251

Arrabona 53-56. – Kötetbemutató az Esterházy-palotában

Galambos Krisztina írása

arrabona-53-56-kotetbemutato-esterhazy-palota

Többéves szünet után jelentkezett újra az Arrabona nagy múltú tudományos, regionális évkönyve: az 53-56. sorszámjelzésű, összevont kiadvány új szerkesztőséggel – felelős szerkesztő Nemes Gábor, szerkesztő Cserhalmi Zoltán és Kelemen István –, megújult külsővel, de a régi hagyományokat megtartva jelent meg a megye nagyobb múzeumai és a Győri Egyházmegyei Levéltár közös gondozásában, amelyet 2019. május 16-án mutattak be az érdeklődőknek az Esterházy-palotában.

A kiadvány 1959-ben indult a győri múzeum alapításának 100. évfordulója alkalmából. Az első szám az alapító Rómer Flóris archeológus, bencés szerzetes előtt tisztelgett. 1996 óta „Múzeumi közlemények” alcímmel tudományos folyóiratként jelent meg, évente két különálló vagy egy összevont számmal; így a korábban többnyire csak tanulmányokból, illetve forrásközlésekből álló szerkezetet további rovatokkal bővítették ki.

László Csaba, az Arrabona Szerkesztőbizottságának elnöke a bemutatón köszöntőjében röviden felidézte a kiadvány történetét. A kötetet Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese ismertette. Hangsúlyozta: a megjelenés komoly hagyomány, melynek fenntartása nem kevés erőfeszítést kíván a kiadóktól. Miért fontosak ma a múzeumi évkönyvek? – tette fel a kérdést. Véleménye szerint egyrészt az elsődleges közlések jelentősége miatt, hiszen a részletek ekkor a legélesebbek, másrészt továbbra is fontosak a papíralapú kiadványok.

Tomka Gábor röviden szólt a kötetben megjelent írásokról is. A régészeti tanulmányok egyikében Marcsik Antónia a kisalföldi kora-avarkori temetők embertani anyagát elemzi, míg Tomka Péter a tápi avar-kori temető egy csontcsat leletét ismerteti. Fedeles Tamás tanulmánya a középkori győri egyházmegyés papok római szentelési ügyeit vizsgálja, Oross András pedig a győri vár és helyőrsége megváltozott helyzetét mutatja be a 17-18. század fordulóján. A gazdag néprajzi anyagban Brauer-Benke József a doromb hangszertípus történetébe vezeti be az olvasót; a Széchényi család Fertő-parti birtokainak bortermeléséről Kelemen István értekezik; Csiszár Attila a Rábaköz parasztságának anyagi kultúrájából ad rövid ízelítőt; míg Tóth Vilmos tanulmányát olvasva Győr-Sziget temetőinek múltjáról tudhatunk meg sok érdekességet.

Értékes dolgozatokkal gazdagítja a kötetet Pápai Emese, valamint Szalai Zsolt is: az előbbi Schima Bandi egy megsemmisült alkotását, míg az utóbbi Mithay Antal 1911 és 1938 között készült fotóit mutatja be. Nem hiányoznak az Arrabona legújabb kötetéből a könyvismertetések sem: ezúttal a Jezsuita jelenlét Győrben, A győri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1719-1852 és a Magyarország csillaga című, Széchenyi Istvánt bemutató kötetekről olvashatunk recenziókat.

A könyvbemutató végén lehetőség nyílt a jelen lévő szerzőkkel való kötetlen beszélgetésre, eszmecserére is. Az Arrabona 53-56. jelzésű összevont száma megvásárolható a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban.

Galambos Krisztina
Fotók: Nemes Gábor

2019.05.21