1887. november 11-én született Székesfehérváron, itt végezte iskoláit és itt tanulta ki a fényképészmesterséget is. A gyakorlattal töltött évek után Győrben találjuk, itt folytatta munkáját. 1898-ban a Deák Ferenc 13. szám alatti (ma Aradi vértanúk útja) nyitja meg műtermét. 1901-ben átvette Papp Albert Deák Ferenc utca 5. szám alatti műtermét is, és a nagy előd iránt érzett tiszteletből Papp Albert utódjaként szignózta a fotóit. Később választásra kényszerült és ez utóbbi műtermét tartotta meg.

Münchenben fejlesztette és gyarapította fényképészeti ismereteit, és itt 1909-ben sikeres mestervizsgát tett. Okleveles fényképész lett. Magyarországon az elsők egyike, aki a fényképész műteremből – az egyéni portrék és családi albumok készítésének helyéről – fotóapparátusával kilépett a szabad ég alá. Ő volt a „száguldó riporterek” elődje. Az akkor még kezdetleges és főleg nehéz fényképezőgépével folyamatosan járta a várost, megörökítette az utcák, terek életét. A század elejétől a második világháború kitöréséig szinte kivétel nélkül ő fényképezte a városban zajló építkezéseket, műemlékeket.

A véletlennek és néhány lelkes győri polgár értékmentő cselekedetének köszönhető, hogy Glück József fotóinak többsége megmaradt az utókor számára. Ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum őrzi a 24x30 cm-es üvegnegatívjait és több pozitív nagyítását, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér tulajdonában pedig 145 fotója található, melyek egy kivételével (dr. Kovács Pál) mind Győrt ábrázolják. Legalább 200 pótolhatatlan győri városkép megörökítése fűződik nevéhez a század első harmadából. A korabeli fotókiállítások majdnem mindegyikéről elismeréssel tért haza. 1926-tól a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének, 1935-től a Győri Ipartestület Gazdasági Bizottságának volt az elnöke mint a fotószakosztály vezetőségi tagja.

Nemcsak a fényképész szakmának, hanem a város közéletének is tevékeny és köztiszteletben álló résztvevője volt. Tisztséget viselt többek a Győri Ének- és Zeneegyletben, a Tűzoltó Egyesületben és a Mentő Egyesületben. A győri Neológ Izraelita Hitközség Iskolabizottságában is aktívan részt vett. Különösen fontosnak tartotta, hogy a Kossuth utcai izraelita elemi iskola tanulói korszerű oktatásban és felvilágosult nevelésben részesüljenek. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket – javaslatára – a bizottság mindig úgy segélyezte, hogy az érintett lányok és fiúk lelkileg ne sérüljenek.

Évtizedekig tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. Innen zsidó származása miatt 1939-ben kizárták. 1940-ben a városi ipartestület a felügyelőbizottságába választotta, majd később, az antiszemitizmus fokozódásaként megfosztották állampolgári jogaitól.

Iparát 1942. május 1-jével megszüntették. 1944 májusában családjával együtt gettóba kényszerült, 1944. június 11-én vagy 14-én feleségével (Glück Józsefné Singer Janka) Auschwitzba deportálták. Innen soha többé nem tért vissza, mint sokan mások sem a győri zsidóságból. Valószínűleg 1944 júniusában halt meg Auschwitzban – a pontos dátum nem ismert. Egy leszármazottjáról, fiáról tudjuk, hogy Izraelben élt: 1990-ben, a fotográfia 150 éves évfordulójára hazalátogatott Győrbe, részt vett édesapja kiállításának megnyitóján, és ezt követően egy nagyon izgalmas beszélgetés zajlott a részvételével. Már akkor is a 70-es évei környékén járt.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, flickr.com, flickr.com, Győri életrajzi lexikon

Glück József fotója a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményében lévő Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek című kötetből származik.