194

125 éve született Boncza Berta, azaz Csinszka, a halhatatlan múzsa

Nagy Mária írása

boncza-berta-csinszka

Nem fogadhatom el. Nem akarok a nemzet özvegye lenni.” A 2019-es év Ady jubileum. Sokat tudunk már a hatalmas költő, Ady Endre életéről, munkásságáról, de vele kapcsolatban Csinszka mintha háttérbe szorulna – az 1894. június 7-én született Boncza Berta személyét némi rejtélyesség veszi körül.

Boncza Berta 125 évvel ezelőtt, Csucsán látta meg a napvilágot. Polgári családban nőtt fel: édesapja ügyvéd, országgyűlési képviselő volt, Csinszka édesanyja nála 28 évvel volt fiatalabb, szülés után gyermekágyi lázban meghalt. Talán a sors fintora, de Berta is egy vérfertőző házasságból született, hiszen édesapja saját nővérének a lányát vette feleségül. Csinszka a lehető legjobb nevelésben részesült, bár gyermekkorát beárnyékolta édesapja viszonya titkárnőjével, akivel együtt élt, és egy közös kislányuk is született, Emília, akinek mindaz a szeretet kijutott, amelyre ő csupán csak vágyott.

Berta egy ideig a csucsai birtokon élt, majd évekig a svájci Lutryben, egy nevelőintézetben tanult. Sokat olvasott, főleg szerelmes regényeket; arról álmodozott, hogy egy híres költőnek lesz majd a felesége, így széles körű levelezést folytatott. Először Tabéry Gézával, majd Lám Béla mérnökkel került kapcsolatba, aki el is jegyezte – ennek vetett véget az Ady-szerelem. Ady Endrének is küldött rajongó leveleket, sőt még verseket is.

Ady ekkor még a Léda-szerelem sajgó sebeit gyógyítgatta, nem mutatott különösebb érdeklődést iránta. A kitartó ostromlás hatására azonban végül megadta magát. Talán ekkorra már megunta a mulatozást, az alkalmi szeretőit, és szeretett volna megállapodni, családot alapítani. 1914-ben Csucsára látogatott, és hamarosan eljegyezte Bertát, bár édesapja ezt hevesen ellenezte. Ady Csacsinszky lengyel grófnak adta ki magát, Berta pedig Csacsinszka, becézve Csinszka lett.

Boncza Miklós megtagadta a beleegyezését, ezért a házasság csak a megyei árvaszéki hivatal engedélyével történhetett meg. 1915. március 27-én Budapesten tartották meg az esküvőt, majd Csucsára költöztek. Házasságuk csupán négy évig tartott. Ady ekkor már sokat betegeskedett, Csinszka odaadóan ápolta őt. Gyönyörű versek születtek ebből a szerelemből (Őrizem a szemed, Vallomás a szerelemről, De ha mégis?). Berta mindent megtett férjéért, odáig merészkedett, hogy a korábbi szeretőkkel, így Dénes Zsófiával is felvette a kapcsolatot, sőt bemutatkozó levelet írt mindenkinek, és felajánlotta a barátságát.

1917-ben meghalt Csinszka édesapja, így felköltöztek Budapestre, de ekkor Ady már súlyos állapotban volt. 1919. január 27-én meghalt. Berta eladta pesti lakásukat, amely hosszú hányattatás után, eredeti bútoraival együtt a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonává vált. Csinszka örök szerelmes típus volt, Ady temetése után már Babits Mihályt ostromolta. Másfél évi furcsa szerelmüknek aztán a Márffy Ödönnel megkötött házassága vetett véget 1920 augusztusában.

boncza-berta-csinszka-ady-endre-marffy-odonBoncza Berta Csinszka Ady Endrével (balra) és Márffy Ödönnel (jobbra)

Boncza Berta nyomában versek, novellák, festmények születtek. Tabéry Géza A csucsai kastély kisasszonya című dokumentum-regényét szentelte neki, Lám Béla szintén önéletrajzi könyvben, A körön kívül címűben dolgozta fel a jegyesség kesernyés történetét. Márffy Ödön pedig pompás festmények tucatjain örökítette meg hitvese arcát, alakját.

Csinszka művelt nő volt, több nyelven beszélt, magabiztosan viselkedett a férfiak társaságában. Kipróbálta magát a művészetek terén is: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolultnak számító technikáját. Képzőművészeti tevékenységének eredményeiből egy-egy rajz és néhány karikatúra maradt fenn. Ahogy Ady mellett nem lehetett költő, Márffy mellett nem válhatott festővé. Túlságosan nyomasztóan hathatott rá a neves férjek árnyéka.

Önálló volt és zabolázhatatlan. Nem érdekelték a pletykák, nem akart belesavanyodni a tőle elvárt szerepekbe. Ady halála után a kormány évjáradékot ajánlott fel neki, amit önérzetesen utasított vissza: „Nem fogadhatom el. Nem akarok a nemzet özvegye lenni.” Érdekelte a divat, tervezett magának kosztümöt, ugyanakkor egyik művészeti ágban sem tudott kiteljesedni, ami egész életében bántotta. Úgy érezte, nem tud kitörni a múzsa, vagy ahogyan ő nevezte: az apród szerepéből.

Nagyon rövid életút jutott Boncza Berta Csinszkának. 1934. október 24-én együtt vacsorázott barátaival, majd agyvérzést kapott, ráborult az asztalra és meghalt. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Nagy Mária

Forrás: bama.hu, cultura.hu, Rockenbauer Zoltán: Csinsza, a halandó múzsa – Ay özvegye, Márffy hitvese. Budapest : Noran Libro, 2017.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép. A címlapkép forrása: FOTO:FORTEPAN / Magyar Bálint

2019.06.07