309

A Rubik-féle rejtélyes Bűvös kocka feltalálása – Ezen a napon történt

SzaSzi írása

rubik-kocka

Talán a leghíresebb magyar újítás, legismertebb magyar szabadalom a Bűvös kocka, amelyet Rubik Ernő budapesti építész, belsőépítész, formatervező, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár, szobrász alkotott meg 1974. május 19-én. Találmánya azóta a világ legnépszerűbb játékává vált.

Több mint 350 milliót adtak már el a Bűvös kockából, ami bizony azt jelenti, hogyha a kockákat egymás mellé raknánk, akkor láncolata összekötné az Északi-sarkot a Délivel! Egy közelmúltban végzett felmérés a világ legnagyobb játékőrületének nyilvánította, maga mögé utasította az első személyi számítógépek legnépszerűbb otthoni játékait, de még az örökzöld kedvencet, a jojót is, amely a harmadik lett a rangsorolásban.

rubik-kocka

Rubik Ernő csak két évvel később kapta meg a játék szabadalmát, de még ekkor sem gondolta, hogy találmánya különböző hazai és külföldi versenyek, sőt Guinness Rekordok központi eleme lesz. Az igazi kockaőrület 1980-tól kezdődött, amikor a Bűvös kocka elnyerte mai formáját. A mester eleinte egy 2x2x2-es kocka megalkotásán dolgozott, később született a 3x3x3-as tömb. Komolyabb problémát az okozott számára, hogy miként lehetne elforgatni a kocka elemeit mindhárom tengelye körül. Végül az ihletet a Duna kavicsait vizsgálgatva kapta, amikor megfigyelte, hogy a teljesen sima szélű kavicsok könnyen elcsúsznak egymáson, mégis jól összeillenek. A fejlesztés másik fontos lépése a színezés volt; azzal, hogy az oldalak eltérő színeket kaptak, jobban lehet látni az elemek mozgását. Érdekessége, hogy a fehérrel átellenben a sárga, a narancssárgával szemben a piros, a zölddel szemközt pedig a kék található. A magyar feltaláló a „Magic Cube”, vagyis Bűvös kocka nevet adta neki, a külföldi gyártó, az Ideal Toy Corporation azonban még 1980-ban átkeresztelte Rubik-kockára. Már ebben az évben 300 ezer darabot adtak el itthon, s az esztendő végére 16 országban lett piaca (az akkori NSZK-ban például 4 millió darabot értékesítettek belőle).

rubik-kocka

Hogy lett ebből őrület, sőt kultusz? Rubik Ernő a játék sikerét az „ellentmondásosságának” tulajdonítja, szerinte ugyanis egyszerre közérthető és egyszerű, ugyanakkor összetett és kihívó. Az emberek pedig szeretik a logikus kihívásokat, és szeretnek a káoszból rendet teremteni. Ez a művelet egyébként magának az alkotónak, kis gyakorlással, közel egyetlen percébe tellett. Bizonyítandó, hogy a kockaőrület nem lankadt, a híradásokban számos versenyről és rekordról is értesülhetünk. Vannak, akik a játékszer használatát mesteri szintre fejlesztették, számukra a kocka kirakása rutin szintű, csupán a gyorsaságban van különbség. Ők a SpeedCuber-ek, magyarul „gyorskockázók”, akik különböző versenyeken mérik össze tudásukat, s igyekeznek a világrekordot megdönteni. A Guinness Rekordok Könyve 1981. március 13-án, Münchenben tartotta az első ilyen versenyt, akkor még 38 másodperc alatt rakták ki a kockát. Az első világbajnokságot 1982-ben rendezték, Budapesten. Ebben az évben született Ronald Brinkmann (NSZK) 19 másodperces rekordja. 2011-re ez az idő 5,66 másodpercre csökkent (Feliks Zemdegs, Ausztrália). Idejét most is tartja, de 2018-ban ez is megdőlt, s aki ezután tervezi, hogy elindul a megmérettetésen már a 3,47-es időt, illetve még kevesebbet kell megcéloznia (Yusheng Du eredménye). Láthatóan ma minden századmásodperc is számít! Az őrület persze tovább fokozható, mert már létezik a bekötött szemmel, a fél kézzel, a lábbal kirakás kategóriája is, sőt Lego-robotok által, amelyeket okostelefonokra írt applikációval, előre programozott kockakirakó algoritmusok futtatására alkottak meg. A vakon kirakási rekordot egy magyar versenyző, Endrey Marcell tartja, aki a kocka állásának memorizálásával együtt 27.65 másodperc alatt fejezte be a játék kirakását. A jelenleg ismert leggyorsabb robot pedig 0,637 másodperc alatt rakta ki a Rubik-kockát.

rubik-kocka

A kocka-mizéria egyébként a tudományba is begyűrűzött, a matematikusokat is felcsigázta a játék. Számukra a legfontosabb kérdés, hogy hány mozdulat kell egy maximálisan összekevert Rubik-kocka kirakásához, ugyanis összesen 43 trillió, vagyis 4,3 x 10 a 19-ediken eltérő állás hozható létre. Másképpen szólva a variációs lehetőségeinek száma (8! × 38−1) × (12! × 212−1)/2 = 43 252 003 274 489 856 000, vagy másképp: 4,3×1019 (negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd- négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer). Ez több mint 43 kvintillió lehetséges kombináció, vagyis emberileg felfoghatatlan. Egy hasonlat szerint ez több, mint amennyi másodperc az ősrobbanás óta eltelt, szóval bő 14 milliárd évnyi másodperc. Mivel egy emberélet ehhez képest homokszemnyinél is kisebb, a matematikusok elméleti szinten próbálták kiszámolni azt, hogy melyik az a legkisebb szám, amelyből megoldható a kocka kirakása. 1995-ig úgy gondolták, hogy a legkevesebb lépésszám a 18. Ekkor azonban találtak olyan variációt, ahol ez 20-ra változott. Sajnos az állításokat hitelt érdemlően bizonyítani még senki nem tudta, mert akkor megoldódna végre „a kocka rejtélye”. Azóta a problémához a Google a kutatók rendelkezésére bocsátott elemzésre alkalmas szuperszámítógépeket, de a kérdést ez sem oldotta meg, mert a variációk végigszámolásához egyes becslések szerint körülbelül 3 millió számítógép 3 millió évnyi folyamatos munkájára lenne szükség. Jelenleg nem sikerült olyan szoftvert sem készíteni, amely bizonyíthatóan a legkisebb lépésszámú megoldást adja bármilyen keverés esetén, viszont létezik már program, amely maximum 20 lépéses megoldást talál. De ne csüggedjünk, online felületen legalább már találhatók Rubik-kocka megoldó programok (Cube Explorer, vagy a magyar fejlesztésű Ruwix.com).

rubik-kocka

Miközben múlnak az évek, évtizedek, a találmány és feltalálója is számos elismerésben részesült. A 80-as években többszörös „Év játéka” díjas, 1978-ban BNV-díjas termék lett, Rubik Ernő pedig Állami Díjat, Kossuth-díjat, Jedlik Ányos-díjat kapott. Számos külföldi elismerést is nyert, így például 1980-ban a Toy of the Year-t, amit Angliában minden évben csak egy játék kaphat. 1981-ben a kocka bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjteményébe.

A Rubik-kocka életünk számos területén inspiráló lett: a divat, az építészet, a zene, a filmek, színdarabok, még a politikai beszédek terén is. Külön művészeti mozgalom sorakozott fel mögé, ez a „Rubikubism”. Az emberek mindennapjaiba is bekerült, azon túl, hogy rengeteg használati és ajándéktárgyat mintáztak meg róla, számtalan filmben, könyvben, magazinban, plakáton, reklámban, sőt Amerikában még saját TV-sorozatban is feltűnt már. A 2012-es Nemzeti alaptantervben az alsó tagozatosok számára előírt közműveltségi tartalmi elem lett.

rubik-kocka

A 2011-es év folyamán mintegy 7 millió darab kelt el belőle, és sikere újabb verziók létrehozására sarkallta a játékgyártókat. Próbálkozhatunk már a 6x6x6-os, 7x7x7-es, 8x8x8-as, 9x9x9-es, 10x10x10-es és 11x11x11-es, sőt a 12x12x12-es kockával, és ha ennyi kihívás sem elég nekünk, nekifuthatunk a 17x17x17-es verziónak is.

SzaSzi

Forrás: Wikipédia, buvoskockak.hu, sg.hu

A képek a pixabay.com, a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

2019.05.19