Mivel a király és a kenti herceg 1820-ban elhunyt, ezért Viktória német származású anyja szigorú felügyelete alatt nevelkedett, aki erős érzelmi terrorban tartotta őt. 18 évesen lépett trónra, miután nagybátyja, IV. Vilmos örökös nélkül halt meg, 1838. június 28-án a Westminster Apátságban meg is koronázták.

Ifjúkorában különösen nagybátyja, I. Lipót belga király hatott rá, majd Lord Melbourne miniszterelnök vezette be őt a politikai életbe. Viktória – anyja zsarnoksága miatt – a Buckingham-palotába költözött, és belevetette magát a társasági életbe. Egy estélyen ismerte meg jövendőbeli férjét, Albert herceget, akihez 1840-ben feleségül ment. Házasságukból született kilenc gyermekük és 34 unokájuk közül 26 a kontinens különböző országainak uralkodói és nemesi családjaiba házasodott be. Ezzel érdemelte ki Viktória királynő az „Európa nagyanyja” becenevet.

Albert herceg nagy hatással volt feleségére, neki köszönhetően Viktória nagyon keményen dolgozott. Kötelességtudó államfő volt, szigorú munkarendet vezetett be. Alattvalói szerették, a születésnapok és a jubileumok valóságos népünnepélyek voltak. Minden fontosabb államügyről véleményt formált. Élénk levelezést folytatott, amelyek eddig 19 kötetben láttak napvilágot. Balmori kastélyában elsőként szereltek fel telefont Nagy-Britanniában.

Albert herceg a tudomány, a kultúra és a művészet nagy pártfogója volt. 1851-ben az ő szervezésében rendezték meg először a világkiállítást Londonban, itt több ezer tudományos, művészeti és kulturális tárgy került bemutatásra. A Hyde Parkban, üvegből és acélból megépített Kristálypalotában maga Viktória királynő nyitotta meg a rendezvényt, hatalmas tömeg előtt. A Magyarország által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletet a királynő is megrendelte, a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.

Albert herceg 1861-ben bekövetkezett halála után Viktória mély depresszióba süllyedt, sokáig kerülte a nyilvánosságot. Uralkodása alatt a királyi hatalom csökkent, de egyszerűségével, tiszta életvitelével népszerűvé tudta tenni a monarchiát. Mentális betegségéből csak 1866-ban gyógyult ki. Megismerkedett Albert herceg egykori vadászmesterével, a skót John Brownnal (a lenti képen) – sokan ettől fogva gúnyosan csak Brown császárnőként emlegették. Viktória azonban hű maradt Albert emlékéhez, háromezer emlékművet építtetett, és Albert nevét viseli a londoni Royal Albert Hall is.

Viktória uralkodása idején Nagy-Britannia gyarmati nagyhatalommá fejlődött, bár ő maga egyetlen gyarmatot sem látogatott meg. Nagyon szeretett volna eljutni Indiába, melynek 1877 óta császárnője is volt, de nehezen viselte a hosszú utazást, a hőséget, még az angliai nyarak is nagyon megviselték. Alkatának nem tettek jót a szülések, hízásra hajlamos volt, szeretett enni, sőt még a borokat és a sört is nagyon kedvelte.

Uralkodásának végén tört ki a búr háború (1899-1902). Itt még meglátogatta a sebesült katonákat, és megérte a háborús szerencse megfordulását: Mafeking felszabadításának híre nyolcvanegyedik születésnapja előtt érte őt Londonban. Nem sokkal később azonban ágynak esett, és 1901. január 22-én a Wight-szigeti Osborne kastélyban halt meg. Halálos ágyánál unokája, a német-római császár két és fél órán keresztül támasztotta egészséges jobb kezével a párnáját. Férje oldalán, a Windsor Park Frogmore Mauzóleumában helyezték örök nyugalomra.

A Kensington-palota II. György korabeli állapotnak megfelelő restaurálását Viktória életében még a brit parlament határozta el azzal a feltétellel, hogy a nagyközönség előtt is megnyitják – végül 1899. május 24-én, a királynő 80. születésnapján tárta ki kapuit a látogatók előtt.

Viktória 63 évig és 7 hónapig tartó királyságával (ükunokája, II. Erzsébet mögött) ő a második leghosszabb ideig uralkodó koronás fő. Róla nevezték el 19. századot viktoriánus kornak, amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek.

Ma is nevét viseli egy kelet-afrikai tó, egy dél-afrikai vízesés, egy dél-ausztráliai állam, egy észak-ausztráliai folyó, egy sziget és egy tengerszoros Észak-Kanadában, hegycsúcsok Burmában és Belizében, az Antarktisz egy része, egy öböl Hongkongban.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, mult-kor.hu, doksi.hu, Wende, Peter: angol királyok és királynők. Budapest : Korona Kiadó, 2001.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.