Miután nagynénikéje beteg lett, a családnak Debrecenbe kellett költöznie, ezért Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után a szülői házba tért vissza, itt magántanulóként latinul és németül tanult. 1768-ban öccsével Késmárkra került, majd egy évvel később a sárospataki kollégium tanulója lett. Itt autodidakta módon megtanult ógörögül, nagy élvezettel olvasta az antik klasszikusokat.

1774-ben váratlanul meghalt az édesapja. Apja eleinte katonának szánta, de jó szemmel nézte fia írói hajlamait is, és mielőbb szerette volna egy nyomtatott könyvét látni. Ezért 1775-ben, édesanyja unszolására adta közre első művét Magyar Ország Geographica, az az Földi állapotjának Lerajzolása címmel, amely Kassán jelent meg. Tanárai biztatására lefordította és Kassán megjelentette Bessenyei György korai művét, a Der Amerikanert. A kiadásra Bessenyei elismerő levéllel válaszol.

1777-ben pesti és bécsi utazásokat tett, amelyek nagy hatással voltak fejlődésére. Két évvel később letette utolsó vizsgáit is, és Kassára került ügyvédbojtárnak Tarnói Milecz Sámuel mellé. 1780-ban mély lelki válságba jutott, ebben az évben ismerkedett meg Révai Miklóssal. Elhagyta Kassát, és Eperjesen folytatott joggyakorlatot. Itt sokat foglalkozott a művészetekkel is: táncolni, fuvolázni, rajzolni, festeni tanult, sokat olvasott. Szerelmes Ninos Steinmetz özvegy katonaorvosné leányába, aki nagy hatással volt rá.

1782-ben már Pesten lett jurátus. 1784. január 16-án Török Lajos gróf ajánlására vették fel a Miskolcon működő Erényes Világpolgárok elnevezésű szabadkőműves páholy tagjai közé. A beavatási ceremónián kapta az Orpheus fedőnevet. 1786-ban elhagyta a közigazgatási pályát, elfoglalta iskolafelügyelővé történt kinevezését. Főnöke Török Lajos gróf lett, kerülete Kassa székhellyel 10 vármegyére terjedt ki.

1786-1791 között tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyelőjeként a jozefinus rendszer iskolapolitikájának támogatója volt. A szabadkőműves páholy megszűnte után belépett az önművelést célul kitűző Rózsa Rendbe, ahol a Fichtenbaum Kálmán nevet kapta. A szalonban ismerkedett meg a Süsie-nek emlegetett Kácsándy Zsuzsannával, Radvánszky Terézzel, Kácsándy Terézzel, Radvánszky Polyxénával, Jennyvel és a nem azonosítható Júliával.

1787. november 13-án Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt Kassán megindította a Magyar Museum című, első magyar nyelvű folyóiratot. Batsányi átírta Kazinczy tervezett előszavát, ezért irodalmi hármas szövetségük felbomlott. 1789-ben olyan súlyosan megbetegedett, hogy lemondtak róla: Kassán már a halálhírét költötték, de hirtelen jobban lett, és meggyógyult. Széphalmy Vince névvel 1790-ben, ugyancsak Kassán Orpheus címen saját folyóiratot alapított, melyből nyolc füzet jelent meg két kötetben, majd vége szakadt. A Magyar Museum 1792 elejéig tartott ki.

Ebben az időben Kazinczy vezérlő hivatása mind jobban kidomborodott. 1790-ben a korona Magyarországra hozatalakor tagja volt a koronaőrségnek. II. József halála után elvesztette iskolafelügyelői állását. 1791-től baráti kapcsolat fűzte Hajnóczy Józsefhez; 1794-ben Szulyovszky Menyhérttől megkapta a jakobinus kátét. A nagykárolyi főispáni beiktatási ünnepélyen megismerkedett Szentmarjay Ferenccel.

1794 végéig rendkívül élénk irodalmi munkásságot fejtett ki. Már-már az egész irodalmi élet vezetése a kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították, és perbe fogták. 1795. május 16-án halálra ítélték, május 29-én azonban királyi rendelettel kegyelmet kapott – ez bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett a számára. Szeptember 26-án elszállították Budáról, és megkezdődött hét és fél évig tartó fogsága: 1795. október 7. és 1798. június 21. között Spielbergben, 1798. július 6. és 1800. június 30. között Kufsteinben, 1800. augusztus 25. és 1801. június 28. között Munkácson raboskodott. Végül 2387 nap fogság után szabadult. Életének ezt a szakaszát a legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel. Szabadulása után otthon élt családi viszályok közepette, rossz anyagi körülmények között, megbélyegzett emberként.

A Kazinczy Emlékcsarnok Sátoraljaújhelyen

1804. november 16-án házasságot kötött Sophie-val, gróf Török Zsófiával, korábbi főnöke lányával. Ezt követően Kázmérban és Érsemlyénben laktak, majd Kazinczy 1806. június 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott, de mindig tele volt adóssággal, élete végéig gyötörték az örökösödési, családi perek. 1806-ban súlyos anyagi gondok miatt a sárospataki kollégiumnak adta el könyvtárát. 1808-ban, 1812-ben, 1815-ben újra Bécsbe utazott. 1814-ben a sátoraljaújhelyi református gyülekezet főgondnoka volt. 1816-ban Erdélyben tett utazást.

Visszavonultsága és rossz anyagi körülményei ellenére Kazinczy célja a magyar nyelv megújítása volt. Sokáig Széphalom állt a magyar irodalom központjában, egészen az 1820-as évekig, amikor aztán Kisfaludy Károlynak sikerült Pestet az irodalmi központtá tennie. A nyelvújítási harc két leghírhedtebb műve a Mondolat és a Felelet a Mondolatra volt. A Mondolat alapja egy korábbi kézirat, mely a túlzó nyelvújítást pellengérezte ki, és Szentgyörgyi József, Kazinczy barátja írta. Ezt egészítették ki a Somogyi Gedeon tollából származó szövegek, amelyek már Kazinczy ellen is irányultak. A Felelet Kölcsey Ferenc és Szemere Pál műve. Támadásaik Somogyinak és a maradiak táborának szóltak, miközben szintén kinevettették a nyelvújítás túlkapásait.

Kazinczy szóalkotásai között olyanok szerepelnek, mint például: füzet, egyesület, kedvenc, szellem, keringő, alkalom, szorgalom, hálás, gyönyör, felvonás, korszellem, részvét, évszak, enyhe, könnyelmű, féltékeny, szerény, magány, tökély, édeskés, dereng. Munkássága azonban stílusújítóként még jelentősebb, mint szóújítóként. 1825-től részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban, számítása ellenére azonban nem választották titkárrá. 1828-ban találkozott az ifjú romantikusok vezérével, Kisfaludy Károllyal.

Kazinczy Ferenc mellszobra a Kazinczy Emlékcsarnokban (Ferenczy István és Marschalkó János alkotása)

Utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott, széphalmi otthona és a sátoraljaújhelyi levéltár között pedig gyalog tette meg az utat mindennap. 1831 áprilisában hosszú útra indult, útleírásain dolgozott. Ekkor jutott el Pannonhalmára is, ahol Guzmics Izidort látogatta meg. Kettejük levelezésből derült ki, hogy először Guzmics használta a Pannonhalma elnevezést. Felvidéken kolerajárvány dúlt, közvetlenül a terület lezárása előtt érkezett haza Széphalomra. 1831. augusztus 23-án a kolerajárvány áldozata lett, Széphalmi kertjében temették el.

Kritikusai, ismerői Kazinczy legjelentősebb művének a levelezését tartják. Több mint 6000 levele ismeretes, ezek legnagyobb részét 1890-1911 között Váczy János adta ki 21 kötetben. További egy-egy pótkötet 1927-ben, illetve 1960-ban jelent meg, és azóta is újabb levelei kerültek elő. Győrött a Kazinczy Ferenc Gimnázium névadójához méltóan ápolja a magyar nyelv ügyét. 1966 óta rendezik meg a „Szép magyar beszéd” versenyt. Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett nyílt meg 2008. április 23-án a Magyar Nyelv Múzeuma, Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, enciklopedia.fazekas.hu, Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. Budapest : Gondolat K., 1984.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.