249

R. Kelényi Angelika: Szulejmán

Csiszár Antal könyvismertetője

r-kelenyi-angelika-szulejman

Mind a filmforgatókönyv-író, mind pedig a regények szerzője fantáziájából merítve hoz létre műalkotást. Ennek különleges formája a történelmi alapozású adaptáció. A történész feladata a fellelhető dokumentumok alapján valósághű képet adni az adott korról vagy történelmi személyiségről. El kell választani a mesét a megtörtént eseményektől és a historiográfiailag helytálló tényektől.

Erre vállalkozott R. Kelényi Angelika, aki a Szulejmán című sorozat kapcsán érezhetett késztetést arra, hogy „helyére tegye a dolgokat”, mivel a szappanopera nagyszámú nézője tudatában mély nyomokat hagyott, s esetlegesen nem tudta a valósághű eseményeket elválasztani a fikciótól. A Sorozat és történelem alcímmel ellátott, tudományos ismeretterjesztő, vékony kötet bemutatja az Oszmán Birodalom felemelkedését, társadalmát és kultúráját néhány meghatározó uralkodó portréját felvázolva, a középpontban – természetesen – a Törvényhozó és a Nagy jelzőkkel ellátott I. Szulejmánnal.

Megismerhetjük a birodalom öröklési rendjét, a stabilitás ürügyén elkövetett testvérgyilkosságokat, melyek évszázadokig jellemzők voltak a török történelemben. Kirajzolódhat előttünk, hogy a 16. században nem jellemző módon az oszmán társadalomban lehetőség nyílt akár rabszolgasorsból magas polcra jutni, hogy a padisahon kívül a nagyvezíreknek volt meghatározó szerepük, no meg a szultán anyjának a válide szultánának. A legnagyobb befolyása három évtizeden keresztül Szulejmán feleségének, Hürremnek volt. Intrikák mérgezték az udvari légkört, melyek számos estben kegyvesztettséghez, s a selyemzsinór kiküldéséhez vezettek.

A hárem egy külön világ volt, a lányokon és asszonyokon kívül bizonyos korig a szultáncsemeték is itt nevelkedtek. A háremhölgyek között dívott a vetélkedés a szultán kegyeiért, s ennek érdekében szinte egymást múlták felül a szépítkezésben.

Lehetőség volt arra is, hogy az uralkodó számára már közömbös hölgyek egy bizonyos idő után elhagyhassák aranyozott börtönüket, s férjhez mehessenek. A háremben a feleségek mellett ágyasok sora élt, akiket nagyrészt erőszakkal szakítottak el családjuktól, hogy a szultán élvezetét szolgálják.

Szulejmán híres építésze volt Szinán mester (Mimar Koca Sinan), aki szerelemre gyúlt a szultán egyik lánya, Mihrimah szultána iránt, de hiába volt a birodalom legjobb építőművésze, nem kaphatta meg. Rüsztem pasához, a nagyvezírhez adta nőül atyja. A hoppon maradt szerelmes egy csodálatos építészeti alkotásban, az Isztambulban található Rüsztem Pasa Mecsetben állított emléket jelképesen szerelmének.

Szulejmán magyarországi vonatkozásait is kiemelte a szerző: Mohács, Buda elfoglalása, Izabellának és fiának, János Zsigmondnak Erdélybe küldése. A Partiummal együtt írt a magyar uralkodó osztályt jellemző ellentétekről, arról a cselről, hogyan foglalták el Budát, valamint a Corvinák elrablásáról, melyek a 19. században részben visszakerültek.

Megismerhetjük a török katonaság összetételét, a török tisztségviselőket, sőt a palota eunuchjait is. Gondolatban megízlelhetjük a török konyha ínyencségeit, tanulmányozhatjuk a korabeli divatot és a szépítkezés tudományát. Megtudhatjuk azt is, hogyan vélekedtek rólunk pozitív és negatív tulajdonságaink alapján.

Aki elolvassa R. Kelényi Angelika könyvét, utána némileg másként tekint a hasonló történelmi sorozatokra, talán felébred benne az igényes érdeklődés is a szépirodalom ábrázolta történelmi korok és személyiségek tudományos hátterébe való bepillantásra.

Csiszár Antal

2019.05.29