Jack Kerouac Jean Louis Lebris de Kerouac néven született 1922. március 12-én a massachusettsi állambeli Lowellben, kanadai francia szülők gyermekeként, akik a munkanélküliség elől menekültek az Egyesült Államokba. Hatéves koráig franciául beszélt, utána kezdett el angolul tanulni. Édesanyja fontos szerepet játszott az életében, talán ő volt az egyetlen nő, akit valaha szeretett. Kerouac sportos alkatából adódóan sztár volt az iskolai amerikai futball csapatban, és ennek köszönhetően ösztöndíjakat nyert a Boston College-re és a Columbia Egyetemre. Elsőévesként futballozás közben eltörte a lábát, és folyamatosan veszekedett az edzőjével, aki ezért a kispadra ültette. Már egyetemi évei alatt írt, sport témájú cikkei a helyi diáklapban jelentek meg. Amikor columbiai labdarúgó-karrierje véget ért, kilépett az egyetemről.

New Yorkban élt barátnőjénél, későbbi feleségénél, Edit Parkernél. Ekkor találkozott a beatnemzedék ikonikus alakjaival, Allen Ginsberggel, Neil Cassady-vel és William S. Burroughs-szal. 1942-ben csatlakozott az Egyesült Államok Kereskedelmi Tengerészgyalogságához, egy évvel később pedig az Egyesült Államok Haditengerészetéhez, de csak nyolcnapos aktív szolgálatot teljesített, skizoid személyisége miatt leszerelték. Az Egyesült Államok Tengeri Kereskedelmi Szolgálatában írta első regényét A tenger a testvérem címmel, amelyet csak 42 évvel Kerouac halála után, 70 évvel a megírását követően, 2011-ben tettek közzé.

Leszerelése után kereskedelmi hajókon dolgozott, beutazta az Egyesült Államokat és Mexikót, mindenféle munkát elvállalt, többek közt volt vasutas és erdőőr is. 1944-ben letartóztatták David Kammerer meggyilkolásában való bűnrészesség gyanújával: Kammerer zaklatta Kerouac barátját, az írót végül 2500 dollár ellenében szabadon bocsátották. Ifjú felnőttként vagy a hatalmas amerikai tájakon barangolt, vagy pedig az édesanyjával élt. Útkeresése folyamán drogokkal kísérletezett, és behajózta a világot. 28 éves volt, amikor 1950-ben megjelent első regénye, a Town and the City (ekkor még John Kerouac néven). Ekkor már elsősorban New Yorkban élt; rövid, ám szenvedélyes kapcsolatban állt egy afro-amerikai nővel. Folyamatosan alkotott, de műveihez nem talált kiadót.

Kultikus műve, az Úton 1951-ben született. A könyvet egy 37 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így áprilisban, húsz nap alatt be is fejezte, de a – jócskán megkurtított – kiadásra éveket kellett várnia. A kiadók ugyanis elutasították a könyvet kísérletező írói stílusa miatt, valamint azért, mert együttérzett a kisebbségekkel. 1957-ben a Viking Press megvásárolta a regény kiadási jogait, de jelentős átdolgozást követelt.

Az Úton története jórészt önéletrajzi ihletésű, egy Sal Paradise nevű szereplő szemszögéből elbeszélve. Kerouac az Egyesült Államokbeli és mexikói körutazási kalandjait mutatja be Dean Moriarty-val, akit Neal Cassady-ről mintázott. A regényt a II. világháború utáni beatnemzedék meghatározó alkotásaként tartják számon, magát Kerouacet pedig „a beatnemzedék királyaként”. Az Úton nagy hatással volt Bob Dylanre és Jim Morrisonra is. 2007 augusztusában, az Úton megjelenésének 50. évfordulóján a Viking Press kiadta a regény cenzúrázatlan változatát. Azok a szövegrészek is benne voltak, amelyeket az 1957-es közönség túl szókimondónak talált. Ez az eredeti 2011-ben jelent magyarul az Európa Kiadónál, M. Nagy Miklós remek fordításában.

1957 júliusában Kerouac a floridai Orlando College Park körzetébe költözött, egy Clouser sugárúti kis házba. Itt érte az Úton megjelenésének a híre. Néhány héttel később a New York Times-ban megjelent kritika egy új nemzedék hangjának hirdette ki őt. Nagy amerikai íróként, és vonakodva bár, de a beatnemzedék hangjaként is üdvözölték. A hírnév – ami végül a vesztét is okozta – hullámként csapott össze a feje fölött. A kultikus műből 2012-ben film is készült Walter Salles rendezésében, Sam Riley főszereplésével.

Élete utolsó éveiben Kerouac érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult. A hatvanas évek közepén harmadszor is megnősült, felesége, Stella még gyermekkori ismerőse volt. Végül 1969. október 21-én, a floridai St. Petersburgben érte a halál. Szülővárosában temették el, síremlékét 1988-ban avatták fel. Nevét viseli a coloradói Boulderben alapított tibeti buddhista Naropa Egyetem Jack Kerouac Testetlen Poétikaiskolája. 2007-ben posztumusz megkapta a lowelli Massachusetts Egyetem egyik tiszteletbeli doktori címét.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, hirado.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.