Első kísérlete az Utolsó ítélet volt, ehhez metszette és öntötte legrégibb betűit, később Donatus latin nyelvkönyvét nyomtatta ki, majd bűnbocsátó leveleket készített egyházi megrendelésre. 1455-ben született A kereszténységnek a török veszedelemre való figyelmeztetése, egy orvosi naptár és a Cisianus naptár.

Gutenberg nagy célt tűzött maga elé: a Bibliát akarta kinyomtatni. Anyagi támogatást egy mainzi ügyvéd biztosított számára. Ez a munka hatalmas technikai és anyagi kihívás volt: öt éven keresztül dolgozott rajta, s ezalatt rengeteg új betűt kellett öntenie, papírt és pergament vásárolnia.

A Gutenberg Biblia 1282 kéthasábos oldalt tartalmaz, a kiadványok többségét két kötetbe kötötték. Az első kilenc oldalra csak 40 sor fért, ezért a mester addig fűrészelte, reszelte a betűket, amíg a tizedik oldalra 41, a tizenegyedikre pedig már 42 sort tudott elhelyezni. (Létezik egy 36 soros Biblia is, amelyet később, a 42 soros Biblia szövege alapján nyomtattak.) A nyomtatás után a szöveget kézzel rubrikálták (ez a címek vagy a fejezet kezdetének vörös színnel történő kiemelése), és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi volt, és kódex benyomását keltette. A szájhagyomány szerint valószínűleg 180 példány készült belőle.

Ma 48 (más források szerint 49) teljes Gutenberg Biblia ismert: 12 Németországban, 11 az Egyesült Államokban található, a többi más országokban világszerte, könyvtárakban és múzeumokban. A megmaradt példányoknak kevesebb mint a fele ép; van olyan, ahol hiányzik az egyik kötet, vagy olyan, amelyben csupán néhány lap maradt épen. Ma egy teljes Gutenberg Biblia 35 millió dollárt érhet.

Magyarországon teljes példánya nincs, egy pergamen foliotöredék van az Országos Széchényi Könyvtárban, egy teljes papírlevél a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, két pergamenfolio pedig a Soproni Levéltárban található. Minthogy ez utóbbit a 17. század közepén Sopronban könyvkötésre használták fel, feltételezhető, hogy a Bibliát korábban a városban használták. (A B42-nek több hasonmás kiadása is megjelent, ezek a nagyobb könyvtárakban hozzáférhetőek). 2014-ben pedig egy újabb töredéket találtak Vácon, mikor Pázmány Péter Acta et decreta Synodi Dioecesanae Strigoniensis (Pozsony, 1629) című kötetét restaurálták a Váci Egyházmegyei Könyvtárban, s lebontották a borítót képező pergamenlapot. A jó állapotban megmaradt lap nem más, mint Gutenberg 42 soros Bibliájának 2. kötetéből a 310. folio, amely a Jelenések könyvének első fejezeteit tartalmazza Szent Jeromos bevezetőjével.

A 42 soros Biblia – rövidítve B42 – nevét arról kapta, hogy egy-egy lapján mindkét hasábban 42 sor található (kivéve az első kilencet és a 129-től 132-ig következőket, amelyek negyven sorosak, ill. a tizediket, amelyik 41 soros). Gutenberg igyekezett a kézírásokat utánozni, ezért számos rövidítést (abbreviatura) és összevont betűt (ligatura) alkalmazott - összesen 290 jelet használt. A B42 betű- és szóközei egyenletesek, sorkizárása pontos, szedésképe szép, arányai harmóniát sugároznak. Nem túlzás azt állítani, hogy egyike a legszebb nyomtatott könyveknek.

A német nyomdászt nagy csapás és csalódás érte, mikor üzlettársa még a munka befejezése előtt mindenéből kiforgatta, és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is. Gutenberg azonban talpra állt, és új sajtót készített.

MTI / Nagy Mária

Forrás: Wikipédia, MTI, Magyar Kurír, Tevan Andor: A könyv évezredes útja. Budapest : Gondolat, 1984.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.