A koncertre érkezőket Veres András győri megyés püspök köszöntötte, majd – kihangsúlyozva, hogy papként, nem zenetudósként – néhány mondattal felvázolta a passióéneklés nyugat-európai hagyományait és ennek jelentőségét a nagyheti szertartások sorában. Szavait a következőképpen zárta: „Noha nagypéntek, a János passió előadásának hagyományos napja még nem érkezett el, szolgáljon Bach remeke a hallgatóság lelki épülésére, mélyítse el a megváltásban való hitét.”

A mintegy kétórás grandiózus művet a Győri Filharmonikus Zenekar tagjai mellett vendégművészek szólaltatták meg. A nemzetközi hírű bécsi Arnold Schoenberg Kórus mellett az est folyamán közreműködött Ursula Langmayr (szoprán), Johanna Krokovay (alt), Michael Nowak (tenor), Stefan Hadzic (bariton) és Matthias Helm (basszus).

Ejtsünk néhány szót magáról a János passióról! A művet először 1724. április 7-én adták elő. Erre Lipcsében, a Szent Miklós templomban került sor. A darab születéséről teóriák sokasága ismeretes. Egyesek szerint Bach Händel példáját követve vágott volna bele egy passió komponálásába. A kutatók egy része úgy véli, hogy már Köthenben megkezdte a munkát, s csak az utolsó pillanatokban, a bemutató előtt fejezte volna be Lipcsében. Kritikusai éppen ezt a vélelmezett sietséget rótták fel neki: műve részek sokasága, nem részek egysége. Ami bizonyos, hogy míg a később született Máté passió egy igazi librettóra, Picander munkájára íródott, addig a János passió szövege több forrásból fakad. Az alap János Evangéliumának 18. és 19. fejezete. Ehhez illeszkednek a Máté Evangéliumából fakadó részletek, Sebaldus Heyden, Luther Márton, Johannes Heermann koráljai, és egyéb, ismeretlen szerzőktől származó költemények. Ez az összetettség természetszerűleg az egységesség ellen hat, változó költői minőséget és eltérő drámai erőt indukál a mű egyes pontjain. Bach maga is érezhette ezt, mert a tökéletességre törekedve sokáig „csiszolgatta”, alakítgatta a művet. Ehhez saját tehetsége mellett korának minden zenei eszközét felhasználta: a protestáns korálokat, az olaszos áriákat és ariosókat, az erőteljes hangzású turbákat, az ellenpontos szerkesztést, stb. A zenetudósok a passió négy verzióját különböztetik meg, s a ma ismert változat végül is egy nagy hatású, képszerű, szenvedélyes mű lett.

Pénteken este pont ezt a drámaiságot érezhette meg, élhette át a koncert hallgatósága. Kivételes zenei élményben volt részük mindazoknak, akik ott lehettek. Már a kórus első megszólása jelezte, hogy az előadói apparátus egésze érett a mű avatott bemutatására: a sok fiatal előadót felvonultató énekkar remek teljesítményt nyújtott. A szólisták közül kiemeljük Michael Nowak produkcióját, akire az Evangélista szerepében igen jelentős feladat hárult. Meg kell említenünk az előadás talán legfelemelőbb pillanatait is, amit számunkra Johanna Krokovay (alt) és a viola da gamba kettőse jelentett. Erwin Ortner elegánsan, kellő drámai erővel, de a túlzott színpadiasságot kerülve vezényelt. A passió elérte hatását – az utolsó hangokat követő mély csend árulkodó volt...

Katarzis született. Annak ellenére, hogy a koncert közben kameramanok tévéfelvételt készítettek, úgy, hogy a bazilikában éppen felújítási munkálatok folynak, s a tér – ötletesen bár, de – leszűkített, valamint az akusztika korántsem tökéletes.

A közönség és az előadók egy hullámhosszon voltak. Hosszú, szűnni nem akaró taps zárta ezt a szép estét a székesegyház ódon falai között.

Berente Erika

Felhasznált irodalom: Angi István: A csúcspontok esztétikuma J. S. Bach passióiban == Kellék. 2001. 18/20. sz. (Letöltés: 2019. április 17.). - Budapesti Zenei Hetek : Műsorfüzet. 1985. 16. sz. - Kolneder, Walter: Bach-lexikon. Budapest, 1988 . - Somfai László: Johann Sebastian Bach: János-passió == A hét zeneműve 1985. október – 1986. szeptember, p. 65-75. - Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Budapest, 1983.