69

Művészek várkastélya


nagyori-varkastely

Kocsizzunk akkor most vissza a Szepességbe, és álljunk meg először a nagyőri várkastélynál, amit Révhelyi Elemér is lefotografált, aki szerte Európában megtalálta mindazt, ami szép. Állítsuk meg a kocsinkat Nagyőrön, nézzünk körül egy órácskát a festő Mednyánszky birtokán.

Hogy a reneszánsz jegyeit máig viselő kastéllyá alakított vár a templomosok 12. századi rendházára épült, az vélhetően csak helyi legenda. (A templomosok magyar rendtartományának központja Zára mellett volt, a lovagrend Szlavóniában és Dalmáciában terjeszkedett, igaz, a nagyobb magyar városokban is voltak épületei. Hogy a feloszlatás után az 1310-es években nálunk a johanniták vegyenek át mindent, ami templomos volt.) A Poprád bal partján, Nagyőrön az 1400-as években a Warkotsch família építtetett gótikus várat. Aztán eljöttek a török idők, és Fényes Elek szerint gradeczi Horváth-Stancsics Márkus, aki ott vitézkedett Szigetvár 1556-os ostrománál, jutalmul megkapta Nagyőrt I. Ferdinánd királytól. Márkus pedig nem volt a babérjain elücsörgő ember, mindjárt át is építette a gótikus várat reneszánsz kastéllyá.

nagyori-varkastelyReneszánsz pártázatos torony Révhelyi fényképén (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Sőt, arra is volt gondja Márkus, vagy inkább Márkó úrnak, hogy fiát, Gergelyt Wittenbergába küldje egyetemre. Aki aztán onnan hazatérvén valamiféle gimnáziumot is működtetett a források szerint e kastélyban. Az ő irányítása alatt is folytak itt építkezések, iskolája pedig állítólag egészen 1711-ig fogadta a tanulni vágyókat. Nagyőr 1801-ben aztán már a Szirmay család birtoka, melynek utolsó férfi tagja Boldizsár báró úr volt. Aki leánykáját, Annamáriát ahhoz a Mednyánszky Edéhez adta feleségül, aki Görgei parancsőrtisztje volt a szabadságharcban. És akinek László bátyját, Lipótvár hős védőjét Haynau az elsők között végeztette ki 1849 júniusában. Cézár öccse pedig tábori papként forgatta vitézül súlyos ezüstkeresztjét a kápolnai csatában. (A fivérekről szól Sárközi György 1930-ban írott Mint oldott kéve című műve, amelyből a hetvenes években filmsorozatot is forgattak.) Ede Beckóba, a családi birtokra tér vissza 1850-ben a Komárom várában kapott menlevelével. Innen költöznek át 1856-ban, apósa halála után a nagyőri kastélyba. A párnak két gyermeke születik, László, a festő, és Margit, akit majd Czóbel Béla vesz feleségül. Ede 1895-ös halála után László is gyakrabban tér vissza gyermekkorának helyszínére, a nyarakat rendszeresen itt tölti, de végül Bécsben hal meg 1919-ben. A várból lett kastély utolsó lakója is művész, Mednyánszky Margit és Czóbel Béla 1893-ban született Margit nevű lánya, aki jeles grafikus és könyvillusztrátor volt. És valami csoda folytán 1972-ben bekövetkező haláláig a nagyőri kastély lakója.

mednyanszky-laszloEgy jellegzetes Mednyánszky mű (MODEM, dr. Antal Péter CC BY-NC-ND)

Báró Mednyánszky Lászlót amúgy az 1993-ban megszülető állam jeles szlovák festőként tartja számon, műveiből szép kiállítást nézhetünk meg egykori kastélyában.

Címlapkép: slovakia.travel.sk

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.09.29