A napokban moziforgalmazásba kerülő filmek közül az Erdei boszorkány – Tűzpróba kétszeresen is kitüntetett figyelmet érdemel. Az egyik, hogy egy európai, és ezen belül is az észak-európai hiedelemvilágon alapuló fantasy-ről van szó, ami azért érdekes, mert bár nincs még egy olyan műfaj, ami ennyire mélyen az európai mítoszokból és mesevilágból lenne eredeztethető, mégis költségessége miatt főképp a tengerentúlon tudott igazán kibontakozni – lásd A Gyűrűk ura-trilógia elsöprő, trendteremtő sikerét, vagy éppen a héten a finisébe érkezett Trónok harca HBO-sorozat körül kialakult hisztériát. A másik, hogy nem pusztán európai fantasy-ről van szó, hanem a dán kreatív csapat mellett – a rendező az eddig főképp a televíziós sorozatokban bizonyított Kaspar Munk – norvég, cseh és magyar koprodukcióról. A magyar részt hazánk egyik legsikeresebb produkciós cége, a Proton Cinema erősíti, így Petrányi Viktória és Gyárfás Eszter is a film producerei között szerepel. A film javarészt magyarországi helyszíneken, többek között az Origo Filmstúdióban forgott, a stáb jelentős része is magyar. Bár azzal, hogy hazánk egyre aktívabban kapcsolódik be a nemzetközi filmgyártásba, az ilyesmi is egyre gyakoribbá vált, mégis még nem sikerült annyira megszokni, hogy a jelenség ne adjon külön említésre okot.

Az Erdei boszorkány – Tűzpróba a klasszikus európai mítosz- és mesehagyományból eredeztethető boszorkány alakja köré szövi történetét, pontosabban helyezi át azt modern környezetbe. De ennek ellenére a film hűséges marad az alaphiedelemhez: így a boszorkány mint a természettel és az állatvilággal különleges kötelékben élő, titokzatos forrásból származó varázserővel rendelkező személyként van ábrázolva, aki az általános közvélekedéssel szemben nem feltétlenül gonosz, sőt, nem is biztos, hogy nő.

Főhősünk az általános iskolába járó 12 éves Clara (Gerda Lie Kaas), aki nem igazán találja a helyét, titkon egyetlen igazi barátja van, Oskar (Albert Werner Ronhard), akit a többiek kiközösítenek furcsasága miatt. Clara egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy egy fekete macska követi. A macska egyre többször tűnik fel, míg végül meg is karmolja. Ezután megjelenik Clara eddig soha nem látott nagynénje, Isa (Sonja Richter), hogy magával vigye az erdőbe, ahol ő él, baglyok, őzek és medvék társaságában. Kiderül, hogy bár Clara anyja hátat fordított a családi hagyománynak, de a lány felmenői, így nagynénje, Isa is, boszorkányok, akik az erdő védelmére esküdtek fel. Isa arra kéri unokahúgát, hogy tanulja meg tőle a boszorkány varázslatokat, mert az erdőnek szüksége van rá, ugyanis egy ősi gonosz boszorkány szunnyad az erdő mélyén, és szolgája, Chimera (a kiemelkedő alakítást nyújtó May Simón Lifschitz) arra vár, hogy felélessze. Claranak kell majd megküzdenie Chimerával. Amikor Chimera elrabolja, ahonnan a film elején látott titokzatos fekete macska szabadítja ki, akiről kiderül, hogy ő a legjobb barátja, Oskar állat alakban, végül végleg beadja a derekát. A tanulás során egyre egyértelműbbé válik, hogy a Clara és Chimera közötti ütközet elkerülhetetlen.

Az Erdei boszorkány – Tűzpróba nem is a bevezetőben idézett fantasy-ket, hanem a mára szintén nagy hagyománnyal rendelkező Harry Potter-féle világépítést igyekszik utánozni. Tehát a fő attrakciót a modern környezet és a fantasy világ keveredése adja. Az Erdei boszorkány abból a szempontból továbbgondolta a képletet, hogy itt a való világ és a varázsvilág keveredése összekapcsolódik a természeti és a modern élet közötti határvonal átlépésével is. Mindezt az alkotók helyes döntése teszi igazán átélhetővé: nem CGI technológiával előállított, hanem valóságos, élő állatokat szerepeltetnek. Ez és a természethez való kapcsolódás különleges, gyerekkorunk vasárnapi matinéit idéző bájt ad a filmnek.

Mindemellett az Erdei boszorkány – még akkor is, ha így is sikeresen szólíthatja meg gyerek célközönségét – több olyan izgalmas motívummal rendelkezik, amelyek legalább eggyel mélyebb kidolgozást érdemeltek volna. A két világ, a valóság és a mágia, valamint a természeti és modern élet találkozásának vetülete mellett van egy harmadik ütközési pont is: Clara jelene és múltjának, azaz gyökereinek találkozása. Clara most felveszi az örökségét, amitől anyja annak idején elfordult, és a modern nagyvárosi életet választotta. A filmből teljesen kimarad ennek az izgalmas aspektusnak a kibontása. Clara anyja miért döntött így annak idején, és lányának mit jelent most találkoznia valós gyökereivel? Ezt a kulcskérdést nem teszi fel a film. Emiatt az archaikus hiedelmekkel, állatokkal és a természettel való kapcsolat kialakítása is felszínes marad. A mágiával, a titokzatos erőkkel való találkozás megélése így elrajzolt. Hogy a lány számára igazán milyen élmény ez a különleges utazás? – ez nem kerül a fókuszba. Beleereszkedünk ebbe a világba, de nem kapjuk meg, hogy pontosan mit jelent: azaz Clara belső utazásának a története elmarad. Egy másik európai, a spanyol hiedelemvilágra épülő fantasy, Guillermo Del Toro A Faun labirintusa például gyerek szereplőjét inverz módon a mágiával való találkozás során éppen a valóság kegyetlenségébe, tévedéseink, hibáink megmásíthatatlanságán keresztül a felnőtt életbe avatja be.

Az Erdei boszorkány – Tűzpróba nézése során kívül maradunk Clara kalandjain, így olyan, mintha egy színes-szagos mesekönyv illusztrációit lapozgatnánk. Nincs ezzel probléma, hiszen valószínűleg ennek is szánták: könnyed, családi vasárnap délutáni mesefilmnek, de ettől még sajnálatosak a film elszalasztott lehetőségei.

Erdei boszorkány – Tűzpróba (Vildheks)
dán-norvég-magyar-cseh fantasy, 90 perc, 2018
szereplők: Gerda Lie Kaas, Sonja Richter, Signe Egholm Olsen, May Simón Lifschitz, Henrik Mestad
rendezte: Kaspar Munk
forgatókönyv: Poul Berg, Bo Hr. Hansen, Kaspar Munk (Lene Kaaberbol írása nyomán)
fényképezte: Adam Wallensten
vágó: Lars Therkelsen
zene: Flemming Nordkrog
producer: Anni Faurbye Fernandez, Malte Forssell, Gyárfás Eszter, Petrányi Viktória
szereplők: Gerda Lie Kaas, Sonja Richter, Signe Egholm Olsen, May Simón Lifschitz, Henrik Mestad
forgalmazó: Cirko Film
bemutató dátuma: 2019. május 16.

Vízkeleti Dániel
Forrás: filmkultura.hu