161

La Fontaine, avagy a csodák éjszakája – Premier a Győri Nemzeti Színházban

SzaSzi írása

la-fontaine-gyori-nemzeti-szinhaz

Hogy kicsoda La Fontaine? Ki ne ismerné e dallamos nevű francia meséit? A róka és a holló, A tücsök és a hangya, A nyúl és a teknős… Ugye ismerős? Számtalan fabulájának főszereplői egytől egyig állatok, akik közül sok meglehetősen emberien viselkedik, s tetteik soha nem maradnak tanulság nélkül. Október 19-től a nézők a Győri Nemzeti Színház új évadának első Vill-Korr sulibérletes bemutatóján egy igazi időutazáson vehetnek részt.

Kszel Attila és Szücs Péter Pál darabjában XIV. Lajos király Párizsába, 1656-ba repülünk vissza, abba az időbe, amikor a varázslás és a tudomány még jószerével egyet jelentett, amikor a mindenes inas ráérő idejében aranycsinálással kísérletezett, s amikor még hittek a csodák éjszakájában. Ez a mese is éppen a „csodák éjszakáján” játszódik, mégpedig La Fontaine úr (Molnár Erik), a franciák ünnepelt írója padlásán. Planchet (Posonyi Takács László), a mester inasa csapnivaló alkimista, ezért történik, hogy az elrontott kísérlet nyomán a csillagok különleges együttállása miatt kapu nyílik téren-időn át, és idegenek toppannak a padlásszobába. Kik ők? Honnan jöttek? Már ez is nagyon izgalmas kérdés.

Jacques Offenbach (Ungvári István), a híres francia zeneszerző, az operett atyja éppen az Orfeusz az alvilágban bemutatójára igyekszik, amikor hirtelen kétszáz évet ugrik vissza az időben. George Lucas (Fehér Ákos) a Csillagok háborúja forgatás kellős közepéből pottyan ide. És Csenge néni (Dunai Csenge)? Ő 2019-ből, egyenesen a nézőtérről kerül rejtélyes módon a furcsa kis csapatba. Miért éppen ők? Mi a közös bennük? Sok a rejtély, de a legfőbb kérdés mégis az, hogyan jutnak vissza, és hogyan kerül minden a rendes kerékvágásba. A megoldás La Fontaine történeteiben rejlik, hiszen mindannyian szeretik a mester tanulságos állatmeséit.

A megelevenedő fabulák – A róka és a holló, A tücsök és a hangya, Az egérgyűlés, A nyúl és a teknős – nemcsak mulatságos és látványos betétei a történetnek, hanem remek lehetőség arra is, hogy a gyerekek megismerjék a színházi műfajok sokoldalúságát az árnyjátéktól a „müziketten” át a táncjátékig. S miközben jól szórakozunk, a tanulság sem marad el. Az előadás számos jelenetében a Győri Nemzeti Színház stúdiósai mutatják meg sokféle arcukat. Ha kell, hangyák, ha kell, teknősök, egy biztos, sokféle alakban mutatkoznak meg a közönségnek.

A darabot Kszel Attila rendezte, a rendező asszisztense Molnár Virgínia volt, a díszlet és a jelmez Gloria von Berg nevéhez fűződik, a koreográfus Fekete Miklós. Az előadás teljes színlapja a Győri Nemzeti Színház honlapján olvasható.

SzaSzi
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2019.10.18