A Rajna kincse Wagner tetralógiájának, A Nibelung gyűrűjének első része. A zeneszerző először egy operát akart komponálni Siegfrieds Tod (Siegfried halála) címmel. 1848-ban el is kezdte a munkát, de alkotás közben rájött, hogy az előzmények ismerete nélkül nem fogják a nézők megérteni a művet. Így bővült lépésről lépésre négy operát tartalmazó ciklussá az eredeti terv. Utolsónak épp a nyitódarab, A Rajna kincse librettóját írta meg 1852 novemberében. A teljes Ring-ciklus szövegéhez a szerző a középkori Nibelung-éneket, a 8. és 9. századból származó skandináv mondakörök, elsősorban az Edda-, továbbá és Völsunga-, Vilkina- és Nornagest-költeményeket, valamint meséket használt fel. A modern művek közül pedig Friedrich de la Motte Fouqué Der Held des Nordens (Az észak hőse) című 1810-ben készült hősi játékát, valamint Friedrich Hebbel Die Nibelungen (A Nibelungok) címmel megjelent német szomorújátéka is az operafolyam alapjául szolgált.

Wagner A Rajna kincsének zenéjét 1853. november 1-je és 1854. május 28. között komponálta. Az anyagot nyomtatásra Drezdába küldte 1854 novemberében. 1865 augusztusában saját példányát II. Lajos bajor királynak ajándékozta születésnapja alkalmából.

II. Lajos Richard Wagner akarata ellenére, a ciklus többi operájától függetlenül mutatta be az Udvari Színházban A Rajna kincsét. Wagner hiába érvelt, hogy a mű csak a többi három operával együtt érthető, II. Lajos nem akarta kivárni, amíg a teljes ciklus elkészül. Továbbá a Müncheni Udvari Színház lehetőségeit meghaladta „A Rajna kincse bemutatásához szükséges technikai igények”, hiszen az operában úszó rajnai sellőket, óriásokat, törpéket, mágikus átváltozásokat, szivárványhidat kellett volna magas szinten megjeleníteni. Mindezek miatt tiltakozásul Wagner a városból is elutazott, továbbá a kijelölt karmester, a győri születésű Richter János a főpróbán lemondott, ám mindezek ellenére megtartották az ősbemutatót.

Az első előadáson beugrással végül Franz Wüllner (1832-1902) német zeneszerző és karmester vezényelt. A művet csak hevenyészve állították színpadra, az énekesek szerepüket azonban csak felületesen tudták. Wotant a német basszista, August Kindermann (1817-1891), Loge-t a német hőstenor, Heinrich Vogl (1845-1900), Fricka-t a német szoprán, Sophie Stehle (1842-1921), Erda-t a német alt, Emma Seehofer (1854-1912), Alberichet Karl Fischer, Mime-t a német tenor, Max Schlosser (1835-1916), Fasoltot Toni Petzer, Fafnert a német basszista, Kaspar Bausewein (1838-1903) énekelte és játszotta. A viták és a technikai hiányosságok ellenére az előadás sikert aratott.

A Wagner akaratának megfelelő premierre – amikor a tetralógia négy operáját egymást követő estéken adták elő Richter János vezényletével – 1876. augusztus 13-án, 14-én, 16-án és 17-én került sor az első Bayreuthi Ünnepi Játékokon, az e célra épült bayreuthi Festspielhausban.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Winkler Gábor: Barangolás az operák világában 4. kötet; Opera képes enciklopédia összeáll. Stanley Sadie; infranken.de

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.