Újévi fogadalmak... Érdemes?


Minden hagyománynak megvan a gyökere, ahol általában az értéke is rejlik. Nincs értelme vakon utánozni valamit, de elvetni sem, mielőtt megvizsgáltuk volna. Az újévi fogadalomról is érdemes kicsit elgondolkodni, hiszen itt állunk 2015 kapujában. Mire ad lehetőséget egy új esztendő kezdete?

Janus a római mitológiában az átjárások és kapuk, így a be- és kijárás, a kezdet és vég védőszelleme. Róla kapta nevét a január hónap. A római istenséget két arccal ábrázolták, az egyik idősebb férfit mintázott, és hátrafelé, szimbolikusan a múlt felé tekintett, a másik ifjú arc pedig előre, a jövő felé. Az év kezdete egy olyan időszak, melyben a tapasztalatainkra, eddigi tudásunkra építve egy jobb jövő felé tekinthetünk. És itt van szerepe a fogadalmaknak, melyek konkretizálják, hogy az ember mit változtat önmagán, hogy a jobb jövő meg is valósulhasson. Mert bár szeretünk megfeledkezni róla, ez a kulcsa minden pozitív változásnak.

A múltba nézni azért fontos, hogy láthassuk eddigi lépéseinket, jelenlegi szintünket, hogy ne tegyünk irreális fogadalmakat. A jövő felé tekintve pedig nélkülözhetetlen, hogy valóban vágyjunk a változásra. Amit nem szeretnénk igazán, ahhoz nem lesz elég erőnk.
És a sok hasznos tanács közül még kiemelném az „itt és most” szerepét. Legjobb, ha azonnal nekifogunk annak, amit megfogadtunk, de minimum három napon belül bele kell vágni, és három hetet ki kell bírni, hogy valóban történjen változás az ember életében.
Ha ugyanis nem ragadjuk meg a ciklusváltás nyújtotta lehetőséget, elmúlik a különleges időszak, és könnyen visszasüppedhetünk az utálatos, de kényelmes megszokásba.
Jó hír, hogy a megújulás lehetősége mégsem kizárólag az új év kezdetére érvényes, minden hónap, minden hét és akár minden nap elején is megvalósítható.

Idézetek a megújulásról:

„Megteheted, hogy új életet kezdj. Csak nézd ismét azzal a szemmel a dolgokat, amivel egyszer már helyesen megláttad őket. Ebben áll az új élet.” (Marcus Aurelius)

„Badarság, hogy amit a múlt meg nem enged, az élet sem engedi meg. Azon kell törnöm magam, hogy helyesebben, minél helyesebben éljek.” (Lev Tolsztoj)

„Meg kell tanulnunk naponta pihenni, mindennap megújulni, részben enyhíteni a feszültségen, amely a tevékenységgel – bármi legyen is az – töltött órák közben halmozódik fel. Gyakrabban kell ‘levegőznünk’, néha lazítanunk kell, és nemcsak fizikai, hanem elsősorban lelki és mentális értelemben. Hangsúlyozom a pillanatokat, mivel nincs szükség órákra, de még tízpercekre sem. Csak pihenő viszonyulásra van szükség, hogy intelligens pillantást vethessünk környezetünkre vagy belső világunkra.” (Delia S. Guzmán)

„Sok bőrt kell levetni magunkról, míg megérünk egy élethelyzetre.” (Müller Péter)

„Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek született, s ezt csiszolni, formálni kell.” (Marlo Morgan)

Szabados Éva

 

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2015.01.01