49

Az OTDK többről szól, mint utánpótlásról


xxxiv-otdk

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) többről szól, mint utánpótlásról – hangoztatta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), ahol az OTDT a XXXIV. ünnepi záróülését tartotta.

A díjátadó előtti köszöntőjében Bódis József azt mondta, el kell fogadni a közgazdászok előrejelzését arról, hogy öt-tíz év múlva lesznek olyan szakterületek, foglalkozások, amiket ma még nem is ismerünk. Erre felkészülni utópia, de a fiatal korban elkezdett tudományos munka segít benne. Ilyen értelemben az OTDK a képességfejlesztésről szól – tette hozzá. A magyar felsőoktatás történetében egyedülállóak a tudományos diákkörök, amelyek úttörőknek köszönhetően jöttek létre – hangoztatta az államtitkár. Úgy vélekedett, hogy azok, akiket kitüntetnek, bizonyítottak a tudományosság terén. Kitért arra, hogy a társadalomtudományos és a természettudományos közeg eltér egymástól, mindegyiknek megvan a maga sajátossága, módszertana, kihívása. Az államtitkár a tudomány fellegvárának nevezte az Akadémiát.

Lovász László, az MTA elnöke úgy vélekedett, hogy a magyar tudomány legnagyobb problémája az utánpótlás biztosításának kérdése. Bár sok tehetséges fiatal születik az országban, és kerül ki a közoktatási rendszerből, rengetegen mennek külföldre, mert nagy a csábítás – világított rá. Úgy vélekedett: nem az a baj, ha egy fiatal a tanulmányai egy részét idegen országban végzi, hanem ha megszakadnak az összeköttetései a magyar tudománnyal és élettel. Ahhoz, hogy Magyarországon maradjanak a diákok, természetesen a megfelelő anyagiakról is gondoskodni kell, de talán még fontosabb megmutatni nekik a tudományos pálya „bűvöletét” ‒ fogalmazott Lovász László.

Szendrő Péter, az OTDT elnöke hangsúlyozta: azért szurkolnak, hogy Magyarország tehetségbarát állam legyen, ahol van mód a talentum kibontakoztatására. Sokan a határon túlról vesznek részt az OTDK-n – közölte Szendrő Péter, aki a magyar tudomány templomának nevezte az MTA-t.

A rendezvényen a legkiemelkedőbb eredményeket elérő 51 fiatal tudós, valamint a tudományos diákköri tevékenységet elkötelezetten és eredményesen támogató 58 oktató, kutató munkáját ismerte el kitüntetéssel az OTDT. A hallgatók Pro Scientia Aranyérmeket és Pro Arte Aranyérmeket, felkészítőik Mestertanár Aranyérmeket kaptak. Egy évtizednyi kihagyás után újra átadtak egy Junior Pro Scientia Aranyérmet egy középiskolás diáknak. Többen különdíjban részesültek. Átadtak három Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet is, amely az OTDT legnagyobb elismerése. Azoknak a kiemelkedő iskolateremtő professzoroknak, kutatóknak, közéleti személyiségeknek ítélhető oda, akik példamutatóan segítették a magyar felsőoktatás műhelyeiben folyó diáktudományos munkát. Kiosztották továbbá a Máriás Antal Emlékérmeket, az OTDT Arany Kitűzőket és az OTDT Újságírói Díjat.

A rendezvény sajtóanyagában felidézték, hogy az OTDK több mint hat évtizedes múltra tekint vissza. Magyarország rangos tudományos rendezvénye, amelyen bemutatkozási lehetőséget kapnak az alkotó fiatalok. Az OTDK kiemelt célja a felsőoktatásban tanuló tehetséges hallgatók munkájának megbecsülése, a tanár-diák szakmai kapcsolatok erősítése és támogatása, a diáktudományos tevékenység országos nyilvánosságának megteremtése.

A kimagasló teljesítményt nyújtó fiatalokat minden második évben díjazza az OTDT. A 2019-ben megrendezett XXXIV. OTDK-ra összesen 4118 pályamű érkezett. Első helyezést 488 hallgató ért el, ezzel ők lehetőséget kaptak arra, hogy induljanak a Pro Scientia Aranyéremért. Végül 313-an pályáztak, közülük 51 fiatal tehetség nyert aranyérmet: 48-an Pro Scienta Aranyéremben, ketten művészeti tevékenységért Pro Arte Aranyéremben részesültek, egy középiskolás diákot pedig Junior Pro Scienta Aranyéremmel díjaztak.

Az OTDK-ra jelentkező középiskolások száma a korábbi évekhez képest megkétszereződött – olvasható a sajtóanyagban.

Forrás: MTI

2019.11.05