Magyar királynék és nagyasszonyok 14.

Szilágyi Rita: Harcos hölgyek, harcosok hölgyei – Csiszár Antal könyvismertetője

szilagyi-rita-harcos-holgyek-harcosok-holgyei

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?”

Ebben a kötetben nem uralkodókról lesz szó, hanem olyan hölgyekről, akik annak ellenére, hogy olyan korban éltek, melyben a nőket másodrendűnek tekintették, mégis le tudtak tenni valamit az asztalra. Valami olyasmit cselekedtek, olyan életet éltek, amely példa értékű, amelynek híre fennmaradt az utókornak. Érdemes rájuk odafigyelni még akkor is, ha a szóban forgó nők nem annyira közismertek, mint az adott kor férfiai.

A kötetek olvasása sok érdekes dolog ismeretének birtokába juttatja mindazokat, akik időt és energiát áldoznak eme sorozattal közelebbi ismeretséget kötni: számtalan színes egyéniséget ismerhetnek meg.

Szilágyi Rita Harcos hölgyek, harcosok hölgyei című könyvében jeles nőalakok sorsaival és tevékenységeivel ismerkedhetünk meg. Olyan lányokról és asszonyokról olvashatunk, akiket túlzás nélkül nevezhetünk hősöknek.

Kanizsai Dorottya mindkét férje (Geréb Péter és Perényi Imre) is betöltötte a nádori méltóságot. Első házassága boldog volt, a második már kevésbé, de mindez nem akadályozta meg őt abban, hogy felkutassa fiait (Perényi Ferenc és Perényi Péter) a mohácsi csatamező halottai között, ahol egyikük valóban odaveszett. Nevéhez fűződik az elesett katonák eltemetése: négyszáz jobbágyot fogadott fel, akik – természetesen fizetség fejében, nem pedig robotban – elvégezték ezt a nem túl vonzó, de szükséges munkát. A nádorné vagyonából rendszeresen segítette a szegényeket, és tekintélye, becsülete akkora volt, hogy II. Lajos királyunk tanácsülésekre is meghívta nő létére. Mivel akkoriban nem voltak nyilvános iskolák, a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták, hogy megfelelő neveltetésben részesüljenek. Kanizsai Dorottya háza az egyik legjobb volt, mivel a lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte őket.

Mohács hősei között szó esik Dobozi Mihályról, aki a mohácsi bukás után még a maróti csatában is harcolt, ahol a szekérvár eleste után kivágta magát a törökök gyűrűjéből, és feleségét, Farmosi Ilonát felkapva, elmenekült. Amikor az üldöző törökök már majdnem utolérték őket, hitvese könyörgésére, hogy ne kerüljön az ellenség kezére, leszúrta a kedvesét, ő maga pedig szembefordult a törökökkel, akik lekaszabolták. Ezt a történetet többek között az Istvánfi-krónika, Verancsics Antal legendája és Kölcsey Ferenc balladája is feldolgozta.

Rozgonyi Cicelle (Szentgyörgyi Cecília), Rozgonyi István temesi főispán felesége lehetett az első néven nevezett hősnőnk. Zsigmond király korában élt, házasságával a Rozgonyi vagyon a Szentgyörgyivel párosult. Részt vett a galambóci várostromban, melyet nem sikerült ugyan a töröktől visszafoglalni, de uralkodóját és a férjét a hölgy kimenekítette a helyszínről. Hősi erényeket csillogtatott meg, és jutalmul egyedülálló módon névre szóló birtokadományban részesült.

Hunyadi Mátyás hadvezérének, Magyar Balázsnak a lánya, Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki asszonyát tejben-vajban fürösztötte, s a kedvéért csinosította az adományul kapott Nagyvázsony várát. Férje halála után a hölgy még kétszer házasodott: előbb kamicsáci Horváth Márk neje lett, majd bedőlt egy fiatal hozományvadásznak, Kereki Gergelynek. Ez utóbbit félrelépéséért Benigna asszony szolgáival zsolnalitvai várának bástyájáról a mélybe dobatta, de megúszta a gyilkosságot, mert Lajos király apja és első férje érdemeire való tekintettel kegyelmet adott neki. Ami nem csoda, hiszen Kinizsi volt az egyetlen olyan magyar hadvezér, akinek nevéhez kizárólag győztes csaták és cselekedetek fűződnek.
Magyar Benigna neve mellett két, világiak számára készített magyar nyelvű imádságos könyv kiadása is szerepel: az első 1493 körül készült, s ma Festetics-kódex néven ismerjük, a másik pedig 1513-ban, ez a Czech-kódex.

A könyv lapjain találkozunk Eger várának hős védőivel, köztük az egri nőkkel is. Olvashatunk az Egri csillagok keletkezéséről, a szövegváltozatok hátteréről és Dobó István élettörténetéről: az egri dicsőség előtt sáros múlt (szomszéd ellen elkövetett erőszakosság miatt fő- és jószágvesztésre ítélték, melyet egy évre felfüggesztettek az ostrom idején), a diadal után erdélyi vajdaság. Lánya, Dobó Krisztina lett Balassi Bálint második felesége. Dobó Katica néven ismerték, akit egy Tóth Kálmán nevű írónk vitt be az egri várba. Az egri nők részben név szerint ismertek, de Cecey Éva kitalált személy. Bornemissza Gergely jutalma az egri vár parancsnoksága lett, de török fogságba jutván kivégezték.

Képet kapunk a zsoldos mentalitásról is: várfeladások, megszegett ígéretek, de Egerben erre – a Hegedűs-ügy kivételével – nem volt példa. Szó esik Losonci Annáról, Balassi múzsájáról is, s megtudhatjuk azt is, hogy az egész Balassi-életművet házassági botrányok, birtokperek és erőszakoskodás árnyékolja be.

Csiszár Antal

2019.04.26