszületett ez a nagyon ízléses kiadványt. A kötetről Lanczendorfer Zsuzsanna beszélgetett a szerzővel november 17-én, vasárnap 16 órakor.

A kiadvány a Japánban szerzett személyes élmények, benyomások és érzések mellett portré-riportokat is tartalmaz. Szó nincs hagyományos útikönyvről, sokkal inkább egy személyes hangvételű, Japán hétköznapjait bemutató riportkötetről, amelynek lapozgatása közben utazásra indulhatunk egy egzotikus országba, ahol a tisztelet és az egymásra figyelés még ma is igazi érték. Gazdag ismeretanyaggal bíró, színes fotókkal, metszetekkel, kalligráfiákkal gazdagon illusztrált kiadvány lebilincselő stílusban, hiszen az „ezer arcú országot ezúttal egy ezer arcú újságíró” mutatja be. A kötetben szereplő fotókat a szerző saját maga és családja készítette.

Bári Edit, Berente, Erika, tmoni, Szilvási Krisztián
Fotók: Óbert Klára, Terman Tímea, Szabó Béla, Vas Balázs

2019.11.25