Ted Chiang még egyetlen regényt sem írt, viszont az elmúlt több mint húsz évben 17 novellája jelent meg, amelyek nemzetközi elismerést, továbbá Hugo-, Nebula- és Locus-díjakat hoztak a számára. Idén megjelent novelláskötetében kilenc történetet olvashatunk, amelyekben többek között szó van az emberségről, időutazásról, virtuális valóságokról és a szabad akaratról.

Sci-fi és fantasy rajongóként mindig szívesen veszem, ha egy író új, addig nem látott ötlettel áll elő, ha képes ehhez egy hiteles és érdekes világot teremteni, valamint ha a történetben szereplő karakterek nem sablonosak. Szerencsére Chiang novellái megfelelnek ezeknek a szempontoknak.

Az író munkásságával először két éve találkoztam, szintén az Agave Kiadónak köszönhetően, amikor megjelent az Életed története és más novellák (idén Érkezés és más novellák címen újra kiadták) című kötet. Bár az a novellás gyűjtemény is rendkívüli volt a maga nemében, összességében mégsem tudtam annyira élvezni, mint ahogyan a Kilégzést.

Új történetei jobban magukba szippantottak, a legelső, az időutazásról szóló A kereskedő és az alkimista kapuja című novella nagyon hamar meggyőzött arról, hogy érdemes volt az írónak egy újabb esélyt adnom, és ahogy sorban ugrottam fejest a különböző történetekbe, rá kellett jönnöm, hogy nem is az előbb említett mű a legjobb. Chiang szemén keresztül érdekes és érdemes betekinteni a színfalak mögé, lenyűgöző ötletiséggel beszél technológiáról (A tények valója, érzések igaza), mesterséges intelligenciák és emberek, vagy akár vallás és tudomány kapcsolatáról (A szoftveres objektumok életciklusa; Omphalos).

Mindezen történetek mellett pedig ott van természetesen a címben is szereplő Kilégzés. Amikor elkezdtem, nem tudtam, hogy mire számítsak, és bár titkon reménykedtem abban, hogy az Életed történetéhez (Érkezés) hasonló novellával állok szemben, utólag nem bánom, hogy nem így történt. A Kilégzés friss, egyedi és fordulatos. Az írónak nem volt szüksége arra, hogy egy régi ötletet leporoljon, majd új köntösbe bújtatva ismét elénk tárja. Írásai bizonyítják, hogy rendkívül kreatív, és bármit is tesz le elénk az asztalra, szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem fogunk csalódni.

Ahogy írásom elején említettem, sokan úgy gondolják, hogy novellát írni az egyik legnehezebb írói feladat. Az olvasók közül pedig valószínűleg sokan vannak, akik nem kedvelik ezt a műfajt. Recenziót írni sem egyszerű olyankor, amikor alig több, mint 300 oldalban kilenc történettel szembesül az olvasó. Minden történet egyedi, nehéz kiemelni egyet, amire azt mondhatjuk, hogy „ez a legjobb”. És talán nincs is erre szükség. Ha valaki szereti az ötletes és elgondolkodtató science-fictiont, akkor mindenképp érdemes kézbe venni ezt a kötetet, garantáltan különleges utazásban lehet része.

Varga Gábor
Forrás: olvasoterem.com