Varázsszirmok, Szívlapát, boszorkány meg a seprűje

Gyerek- és ifjúsági könyvek a 19. Győri Könyvszalonon

mechler-anna

A 19. Győri Könyvszalonon a kisebb és nagyobb gyerekeknek, valamint az ifjúságnak szóló kiadványok idén is változatos színekben és tartalmilag markánsan voltak jelen, egyik-másikuk ráadásul rendhagyó irodalomóra és kreatív foglalkozás keretein belül. Találkozhattunk Olinával és a varázsszirmokkal, iskolás osztállyal és szívlapáttal, ovisokkal és boszorkánnyal.

Mechler Anna: Olina és a varázsszirmok
(SzaSzi írása)

A Kerék mesék és a Csavaros történetek után Mechler Anna új mesekönyvével érkezett az idei könyvszalonra. November 15-én, pénteken 10 órakor a pódiumszínpadnál már várta őt a kisiskolásokból álló közönség, akik arra voltak kíváncsiak, hogy milyen újdonságot árulhat el a tündérekről számukra egy igazi meseíró. Nem is csalódtak, hiszen megtudhatták Olináról és társairól, hogy komoly feladattal megbízott virágtündérek. A meserészletből pedig az is kiderült, hogy a tündérek hiába képesek a varázslatra, ugyanúgy sokféle érzéssel (például szorongás, bizonytalanság) és megoldandó problémával küzdenek nap mint nap, akárcsak a gyerekek. Komoly megbízást kapnak Herba anyótól: egész nyáron egy-egy gyógynövény segítőiként kell munkálkodniuk. A feladat olykor nehéznek tűnik – szembe kell szállniuk például a kártevőkkel –, de egyre ügyesebbé válnak, s közben barátságok is szövődnek.

Nemcsak a tündérkék, hanem a gyerekek is sokat megtudhatnak a gyógyfüvek titkos világáról. Milyen gyógyító hatással bírnak, hogyan lehet ezeket hasznosítani? Miért használunk gyógyító növényeket? Miben különböznek a gyógyszerektől? Az interaktív bemutatón a már eddigi ismeretek is összegződtek, hiszen egy kisiskolás is tapasztalt vagy legalább hallott már például a kamilláról vagy a levenduláról. Olina viszont a kevésbé ismert orbáncfű pártfogója a mesében, s érdekes módon úgy alakulnak a történések, hogy szükségük legyen egymásra. Ahogy a tündérek egyre jobban megismerik a tágas mezőn rájuk bízott herba igényeit, úgy gyarapodnak az ifjú olvasók ismeretei is.

Bár az írónő azt is elárulta, hogy könyve kapcsolódott a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság programjához, amely kapcsán Az év gyógynövénye az orbáncfű lett, azt hiszem, a fiatal olvasóknak inkább az a fontos, hogy folytatódjanak a tündéres kalandok. És hogy nem csajos könyv, az biztos. Ott voltam, láttam, a fiúk is élvezték!


Wéber Anikó: Az osztály vesztese; Szívlapát – rendhagyó irodalomórák
(SzaSzi írása)

vinczeller-katalin

Az érdeklődő diákok két rendhagyó irodalomórán is részt vehettek november 15-én, pénteken délelőtt, melyeket Vinczellér Katalin, a Veres Pálné Gimnázium magyar- és médiaszakos tanára vezetett. Kati nemcsak gyakorló pedagógus, hanem a Pagony – Tilos az Á Kiadó szerkesztőségi munkatársa is, így jól tudja, hogy a „kötelező” jelzővel ellátott olvasmányokkal nehezen barátkozik a tanuló. De emellett azt is, hogy vannak olyan olvasmányok, amelyek inspirálnak, élményhez juttatnak, ösztönzőek lehetnek, csak meg kell találni a megfelelőt. Ha végignézzük a Pagony és a Tilos az Á Kiadó könyvei tiniknek szóló palettáját, magunktól is könnyen felismerhetjük, hogy nem csupán a szórakoztatás a céljuk. Gyakran szólnak olyan problémákról, amelyeknek életkori aktualitása van, vagy olyanokról, amelyekkel nehéz megküzdeni (pl.: bullying, falcolás, a nemi identitás kérdései, elvált szülők, elvesztett szülő, családon belüli erőszak). Hittel vallják, hogy ezekről beszélni kell, ami kiindulása lehet egy megoldási folyamatnak.

Az első irodalomórán, ami tényleg sokkal inkább emlékeztetett egy jó beszélgetésre, Wéber Anikó Az osztály vesztese című elbeszélésének kiinduló szituációját dolgozta fel a jelenlévő 6. osztályos gyerekcsapat Kati irányításával. Mindennapos eset a kisebb és nagyobb gyerekek között a piszkálódás. De hogyan lesz ebből bántalmazás? Hogyan válik valaki áldozattá? Milyen hatással van ez a közösségre? Milyen következményei lesznek? Számtalan kérdés merül fel mind az olvasás, mind a közös megbeszélés folyamán. Az író pedig hagyja, hogy az igazi tettes és vesztes személyére csak a sok nézőpontú és nyomozásszerű történet végén derüljön fény, így a foglalkozás sem tudott választ adni minden kérdésre. Mi volt a cél? Röviden: a gondolatébresztés. Azt hiszem, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében sikerült ráirányítani a figyelmet egy fontos és aktuális témára, és arra is, hogy van megoldás.

A második rendhagyó óra szintén egy kötet címét viselte: Szívlapát. A Péczely Dóra szerkesztésében megjelent versgyűjtemény nyolcvanöt kortárs költő százötven versét tartalmazza, és 16+ feliratával arra figyelmeztet, hogy tematikailag inkább a nagyobb, érettebb diákok számára készült. A könyvszalonon megtartott óra azonban azt bizonyította, hogy a tizenkét évesek is jól értették, és sok értékes gondolattal járultak a lírai szövegek megértéséhez, miközben számos irodalomelméleti fogalom is tisztázásra került, mint például versciklus, antológia. Mi volt az óra sikerének titka? Nem más, mint a pontosan értelmezhető, komoly feladat: alakítsunk képzeletbeli szerkesztőbizottságot, és szerkesszünk antológiát! A gyerekek jól fogadták a játékot, ügyesen vették az akadályt, és felelevenítve a tanultakat hamar eljutottak a kortársak, Szabó T. Anna, Simon Márton és Kiss Judit Ágnes verseihez is, nem okozott gondot a költői szövegek sorainak felfejtése, a rejtett érzelmek, a mondanivaló megfogalmazása.


Finy Petra: Óvodások kézikönyve
(Sulyok Attiláné írása)

finy-petra-gyerek

Nemrég jelent meg Finy Petra új kötete, az Óvodások kézikönyve, amely a Manó könyvek közé tartozik. Ezt mutatta be a szerző az érdeklődőknek a könyvszalon Mesekuckójában november 15-én, pénteken 15 órakor. A Madárasszony volt az első felnőtteknek szóló regénye, de az utóbbi években gyermekkönyvei jelentek meg szép számmal, melyek nagy sikert arattak. Ilyenek, mint A tesó-ügy, Az ovi-ügy, az Iskolások kézikönyve ‒ ez lányoknak és fiúknak külön kötetben készült. A Milu sorozatot is sokan szeretik, a nagybetűs, rövid történetek a kezdő olvasók számára jelentenek sikerélményt.

Az oviba való beszoktatás egyeseknek könnyebb, másoknak viszont nagyon nehéz. Elsősorban ehhez nyújt segítséget az Óvodások kézikönyve, jó ötleteket ad a szülőknek, akik általában először engedik el féltett kincsük kezét. A gyerekeket megismerteti az óvodával, és eloszlatja a tévhiteket, mint például azt, hogy mindig főzeléket kell enni, és egész nap aludni kell. Bemutatja a gyerekeknek az ovis szokásokat, mindezt vidáman, sok humorral és szeretettel teszi. A színes rajzok felkeltik a kicsik figyelmét, a gyönyörű illusztrációkat Rippl Renáta készítette.

Petra rögtön közvetlen kapcsolatba került a gyerekekkel egy zöld szárnyú lepke segítségével, melyet ki is próbálhattak. Énekelt és mesélt nekik, közben kíváncsian kérdezgette őket az óvodáról, ahol izgalmas élmények, kalandok történhetnek. Milyen volt az első nap az oviban? Mit szeretnek játszani kinn és benn? Miért kell váltóruha? Milyen ételek vannak az oviban? A könyv végén, a napló részben meg lehet örökíteni a legkedvesebb ovis emlékeket is. Levetítette a könyvet a gyerkőcöknek, és még ráadásul egy filmet is a kis testvér érkezéséről.


M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje

m-kacsor-zoltan

A Mesekuckóban „zsúfolt ház” fogadta M. Kácsor Zoltánt november 16-án, szombaton 14 órakor új mesekönyve, A boszorkány seprűje bemutatásakor, amelyet interaktív, kreatív foglalkozás keretei között tálalt a kis teret az utolsó négyzetcentiméterig megtöltő apróságoknak. Mindebben a könyv illusztrátora, Horváth Ildi volt a segítségére. S hogy mi a helyzet a boszival meg a seprűjével? Erről és még rengeteg más érdekes dologról a könyvszalon előtt beszélgettünk a szerzővel.

SzaSzi, Sulyok Attiláné
Fotók: Terman Tímea, Vas Balázs

2019.11.20