211

Magyar királyok és uralkodók 3.

Vitéz Miklós: Salamon, I. Géza és I. László; Könyves Kálmán és II. István – Csiszár Antal könyvismertetői

salamon-1-geza-1-laszlo

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István és Vitéz Miklós szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

Vitéz Miklós: Salamon, I. Géza és I. László

A sorozat negyedik kötete az időszak legnagyobb problémájáról, a trón meg-, illetve visszaszerzéséről szól Salamon szempontjából, akit többször is királlyá koronáztak, utoljára épp azok akik később elragadták tőle. I. Géza, majd utóda, I. (Szent) László később lelkifurdalásoktól gyötrődött: legitim, avagy illegitim a trón birtoklása? Ebből is látható, hogy zűrös időszakról beszélünk. A főurak és papok által nyélbe ütött, rövid idejű megbékéléstől eltekintve állandó harckészültség, a német támadás elhárítása volt a mindennapok feladta a trónviszályos időszak közepette. Ezen kívül meg kellett küzdeni a kunokkal is. Salamon házassága Judit német-római hercegnővel lehetővé tette a német támogatást trónigénye teljesítésében, de eredményt nem hozott. I. Géza bizánci arát, Szünadénét vezetett oltár elé második házasságaként, László hitvese pedig Rudolf német ellenkirály lánya, Rheinfeldi Adelhaid lett.

A királyokhoz VII. Gergely pápa viszonya ambivalens volt: bár támogatásáról biztosította Gézát és Lászlót, sőt Salamon előtt sem zárta be végleg a kaput, a Magyar Királyságot hűbérének tekintette (éppúgy, mint a császár), hiába hárították el uralkodóink ezen törekvéseiket. Salamon mind a németeket, mind a kunokat felhasználta volna az ország megszerzésére, de tervei kudarcba fulladtak.

A viharos, trónviszályos időszak után következett az ország második konszolidálása mind gazdasági, mind társadalmi és büntetőjogi szempontból (László három törvénykönyve). Elmondható, hogy a kereszténység helyzete megerősödött. S mindez Szent László királyunknak volt köszönhető. További püspökségek, kolostorok létesültek, a kolostori iskolák mellett káptalani oktatási intézmények is születtek. Kiépült a káptalani rendszer, létrejöttek a főesperességek, melyek a püspököket tehermentesítették. László király idejére esik Gellért püspök szentté avatása is. Magát Lászlót majd csak III. Béla korában avatják szentté.

Vitéz Miklós: Könyves Kálmán és II. István

A sorozat ötödik kötete Könyves Kálmán és fia, II. István uralkodásáról szól. Szent László halála után – mivel nem volt örököse - testvére, Géza idősebb fia követte őt a trónon. A könyv hosszan ecseteli az okos és művelt, ám számos testi hibával megvert Kálmán és testvére, a délceg, daliás Álmos több évtizedes küzdelmét a hatalomért. I. László szándéka szerint, Álmos lett volna az utódja, mert bár fiatalabb volt Kálmánnál, alkatilag alkalmasabbnak ígérkezett. A források egyértelműen előnytelen külsejűnek írják le Kálmánt, ezért eredetileg papnak szánták, még püspöki címet is kapott. Mégis- teljesen kideríthetetlen okok miatt - Kálmán jutott trónra, s ezzel örök ellenséggé téve Álmost. Pápai engedéllyel lépett ki a papi rendből.

Uralkodása rácáfolt a vele szemben megnyilvánult bizalmatlanságra, mely egyértelműen testi fogyatékosságai miatt születtek. Európa egyik legműveltebb uralkodójának bizonyult, kinek a magyar trónra kerülését még a pápa örömmel fogadta. A király  nevéhez mintegy öt jogforrás fűződik, mely az élet minden területét felöleli. A törvények tükrözik az I.( Szent) István és I. László kora óta lezajlott társadalmi változásokat.

Ennek ellenére uralkodása nagy részére rányomta bélyegét Álmos pártütése, aki igénybe vett mind német-római császári, mind lengyel segítséget, célja eléréséhez, ám Kámán ezeket a törekvéseket meghiúsította, Álmosnak számtalan alkalommal megbocsátott, de végül betelt a pohár: fiával, Bélával együtt megvakíttatta. Álmos a bizánci császári udvarba menekült.

Kálmán kétszer nősült. Először Hauteville-i Felícia szicíliai normann hercegnőt vette el, akitől egy lánya (Zsófia) és két fia (László és István) született. A fiúk Közül István maradt életben, így ő követhette apját a trónon. Második neje Rurik Eufémia, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem lánya lett, aki - házasságtöréssel megvádolva - távozni kényszerült az udvarból; onnan távol szülte meg a későbbi trónkövetelő Boriszt, majd kolostorba vonult.

Könyves Kálmán utóda, II. István labilis személyiségű volt: elérzékenyülés és dühkitörés egyaránt jellemezte. Tekintélyt nem tudott kivívni magának, és a főurak ellentmondását és engedetlenségét is meg kellett tapasztalnia. Elvesztette az apja által megszerzett dalmát városokat, konfliktust gerjesztett a lengyelekkel, valamint Bizánccal. Sikertelen háborút folytatott az orosz fejedelemségekkel, de a bizánci háborúban ért el sikereket, és meghiúsított minden ellene és a trónja ellen indított törekvést. Ugyanakkor Fehérváron eltemettette Álmost, s utódául tette annak fiát, Vak Bélát, s a szerb Uros fejedelem lányát, Ilonát szerezte meg számára feleségül.

Csiszár Antal

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Tihanyi István: Árpád és Géza fejedelmek
2. rész: Tihanyi István: István és Orseolo Péter; I. András és I. Béla

2019.07.25