Még nagyobb jelentőséggel bír azonban, hogy aki itt saját tárlattal jelenhet meg, az a művészettörténészek és műgyűjtők listáján is eggyel feljebb kerül. A magyar művésznek ez lesz az első önálló tárlata Nagy-Britanniában, amelyet 2020 júniusáig tekinthet meg a nagyközönség (ingyenesen) a világhírű intézményben.

A kiállításon a Kossuth-díjas művész hozzávetőleg 35 munkáját mutatják be, köztük grafikai munkákat, fotókat, filmeket és festményeket, amelyek pályafutásának sokszínűségét ábrázolják. A tárlat több mint öt évtizedet ölel fel az 1937-es születésű alkotó karrierjéből.

A londoni Tate Modern múzeum ajánlója szerint Maurer Dóra központi alakja volt a művészekből, költőkből és zenészekből álló független közösségnek, amely a hivatalos rendszeren kívül működött a szocializmus idején. A csoport tagjai lakásokban rendeztek kiállításokat, szamizdat folyóiratokat jelentettek meg.

Maurer Dóra, aki grafikusnak tanult az 1950-es években, kísérleti munkáival a határokat feszegette a következő évtizedekben. Az 1970-es években kezdett el a fotográfiával és a mozgóképpel foglalkozni, gyakran működött együtt zenészekkel, tanított kreatív előadói workshopokon. Stílusa az 1970-es években egyre inkább geometrikussá és absztrakttá vált, festményeiben és grafikáiban egyaránt. A kiállítás csúcspontja a közelmúltban készült festményeit bemutató rész, az itt látható munkák színei olyan érzést keltenek, mintha az alakzatok úsznának a térben.

Maurer Dóra soha nem horgonyzott le egyetlen médiumnál, stílusa egyedülálló, folyamatos mozgásban maradt. A Tate Modern ajánlója végül megjegyzi, hogy a tárlaton látható művek egy része a múzeum gyűjteményéből, egy részük magánkollekcióból származik, továbbá látható lesz öt olyan alkotás is, amelyet a Tate-nek ígértek.

Maurer Dóra Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő. 2015-ben Hazám-díjjal tüntették ki, 2018-ban Prima díjat kapott. 1961-ben a Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula és Ék Sándor tanítványaként szerzett diplomát. 1990-től a Képzőművészeti Főiskola docense, 2003 óta egyetemi tanára. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező, 1998 óta rendes tagja, 2017 óta elnöke.

Munkáit bemutatták többek között Grazban, Utrechtben, Zágrábban, Bécsben, Stockholmban, Pozsonyban, Nürnbergben, Stuttgartban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, Budapesten az Ernst Múzeumban és a Ludwig Múzeumban. Rövidfilmeket is készít.

Fotó: Molnár György
Forrás: MTI