75

500 éve indult el Föld körüli útjára Magellán – Ezen a napon történt

Nagy Mária írása

ferdinand-magellan

Ferdinand Magellán portugál hajós, felfedező volt az első Föld körüli expedíció vezetője, aki 1520-ban elsőként érte el a Csendes-óceánt, áthajózott az azóta róla elnevezett tengerszoroson, bebizonyítva ezzel, hogy bolygónk körülhajózható. Pontosan 500 évvel ezelőtt, 1519. szeptember 20-án indult el Sevillából Föld körüli útjára.

A magyarosan Fernando Magellán (eredeti portugál nevén Fernando de Magalhães) születési dátuma, helye bizonytalan: 1480 táján láthatta meg a napvilágot Sabrosában vagy Portóban. Szülei – akiket korán elveszített – nemesek voltak, bejáratosak a királyi udvarba. Ekkor Portugáliában Manuel uralkodott, felesége, Leonóra királyné udvarában a kis Fernando apródként szolgált.

Magellán részt vett Albuquerque portugál hajós 1506-1511 közötti kelet-indiai expedícióiban. 1506-ban a flottát kétszáz muszlim megtámadta, sok volt a sebesült, de végül sikerült visszaverni a támadást. Ez a győzelem biztosította a portugálok hatalmát az indiai partoknál. Ebben a csatában maga Magellán is megsérült, és egész életére lesántult. 1507 nyarán tért vissza Lisszabonba, és felajánlotta szolgálatait Manuel portugál királynak, ő azonban nem tartott igényt erre. Magellán ezen rendkívül megsértődött.

Közben folyamatosan az volt a meggyőződése, hogy létezik egy vízi átjáró az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Mivel terveihez Portugáliában nem talált támogatókat, így Spanyolországba ment, ahol szívélyes fogadtatásra talált, és rövid idő múlva elvette feleségül a szintén portugál emigráns Barbosa-család lányát. Ettől kezdve már Sevilla polgára lett, így aggodalom nélkül léphetett át a Casa de Contratacion, a tengerészeti kereskedelmi kamara küszöbén. Itt is sokat kellett kilincselnie, de végül Juan de Aranda személyében pártfogóra talált.

Aranda segítségével elnyerte V. Károly spanyol király támogatását, így megnyílt számára az út. V. Károly vállalta, hogy a kincstár felszerel öt hajót, és ellátja két évre elegendő készlettel. A 239 fős flottillával Magellán 1519. szeptember 20-án indult el Sevillából a Trinidad fedélzetén, akit a Santiagon Juan Serrano, a Concepción Gaspar de Quesada, a San Antonión Juan de Cartagena és a Victorián Luis de Mendoza követett. Magellán rendkívül durva módon bánt tengerészeivel, nagy szigort tanúsított a parancsait nem teljesítőkkel szemben.

Első állomásuk a Kanári-szigetek volt, ahol élelmiszert, ivóvizet, valamint a hajók tömítéséhez használt szurkot vettek fel. December 13-án érték el Rio de Janeirót. Innen délre tartottak a Rio de Plata torkolatához, de még ez sem a várva várt átjáró volt, ezért Magellán úgy döntött, hogy a San Julián-öbölben telelnek át. Ekkor törtek ki az első zendülések, melyeket Magellán jobbkezével, Gonzalo Gomez de Espinosa segítségével levert, ezzel megerősítve tekintélyét. Quesadát lefejeztette, Mendozát feldaraboltatta, Cartagenát pedig kitette a partra.

1520 októberében érték el a Szüzek fokát, innen délre megtalálták az átjárót. Az ítéletidőben eltűnt egy hajójuk, de 38 nap alatt megtették a 600 km-es utat, és kiértek a Déli-tengerre. Innen – csak a megérzéseikre támaszkodva – északnyugati irányba tartottak, a Fűszer-szigeteket keresve. Három hónapig hajóztak, de nem találtak lakott szárazföldet. Az időjárás nyugodt volt, ezért nevezte el Magellán „Csendesnek” az azelőtt Déli-tengernek nevezett óceánt.

1521-ben elérték a Fülöp-szigeteket, ahol eleinte jó kapcsolatokat alakítottak ki a törzsfőnökökkel. Cebu szigetének királya például hajlandó volt felvenni a kereszténységet. Magellán azonban elkövette azt a hibát, hogy megpróbált beavatkozni a helyi viszályokba. Mintegy hatvan emberrel akart partra szállni, hogy rendezzen egy konfliktust. Combján nyíllövés érte, sebe pedig halálosnak bizonyult: 1521. április 27-én meghalt. Holtteste soha nem került elő.

ferdinand-magellan

Miután felgyújtották a Concepciónt, a spanyolok elhajóztak a Fülöp-szigetekről, és hosszú bolyongás után eljutottak a Fűszer-szigetekig. A két megmaradt hajó visszaindult Spanyolországba, ám a portugálok rajtaütöttek a Trinidadon. Három év hajózás után, Afrika megkerülésével egyedül a Victoria tért vissza az öt hajóból, de Magellán nélkül.

Ez az egyetlen hajó azonban annyi fűszert hozott, hogy nem csak az expedíció költségei térültek meg, de még nyereség is keletkezett, a spanyol kormány pedig bejelentette az igényét a Maluku-szigetekre, és megkapta „az első felfedezés jogát” az Ázsia partjaitól nem messze lévő óceáni földekre, vagyis a Mariana- és a Fülöp-szigetekre.

Az expedíció tudományos haszna ennél jóval nagyobb volt: bebizonyosodott, nem elméletben, hanem gyakorlatban, hogy a Föld valóban gömbölyű, hogy létezik az egységes világóceán, melyen hajózva bolygónk körbejárható. Ugyanakkor az is bizonyítást nyert, hogy minden számítás helytelen volt, ami a Csendes-óceán méreteire vonatkozott, mindegyik alábecsülte ennek a víznek a kiterjedését.

Spanyolország és Portugália közösen kezdeményezi, hogy a Magellán-expedíciót vegye fel az emberiség szellemi kulturális örökségi listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A javaslat a világ körüli első expedíció kezdetének 500. évfordulója alkalmából született, melyet a két ország együtt ünnepel.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, costadelsolmagazin.com, jakd.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2019.09.20