Sajnos ez a drámai tempó az orvvadászok miatt nehezen állítható meg, így a természetvédők a fogságban élő egyedek szaporításával igyekeznek a faj megmentését, fenntartását szolgálni. Az EEP (Európai Veszélyeztetett Fajok Programja) koordinálja ezt a munkát, amelynek legújabb tenyészközpontja épült fel Győrben. Az állatkert története tehát fontos mérföldkövéhez érkezett, hiszen megalakulása óta a legnagyobb szabású és költségvetésű fejlesztés indulhatott el a tavalyi évben a Modern Városok Program keretében. A több mint kétmilliárd forintos támogatás első ütemeként épült fel az új fogadóépület, az orrszarvúház és bővült a zsiráfház mintegy 400 millió forintból, amelynek ünnepélyes átadására 2019. április 15-én került sor. Munkatársammal mi is az esemény résztvevői voltunk, s a kellemes tavaszi napsütésben nemcsak az új jövevényeket néztük meg, hanem lencsevégre kaptunk még néhányat az ott lakókból.

Az új főbejáratnál észak-afrikai hangulat fogadta a megnyitó vendégeit. Távoli népek viseletébe öltözött gondozók üdvözölték az érkezőket, kötőféken vezetett teve, lámák, karjukon üldögélő vad madarak társaságában. Az afrikai mintákkal díszített fogadóépület tulajdonképpen egy 8 méter magas 100 tonnás műszikla alatt húzódik meg, amelynek tetejéről nem hiányozhatnak az Oroszlánkirályt idéző, kőbe vésett állatfigurák sem. Impozáns látványt nyújt a szikláról zuhogó épített vízesés is. Stílusosan A dzsungel könyve című musicalből vett részlettel készültek a Győri Nemzeti Színház művészei: Nagy Gréta, Venczel-Kovács Zoltán és Klinga Péter, akik attól sem riadtak vissza, hogy egy-egy kígyóval a nyakukban lépjenek az alkalmi közönség elé, sőt a tetőként szolgáló sziklákat is pódiumként használták. (Ki mondja, hogy könnyű a színészi mesterség?) A projektet Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár, Borkai Zsolt polgármester, Gyopáros Alpár kormánybiztos és dr. Andréka György, az állatkert igazgatója adta át.

Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos kiemelte: „Bár a győri Modern Városok Program csak 2017 tavaszán indult, példaértékű az a munka, amelynek révén a győri projektek előrehaladnak”. Hozzátette, hogy az ország GDP-jének 40 százalékát a megyei jogú városok adják, s közülük is kiemelkedik húzóerejével Győr. A MVP 18 projektje közül az állatkerté ért célba elsőként, így megvalósulása az első szalagátvágást is jelenti. Borkai Zsolt polgármester köszöntőjében így fogalmazott: „A folyamat a mostani átadással mérföldkőhöz érkezett, és örömteli, hogy az állatkert lett a zászlóshajó, hiszen egy éves szinten 175 ezer látogatóval büszkélkedő parkról van szó, ahol családok szórakoznak, a gyerekek pedig játszva tanulnak.” Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódott Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki az ilyen jellegű intézmények oktatásban betöltött szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, ma már a humánus állattartás kerül előtérbe, ahol a természetes környezetüket megidézve szerezhetnek információkat az állatokról a látogatók. Andréka György igazgató, felvillantva az eddigi munka örömteli, rengeteg előkészítéssel és erőfeszítéssel járó feladatait, a célokról is beszélt. „A beruházás révén parkunk egy európai színvonalú, egész évben használható családi állatkertté és szabadidőközponttá fejlődik.” A komplex fejlesztés részeként 2020-ig még bővítik a majomházat, felújítják a takarmányfeldolgozót (várhatóan idén), majd következik az Elefántház, a Himalája bemutató, a Pingvin – törpevíziló bemutató, a gazdasági épületek, s végül az állategészségügyi központ felújítása, bővítése. Az állatkert korszerűségét mutatja, hogy a bejáratnál jegykiadó automata segít elkerülni a sorbanállást, de lehetséges az online jegyvásárlás is.

A szalag átvágása után Andréka igazgató úr a megmagasított zsiráfházhoz, majd az ennek bővítményeként elkészült új orrszarvúházhoz kalauzolt bennünket. Fokke, Solongo és Jaspe (dzsaszpe), a három zsiráffiú az ablakból kémlelték a házuk táján kialakult felhajtást, ugyanis az afrikai hangulatot a Mandala Teaház marokkói stílusú, rögtönzött teázója és a Szentendréről érkezett Nyilasovits Zsuzsanna djembe (ejtsd: dzsembe – afrikai dobféle) játéka tette még teljesebbé. Zsuzsa elárulta, hogy tíz éve játszik a hangszeren, korábban zongorázott, hat éve pedig megismerkedett Mákó Kató dobkörével. Hogy megdobbant-e a hosszúnyakúak szíve a szavanna ritmusára, azt nem tudom, de a flamingók mindenesetre nagy szárnycsapásokkal fejezték ki tetszésüket. A zsiráfok boldogan nyargaltak a kifutójukra, örömmel fogadták a friss falombot. Nem így a győri állatkert új üdvöskéi. Mana és a három napja érkezett Wanda egyáltalán nem volt kíváncsi a csodálóira, de nem haragudhattunk rájuk. Egyrészt mert magányos, rejtőzködő állatokról van szó, másrészt Wanda még ki sem heverte a költözés izgalmát. Igazgató úr sokat mesélt ezekről a csodás állatokról, akik ugyan a fajtájuk legkisebb testű egyedei, de egy-másfél tonnányi súlyukkal könnyedén és villámgyorsan mozognak. A két rinopéldány már állatkertben született, Mana Magdeburgból, Wanda pedig Rotterdamból került ide. Őket egy bika követi májusban, a végső cél pedig összesen két bika és három tehén tartása, szaporításuk. A tervek szerint a győri szaporulat az Akagera Nemzeti Parkba kerül majd, ahonnan igyekeznek visszajuttatni őket a szabad természetbe. Ezzel városunk is hozzájárulhat e különleges faj fenntartásához, akiknek csak egyetlen ellensége létezik, az ember.

Míg Mana békésen falatozott a bokszában, Wanda érdeklődést nem mutatva befelé fordult, aztán egy hirtelen mozdulattal – bár nem túl agresszívan – tülkével a vastag acéloszlopnak rontott. Mit jelenthez ez? Vajon morcosságának a jele? Esetleg tetszésnyilvánítás lehet? Nem ismerem a rinocéroszok észjárását. Egy biztos, mosolyogni nem láttam őt, már ha ez egyáltalán lehetséges lenne. Mégis azt hiszem, hogy idővel visszafogottsága oldódni fog, és talán azzal a boldog tudattal éldegélhet nálunk, hogy utódai majd újra a szavannák bozótosainak szabad lakói lesznek.

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Kibővült a Xantus János Állatkert

106 kép