190

5. Kortársasjáték a 19. Győri Könyvszalonon

tmoni írása

5-kortarsasjatek

Ötödik alkalommal rendezte meg a Győri Nemzeti Színház a már hagyománnyá vált drámaíró versenyt, a Kortársasjátékot a 19. Győri Könyvszalon keretében. A szabályok nem változtak: 3 drámaíró 1 nap alatt 3 drámát ír, amit 3 rendező, három 6 tagú színészstábbal 8 óra alatt színpadra állít.

A könyvfesztivál megnyitóján, november 15-én, pénteken Hamar Dániel, a Muzsikás együttes tagja sorsolta ki az aznapi Kisalföld 8 szalagcíme közül a drámák témáját: Kárpitos leszel, doki? Ezután az idei megmérettetésre meghívott három szerző húzott magának színészcsoportot, majd rendezőt. Az írók: a győri színpadon eddig még ismeretlen, Junior Prima Díjas Fábián Péter, a K2 Színház egyik alapítója; az Örkény István drámaírói ösztöndíjjal saját darabjain dolgozó Formanek Csaba, a Játékos folyóirat főszerkesztője, valamint a versenyen immár ötödik alkalommal résztvevő Pozsgai Zsolt. A rendezők: a Junior Prima Díjas Benkó Bence, a K2 Színház másik alapítója, valamint a városban jól ismert Bródy Norbert és Funtek Frigyes. A ministábok: Maszlay István, Dunai Csenge, Fehér Ákos, Kurucz Dániel, Mihályi Orsi, Molnár Ágnes – Fejszés Attila, Bende Ildikó, Jáger András, Mózes Anita, Nagy Gréta, Sík Frida – Molnár Erik, Agócs Judit, Kisfaludy Zsófia, Kiss Tünde, Molnár Zsolt, Rupnik Károly.

5-kortarsasjatek

Elsőként Fábián Péter Lobban Balázs balladája című darabját láthatta a közönség, és bizony a mindössze 29 éves fiatalember feladta a leckét versenytársainak. Szinte hihetetlen, de 24 óra alatt összehozott egy olyan egyfelvonásost, amely az első perctől az utolsóig képes volt ébren tartani a nézők érdeklődését, egy dramaturgiailag jól felépített koherens egészet alkotott, és tökéletesen észrevétlenek maradtak benne a panelek, amelyekből építkezett. És mindezt rímbe szedve! A színvonalas megvalósítás pedig Benkó Bence és a minitársulat érdeme.

A komédiának induló, de végül tragédiába fulladó történet egy borzalmasnak lefestett közeli jövőben indul, ahol egy anya (Bende Ildikó), lánya (Sík Frida) unszolására visszaemlékezik ifjúsága nagy szerelmére, Lobban Balázsra (Fejszés Attila) egy elhagyott gázkonvektor megtalálása ürügyén – így kerülünk vissza korunkba. S bár a cím jelezte, hogy nem egy vígjátékot fogunk látni, nagyon jól szórakozott mindenki, ahogyan kibontakozott a románc az anya szép és okos fiatal énje (Mózes Anita), valamint a kevésbé jó fejű, de ügyes és gyakorlatias iskolatársa között, akiből később az ország legjobb, végül egyetlen gázszerelője lett. Sok-sok jelenkori társadalmunk működését érintő humorral és néhány győri utalással átszőve elevenedik meg a fiatalok küzdelme a zord apával (Jáger András), aki nem adja a lányát volt tanítványához. S bár egy szomorú népies dal többször is felcsendül a darabban Nagy Gréta előadásában, utalva a címben már jelzett tragikus végkifejletre, mégis sokkolta a közönséget, mikor véletlenül kiderült, hogy miért is állt a fiatalok boldogságának útjába a családfő: családon belüli erőszakról volt szó, mely végül gyilkossághoz vezetett.

5-kortarsasjatek

Másodikként Formanek Csaba A nemzet hangja című műve került sorra, ami egy teljesen másfajta megközelítést, műfajt és stílust mutatott meg a közönségnek. Egy kicsit groteszk (a megöregedett nemzet hangja Rupnik Károly előadásában), egy kicsit abszurd (a halál mint vak kárpitosnő Agócs Judit interpretációjában) fekete komédiát állított színpadra Funtek Frigyes, és egyáltalán nem volt könnyű dolga, hiszen itt nem egy könnyen emészthető közönségdarabról van szó. Egy olyan megöregedett, s ezáltal mellőzött ember elméjének csapongását követhetjük, akit egykor mindenki ismert, hiszen az ő hangja szólt mindenhonnan, most viszont már egy „senki”, kiszolgáltatva a családjának (Molnár Erik, Kisfaludy Zsófia) és ápolójának (Kiss Tünde), s ezt képtelen feldolgozni. Ebben az előadásban se tűntek fel a felhasznált panelek, mert elnyomták a megvalósítás különlegességei: a hang, Molnár Zsolt szerepe, valamint az abszurd elemek, mint például a Kovács Kati-dal. Az előadást a megadott témán kívül Szalóczy Pál magyar újságíró, riporter, rádió- és tévébemondó jellegzetes, mélyen zengő orgánuma ihlette, s a mellőzöttségen, az öregedésen kívül felvillantotta az idősgondozás problematikájának mind anyagi, mind mentális vetületét is, s nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ha még egyszer megnézhetném, mást is találnék benne. Az mindenesetre már a nonszensz határát súrolja, hogy a tragikus vég – melyben egy szegény öregember megszabadul szenvedéseitől – egyben a közeli hozzátartozók felszabadulását is jelenti.

5-kortarsasjatek

Utoljára Pozsgai Zsolt Az utolsó álom c. munkáját láthatta a nagyérdemű Bródy Norbert rendezésében, aki most debütált ebben a szerepkörben. Egy élvezhető és szórakoztató előadást tekinthettünk meg, de nem volt benne semmi rendkívüli. Hiányzott belőle az eredetiség, ami a másik két műben, valamint a szerző régebbi versenydarabjaiban megvolt. Itt bizony már észrevehetőek voltak a panelek, és bár fordulatokban bővelkedett, kiszámítható volt a történet vége, s nemcsak azért, mert az írónak visszatérő témája az idősödő férfiak társas magánya, meg nem értettsége. Ami mégis élvezhetővé tette a darabot, az a – befejezést leszámítva – mindvégig jelen lévő, már-már szatirikus humor, amivel a nagyon is emberi és életszagú családi problémák voltak ábrázolva, valamint a színészi játék. Az apa, a híres orvosprofesszor szerepében Maszlay István prezentálta a kilakoltatás előtt álló családfőt, aki végre kitalálta, hogyan kerülhetnék el a legrosszabbat, mellyel még régi álmát is megvalósíthatná, de senki sem kíváncsi rá az éjszaka közepén. Felesége (Molnár Ágnes) aludna, mert másnap kezd árufeltöltőként egy bevásárlóközpontban, hogy legyen valami családi bevétel (eddig nem dolgozott), lányai (Dunai Csenge és Mihályi Orsi) pedig egy-egy fiatalembert (Kurucz Dániel és Fehér Ákos) dugdostak a szobájukban, akikről kiderült – miután előrángatták őket –, hogy rég nem látott testvérek. A családi perpatvar közepén az apa a sarkára állt, hogy végre elmondhassa, meg fogja valósítani gyermekkori álmát, melynek következményeként mindenki más óhaja és sóhaja is alakot ölthet végre. A nagy kibékülés hevében viszont szíve felmondta a szolgálatot, így a happy end elmaradt.

5-kortarsasjatek

A bemutatókat követően a nézők – jegyüket a megfelelő gyűjtőtáskába dobva – szavaztak, míg a szakmai zsűri (Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója és Benedek Szabolcs József Attila-díjas író) visszavonult tanácskozni. A közönség a Lobban Balázs balladája című írást találta a legjobbnak, a zsűri pedig Fábián Pétert a legjobb drámaírónak, Funtek Frigyest a legjobb rendezőnek, Bende Ildikót a legjobb színésznőnek, míg a legjobb színésznek Rupnik Károlyt.

tmoni
Fotók: Vas Balázs

2019.11.18