Egy filmkritikus szerint: „Vicces, gyönyörű, és lehetetlen nem imádni, de mégis egyik rémes filmet csinálja a másik után.” Ezzel persze nem feltétlenül kell egyetérteni, sőt! Kétségtelenül szerepelt gyengébb filmekben is, alakításai azonban mindig emlékezetesek. Azzal is kivívja a közönség elismerését, ahogyan lerázza a kritizálókat, kritikusokat, lazán, nevetve, okos válaszokat adva vagy egyszerűen nem törődve velük. Sikereinek pedig hosszú a sora, ezekről is szó lesz hamarosan. Egy felmérés szerint az utóbbi években mindig ott szerepelt a magyar mozilátogatók kedvencei között olyan társaságban, mint Angelina Jolie, Meryl Streep, vagy Jennifer Aniston.

Apja, az alabamai énektanár az 1960-as években katonatisztként állomásozott Németországban, amikor megismerkedett Helga Meyer operaénekesnővel. Családot alapítottak, egy ideig itt éltek. Lányaik, Szandra és a húga, Gesine itt végezték az iskolát. Balettozni is tanultak, s gyakran kísérték el fellépéseire édesanyjukat. Néhány előadásban háttértáncosként a rivaldafényt is megtapasztalhatták, de Sandra többször az előadás gyermekkórusában is énekelt. Még tizenéves volt, amikor Washingtonba költöztek. Tinilányként ekkor még fel sem merült benne a filmsztárság gondolata (saját elmondása szerint nem érintette meg a mozi világa, szórakoztató magazinokat meg nem tartottak otthon), az álomcél inkább „színházi színésznőként érvényesülni New York-ban” volt. A középiskola befejezése után beiratkozott a greenville-i East Carolina Egyetemre, ahol színészetet tanult. A vizsgaelőadáson, Csehov Három nővérében már figyelemreméltót alakított, az ezt követő útkeresés mégsem mondható zökkenőmentesnek. Évekig próbálkozott, sokszor jelentéktelen szerepekben, vacak filmekben, a nagy áttörés azonban még váratott magára.

Első filmszerepét a Hangmen (1987) című thrillerben az üldözött főszereplő barátnőjeként játszotta. Kis szerep, de bizonyára ügyesen hagyta magát elrabolni, mert legalább a DVD-borítón ő látható. 1990-ben a Dolgozó lány (Working girl) című, egyáltalán nem népszerű tévésorozatban tűnt fel, majd 1991-ben a Szerelmi bájitalban (Love Potion No. 9) kapott főszerepet. Egyre nagyobb nevek társaságában láthatták a mozirajongók, mint például A pusztítóban (Demolition Man) Sylvester Stallone és Wesley Snipes oldalán, a Hemingway és én (Wrestling Ernest Hemingway) című drámai alkotásban pedig Robert Duvall, Richard Harris és Shirley MacLaine mellett. Az igazi sikert kétségtelenül a Féktelenül (Speed) hozta meg 1994-ben, amelyben Keanu Reeves volt a partnere. Ebben egy teljesen hétköznapi lányt alakított, Annie Portert, aki egyik pillanatról a másikra egy akció kellős közepén találja magát, s bár gyorshajtásért elvették a jogosítványát, hirtelen egy busz volánját kell a lelőtt sofőrtől átvennie a túlélés érdekében. Üldözés, éles kanyarok, szerencsés túlélések… Jan de Bont rendező maga sem gondolta volna, hogy ekkor sikert aratnak, főleg miután a stúdió inkább egy sztárt látott volna szívesebben a női főszerepben. De Bont szerint Bullock éppen azért működött jól, mert jó értelemben hétköznapi a megjelenése, ellenben némelyik sztárról még azt sem lehet feltételezni, hogy egyáltalán felszállna a buszra. S valóban ő nem csak egy mutatós, megmentésre váró csinibaba, hanem humoros, bájos, cselekvésre elszánt, mégis nőies figura. És imádnivalóan képes rémüldözni! A film kasszasiker lett, világszerte 350 millió dollárt hozott a stúdiónak. Bizonyára ezért készült később a Féktelenül 2. (Speed 2: Cruise Control) már jóval kisebb sikerrel. Az ifjú sztár pedig azt nyilatkozta, hogy soha nem gondolta volna, hogy egy akciófilm nyitja meg azokat az ajtókat, amelyeken már oly régóta szeretett volna belépni. Így sikerült kitörnie az ismeretlenségből, és sorra jöttek az újabb felkérések.

Jon Turteltaub például az Aludj csak, én álmodom (1995) női főszerepére kérte fel. A filmbeli Lucy csinos, de rendkívül magányos fiatal lány, egy véletlen baleset kapcsán azonban megtapasztalja a szerelem élményét és a családi kötelék melegét. Szívmelengető történet, nagyon szerethető karakterekkel, emlékezetes alakításokkal. A film óriási siker volt, a színésznőt első alkalommal jelölték Golden Globe-díjra. Ezt követően kisebb-nagyobb visszhangú romantikus vígjátékok, thrillerek következtek, de ekkor már ismert sztár lett és a legjobban fizetett színésznők közé emelkedett. 1996-ban, a Ha ölni kell (A Time to Kill) című filmben nyújtott alakításáért 6 millió dollárt kapott. És persze a legjobbak partnere volt, például a Mint a hurrikánban (Forces of Nature) Ben Affleck-é, a Zsaru pánikban (Gun Shy) című fekete komédiában pedig Liam Neeson-é. Eddigi pályája egyik legnépszerűbb alakítását a Beépített szépség (Miss Congeniality, 2000) című krimi-vígjátékban alakította. Kemény FBI-ügynökként egy szépségversenyen kell elindulnia, ahol nem csak egy terrorista leleplezésében kell helytállnia, hanem gyönyörű nőként is. Mindkét figurát jól játszotta a mozirajongók örömére, így ennek is született második része.

2005-ben az Ütközések (Crash) című film államügyész rasszista feleségeként már az Oscar-esélyesek között emlegették. Pályájának egy fontos mérföldköve a 2009-es év volt. Három filmet is forgatott. A Nász-ajánlat (The Proposal) című vígjáték újabb kasszasiker lett, de a Golden Globe-ra csak jelölést kapott. Az igazi elismerést a valós eseményeket feldolgozó A szív bajnokai (The Blind Side) című dráma hozta meg, amelyben egy fekete fiú párfogója, édesanyjaként a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-, Golden Globe- és a Critic’s Choice-díjat is megkapta. A nyilvánosság csak később tudta, hogy ekkor vált anyukává, mert örökbe fogadott egy kisfiút. A harmadik filmmel – Ő a megoldás (All About Steve) – viszont ő lett az első, aki még ugyanabban az évben a legrosszabb színésznőnek járó Arany Málnát is átvehette. Ezt a furcsa helyzetet ő humorosan fogta fel, a díjátadón nevetve fenyegette meg a közönséget, hogy büntetésből felmondja az egész szövegkönyvet, és csinálja jobban, aki tudja.

2013-ban a Női szervek (The Heat) vidám akcióiban Melissa McCarthy-val újra a népszerűség csúcsára került. Ebben az évben forgatta a neves rendezővel, Alfonsó Cuarónnal a Gravitáció (Gravity) című sci-fit is, amely újabb Oscar-szobrocskát eredményezett neki. Ez lett eddigi karrierje legsikeresebb filmje mind kritikailag, mind anyagilag, pedig köztudott róla, hogy fél a repüléstől. Szerencsére az eredetileg tervezett speciális repülő, amelyben antigravitációt is létre tudnak hozni, túl költséges lett volna, így megmenekült ettől az élménytől, és maradt a régi jól bevált díszletek közötti „dróton húzogatás”. Az is bebizonyosodott róla, hogy ki tud törni a romantikus vígjátékok és thrillerek kötelékéből és képes egy drámai, képileg is művészibb filmben minőségit alakítani, jól érvényesülni a film metaforikus jeleneteiben, amely mindenképpen túlmutat Hollywood megszokott csillagközi viszályain.

Talán sokan nem tudják, hogy Sandra nemcsak remek színésznő, hanem egyéb területen is kipróbálta magát. 1995-ben apjával és húgával megalapította a Fortis Films nevű céget, ahol forgatókönyvíróként, rendezőként is bemutatkozott például 1998-ban egy félórás kisfilmmel a Making Sandwiches-zel. Számos filmjét a cég gyártotta 2009-ig, sógora, Raymond Prado pedig több Bullock-film second unit rendezője volt, köztük a Beépített szépségé és a Nász-ajánlaté.

A sztár egyébként szívesen tölti idejét a texasi Austinban, ahol a házán kívül egy reggelizővel, cukrászdával, bisztróval és virágbolttal működő üzlete van. Ha Kaliforniába van dolga, akkor jobban szeret Los Angeles zajától távol lakni. Az egyéb sztárpletykákat pedig inkább a bulvársajtóra hagyom! Csak még egy érdekesség: húga is sokoldalú személyiség, jogász végzettsége ellenére újabban cukrászkodik, több süteményes könyv szerzője, a Bake It Like You Mean It című tortakézikönyvből a Rigó Jancsi sem maradt ki.

Zárásként mit is írhatnék még? Magunknak természetesen egy jó filmet kívánok az ő főszereplésével a legjobbak társaságában, Sandrának pedig boldog szülinapot. Találkozzunk mihamarabb a moziban! 

Szaszi

Forrás: wikipedia, IMDB, origo, fimezzunk.hu, mozistar.hu

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található. A második kép az everystockphoto.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.