Az oszázs indiánokat ősi földjükről egy kietlen, kopárnak tűnő tájra űzték, ahol váratlanul folyékony aranyat találtak. Kiderült, hogy óriási olajtartalék készlet van a terület alatt, mely a vidéket felettébb felértékelte: a törzsre ráköszöntött a gazdagság, irigységet váltva ki a fehér lakosság köréből. A kitermelő vállalkozók hatalmas összegeket fizettek az indiánoknak, de nagyon hamar születtek olyan szándékok, melyek azt célozták, hogyan lehet minél jobban megkopasztani a szerencsés indiánokat. Az egyik törvényes eszköz a gyámság intézménye volt. Az állam azzal indokolta ezt a rendelkezést, hogy a rézbőrűek nem képesek anyagi ügyeik észszerű intézésére. Akadt azonban ennél jóval alkalmasabbnak tűnő megoldás is: kihasználva az örökösödési rendszert, bekerülni egy indián családba, a rokonság tagjait likvidálni, s így megszerezni a vagyont. Ennek következtében sorozatosan haltak meg indiánok, a nyomozás pedig – egyelőre – holtvágányra jutott.

A korszak bűnüldözés terén is választóvonal volt, a képzetlen bűnüldözőket kezdték az iskolázottak felváltani, de az átmenet nem használt a nyomozás színvonalának: tökéletlen halottszemle, az ujjlenyomatok és a helyszín tanulmányozásának amatőr volta. Ráadásul a helyi nyomozó közegeket áthatotta a korrupció. Ilyen körülmények között született meg a későbbi FBI elődje J. Edgar Hoover vezetésével.

A továbbiakban az új nyomozó, Tom White bekapcsolódásával követhetjük nyomon a felderítés menetét, miközben döbbenetes halálesetekről, merényletekről, koronatanúként számba jöhető személyek eltűnéséről olvashatunk. A becsületes, tisztességes White számos buktatóval tarkított szövevényes úton fejti fel az ügyet, s leplezi le a bűnös események legfőbb mozgatóit.

Azt is láthatjuk, hogyan akadályozzák a bírósági tárgyalást az érdekeltek, még arra is sor került, hogy esküdtszéket kellett feloszlatni, mert a tárgyilagos eljárás nem volt garantált. Végül nagy nehezen megszületett a főbűnöst életfogytiglanival sújtó elmarasztaló ítélet, de számos szál elvarratlan maradt, s több gyilkosság hátterét és elkövetőjét egyáltalán nem nyomozták ki, így sokan elkerülhették a felelősségre vonást.

White-ot az FBI-tól egy büntetőintézet igazgatójának tették meg, így a továbbiakban megismerkedhetünk későbbi munkásságával, az elítéltekhez való viszonyával és azzal, hogyan őrizte meg emberségét, mikor a saját élete is közvetlen veszélybe került egy börtönlázadás kapcsán.

A Megfojtott virágok egy roppant olvasmányos dokumentumregény, és épp ez a kettősség – a fikciónak tűnő elbeszélő mód és az a tudat, hogy megtörtént esetről van szó – teszi az írást megdöbbentővé és gyomorforgatóvá. A kötet alcíme is sokatmondó: Az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezete és az FBI születése.

Csiszár Antal