215

David Seidler: A király beszéde – Premier a Győri Nemzeti Színházban

Bári Edit írása

a-kiraly-beszede

Szeptember 28-tól látható A király beszéde című drámából készült kultikus film színpadi változata a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében. David Seidler valós eseményeket feldolgozó műve eredetileg egy filmes forgatókönyv volt, amit a szerző saját maga írt át színpadra. A 2010-ben bemutatott film (Thomas Hooper rendezésében) VI. György brit király beszédhibájára, annak kezelésére és nem utolsósorban lélektani hátterére fókuszál.

Érdekesség, hogy Seidler gyermekkorában maga is dadogott, így felnőttként mohón kutatta a brit király és logopédusa, Lionel Louge kapcsolatát és életét. Végül Louge fia, Dr. Valentine Logue volt az író segítségére, amelynek végeredményeként elkészült egy fantasztikus, autentikus alkotás. A drámából készült film világsiker lett, és VI. György, aki képes volt leküzdeni saját démonait, sokak számára példaképpé vált. A négy Oscar-díjjal és egy Golden Globe-díjjal jutalmazott alkotás főszereplője, Colin Firth felejthetetlen alakításához a magyar nyelvre történő fordítás során Csankó Zoltán zseniális szinkronja járult hozzá.

Az idei évad második bemutatójaként Takácsy Gizella fordításában, Funtek Frigyes rendezésében, és magától értetődően Csankó Zoltán főszereplésével látható ez a lenyűgöző igaz történet a győri teátrumban.

Az 1925-ös évvel indul a cselekmény, amikor Albert, York hercege először mond beszédet nyilvánosan, ami beszédhibája miatt szinte kudarcba fullad. Az önmagában bizonytalan herceg egyvalamiben biztos, mégpedig abban, hogy soha nem lesz alkalmas a trón elfoglalására. A háttérben húzódó viharos történelmi idők és az angol királyi családban történő események azonban közbeszólnak. 1936-ban V. György király halála és a trónörökös walesi herceg botrányos viszonya Wallis Simpsonnal egyre rémisztőbben vizionálják Albert számára, hogy bizony el kell foglalnia a trónt. Ezt súlyosbítja, hogy Adolf Hitler egy kiváló demagóg szónok, aki emberek millióit képes beszédével manipulálni.

Utolsó kísérletként Albert felesége, Erzsébet felkeres egy beszédterapeutát, Lionel Logue-t, akit végül a herceg is meglátogat. Logue, az ausztrál figura színészként akart boldogulni, azonban hamar ráébredt, milyen ösztönösen és ügyesen tud segíteni másokon. A kissé öntörvényű, kudarcot nem ismerő, már-már tiszteletlen, mégis nagyszerű ember és a herceg között kezdetét veszi egy nagyon különleges, őszinte és mély barátság „angol módra”, ami persze távolról sem zökkenőmentes. Miközben folynak a terápiás kezelések, a néző betekintést nyer a királyi család árnyékosabb életébe, a színfalak mögött húzódó rémisztő eseményekbe és a politikai cselszövésekbe, manipulációkba.

A győri előadásról szuperlatívuszokban lehet beszélni! Művészeink igazi remeklést produkálnak. Rádióriporterként Rupnik Károly, Wallisként Sashalmi Ágnes, királynéként pedig Bende Ildikó látható. Mohácsi Attila (brit miniszterelnök), Koppány Zoltán (Winston Churchill) és Posonyi-Takács László (Canterbury érseke) életszerűen mutatják be a brit politikai élet három fontos szereplőjét, ami lefordítva talán annyit tesz: pénz, egyház, befolyás.

a-kiraly-beszede

Molnár Erik walesi hercegként jeleníti meg a szerelméért még a trónt is feláldozó trónörököst. V. György szerepében Bede-Fazekas Csaba jeleskedik. Mézes Violetta (Lionel felesége) és Mihályi Orsi (Erzsébet, yorki hercegné) a feleségek szerepeiben valósággal sziporkáznak. Akárcsak férjeik, ők is eltérő neveltetésűek, különböző társadalmi rétegből származnak, és mégis férjeikért mindent megtenni kész asszonyok, akik ugyan néha képesek ügyesen manipulálni párjaikat (csak úgy nőiesen), azonban igazi támaszt jelentenek.

Ungvári István (Lionel Logue) és Csankó Zoltán (Albert, York hercege, a későbbi VI. György) egyszerűen brillíroznak. Kettőjük közös játékában mérhetetlen összhang érzékelhető, és valósággal lubickolnak az egyáltalán nem könnyű szerepeikben. Összevesznek, provokálnak, nevetnek és játszanak – mindezt hitelesen és őszintén.

Csík György (díszlet és jelmez) egyedi berendezést biztosít a darabhoz, ördögi ügyességgel és egyszerűséggel helyezi át egyik helyszínt a másikba, miközben csupán pár kellék kerül ki vagy éppen be a látótérbe. Továbbá a győri előadás hangulatát fokozza az a sejtelmesen bájos intimitás, amit maga a Kisfaludy Terem helyszíne nyújt.

A király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe, és aki 1939. szeptember 3-án a kiváló terapeutának köszönhetően dadogás nélkül, folyékonyan mondta el rádióközvetítésben népéhez intézett szónoklatát, amelyben bejelentette, hogy Nagy-Britannia hadat üzen a Harmadik Birodalomnak.

A közönség ismét egy fantasztikus előadást láthat a győri társulattól, amely nemcsak felejthetetlen színházi élményt, de érdekes történelmi adalékot is nyújt.

A király beszéde teljes színlapja a Győri Nemzeti Színház honlapján olvasható.

Bári Edit
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2019.09.27