422

170 éve született Gróf Khuen-Héderváry Károly, az aranygyapjas lovag

Borbély Tamás írása

khuen-hedervary-karoly

Khuen-Héderváry Károly, Győr vármegye egykori főispánja, horvát bán és miniszterelnök a sziléziai Gräfenbergben (mai nevén Lázně Jeseník) született 170 évvel ezelőtt, 1849. május 23-án. Édesapja belási Khuen Antal (1817–1886) gróf, édesanyja monostori és komlósi Izdenczi Angelika (1823–1894) bárónő voltak. A szülőknek összesen 10 gyermeke született, akik közül heten élték meg a felnőttkort.

A későbbi tehetséges politikus, Khuen Károly középfokú iskoláit Pesten, a piarista gimnáziumban, illetve Pécsett a ciszterci gimnáziumban végezte. Érettségi után a zágrábi jogi akadémián folytatott tanulmányokat. Diplomaszerzést követően a zágrábi törvényszék gyakornokaként dolgozott, majd Szerém vármegye szolgálatában állt. Politikai nézetei a kormányzó Szabadelvű Párthoz álltak közel.

A későbbi politikus életében fontos momentum, hogy a Khuen család két szálon is rokonságba került Viczay Héder gróffal, a nagy múltú Viczay család utolsó leszármazottjával. Ennek köszönhetően az elhunyt gróf végakarata szerint egész vagyonát Khuen Károlyra, mint Khuen Antal legidősebb fiára hagyta. Így Khuen Károly felvehette a Héderváry nevet, valamint a Viczay család címerét egyesíthette saját családjáéval. A Khuen famíliának korábban nem volt kötődése Győr vármegyéhez, így helyben nem is voltak ismertek. A vármegye előkelőségei mégis bizalommal fogadták a grófot – feltehetően a megye országos színtéren előrelátható erősödésére számítva.

1874-től fokozatosan bekapcsolódott a megye politikai életébe, és neve egyre ismertebbé vált. 1875. július 5-én a győrszigeti választókerületben meggyőző fölénnyel választották képviselővé, a Szabadelvű Párt színeiben. Ezt 1878-ban megismételte. 1880. szeptember 6-án feleségül vette gróf széki Teleki Margit (1860–1922) csillagkeresztes és palotahölgyet, akitől két fia született: Sándor (1881–1946) és Károly (1888–1960).

1882 elején Ferenc József Győr vármegye főispánjává nevezte ki a grófot, beiktatására február 6-án került sor. Főispánsága idején 1883 januárjában óriási árvíz pusztított a vármegye területén, a mentési munkálatok szervezése, koordinálása, majd a helyreállítás feladata részben a főispán vállát nyomta. Khuen-Héderváry Károly nagy szerepet játszott az 1884. június 15-én átadott győri vízvezeték megépítésében, ami a város tiszta vízzel történő ellátását biztosította. Közvetve fontos szerepe volt a gyáripar megerősítésében Győrben és Zechmeister Károly, későbbi győri polgármester karrierjének elindításában.

A rövid idejű főispáni tisztséget követően 1883 decemberében horvát bánná nevezték ki a grófot, mely pozíciót húsz éven keresztül töltötte be. Ez az időszak a horvát történelem jelentős korszaka. A kemény fellépésű és a horvát nemzetiségi törekvéseket kordában tartó bán nem vált népszerűvé Horvátországban. Khuen-Héderváry grófról a horvátok csupán negatív jelzőkkel emlékeznek. Őt tartják a nemzeti érzelmek és az államiság megfojtójának, a magyarosítás és az autokratikus politizálás jelképének. Aligha található horvát ember, aki nem hallott volna gróf Khuen-Héderváryról, de rendszerint nem tud róla semmi mást, mint néhány sztereotípiát, amelyet a tankönyvekben is lassan egy évszázada ismételgetnek: hogy idegen ember volt, a magyar kormány és az osztrák császár bizalmasa, aki horvátellenes politikát folytatott, és ennek érdekében a horvátországi szerbekre támaszkodva kormányozta Horvátországot. Magyar szempontból a stabilitás kiharcolását, a zilált politikai viszonyok lecsillapítását, valamint a magyarosítási törekvések támogatását emelik ki, rendszerint pozitív előjellel. Báni időszaka idején mindenesetre nemegyszer került sor tiltakozásokra politikája ellen. 1895-ben a császár zágrábi látogatása alkalmával az ellene tüntetők például magyar zászlót égettek és nacionalista jelszavakat skandáltak.

Báni munkáját a korabeli magyar kormány nagyra értékelte, és a miniszterelnök javaslatára 1891-ben az aranygyapjas rend lovagja kitüntetést adományozta a grófnak. Ebben az elismerésben a magyar történelem során csupán 21 államférfi részesült.

A ranglétra következő lépcsőfoka a miniszterelnöki pozíció volt, amit 1903. június 27-től töltött be, először csupán néhány hónapig. A nehéz időszakban kereste az együttműködési lehetőséget az ellenzékkel, elsősorban a katonai kérdésekben, miközben az osztrák fél neheztelt rá a véderőfejlesztések elmaradása miatt. Mivel nem sikerült érdemi megegyezést elérni az ellenzéki politikusok és a kormány között, így november 3-án távozni kényszerült a miniszterelnöki székből.

khuen-hedervary-karoly-kastely

Első miniszterelnöki hónapjait követően átmenetileg háttérbe vonult. Rövid ideig, 1905. június 18-ig töltötte be a király körüli tárca nélküli miniszteri posztot – Tisza István miniszterelnöksége idején –, majd évekig a Főrendiházban foglalt helyet. 1910. január 3-án kapott megbízást második kormánya megalakítására. Ismét nehéz helyzetben kellett helyt állnia – kormánya nem élvezett többséget a parlamentben, a parlamenti munkát pedig hónapokra fel kellett függeszteni. Az 1910-ben tartott választásokon a gróf közreműködésével megalakított Országos Nemzeti Munkapárt – ahol továbbra is Tisza István volt a legbefolyásosabb politikus – többséget szerzett. A stabil kormányzás azonban továbbra sem vált valóra, az ellenzéki törekvések meggátolták az érdemi kormányzást, így 1912-ben lemondásra kényszerült.

Miniszterelnöksége után a hédervári uradalom igazgatása mellett mint a Főrendiház örökös tagja vett részt a közéletben. Győr városában elnöke volt a Győri Első Takarékpénztárnak.

Gróf Khuen-Héderváry Károly 1918. február 17-én hunyt el. Az egykori miniszterelnököt, az ország első zászlós urát, a horvát bánt, Győr vármegye korábbi főispánját és Győr város díszpolgárát február 20-án temették el Héderváron. Temetésén a megyei előkelőségek mellett gróf Tisza István is részt vett.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom: wikipedia.org; Torma Attila: Győr vármegye főispánjai. Győr, 2017.; Heka, László: Khuen-Héderváry Károly horvát bán és magyar miniszterelnök a horvátok szemében. Acta Universitatis Szegediensis: forum : acta juridica et politica, (6) 1. pp. 45-58. (2016)

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található. A Héderváry-kastély képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér tulajdona, pontos elérhetősége a Digitális Könyvtárban itt található.

2019.05.23