538

Bob herceg

Premier a Győri Nemzeti Színházban

bob-herceg

A Klasszikus évad utolsó bemutatójaként a győri színházhoz számos szállal kötődő Radó Denise állította színpadra az egyik legklasszikusabb magyar operettet, a Bob herceget. Huszka Jenő-Bakonyi Károly-Martos Ferenc töretlen népszerűségnek örvendő remekműve április 13-tól látható a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán. A teátrum zenekarát és énekkarát Silló István és Medveczky Szabolcs vezényli, a táncbetétek koreográfiáit Fekete Miklós álmodta színpadra.

Az ősbemutatót 1902-ben tartották a budapesti Népszínházban. A Bob herceg számos szempontból beírta magát a magyar színháztörténetbe, többek között azzal, hogy ez volt az első nagy sikerű magyar operett, sőt az első, amelyet külföldön is bemutattak. A premier közönsége eredeti művet és magyaros zenét várt, mindezt meg is kapta. A Huszka által komponált muzsika ugyanis egyáltalán nem hasonlított a korábbi időszak alkotásaira, mivel „magyaros motívumokkal ötvözte a nemzetközi operett világát”. Nem másolta a külföldi mintákat, a szerzőtrió „unikális, speciálisan magyar, könnyed darabot” alkotott. Az ősbemutatón a publikum, köztük olyan jeles írók, mint Heltai Jenő vagy épp Molnár Ferenc, szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta az előadást, a fogadtatás az alkotók minden előzetes várakozását felülmúlta.

Nincs kétségem afelől, hogy a siker a győri színházban is folytatódni fog estéről estére. A Bob herceg egy bűbájos és elragadó mese arról, amit már az ókori rómaiak is megfogalmaztak, hogy Omnia vincit amor, azaz végül a szerelem mindent legyőz, gördítsenek eléje akármilyen akadályt is. A Huszka-operett ugyanis egy olyan korban íródott, amikor még nem volt szokás, hogy a trónörökösök, az uralkodók, sőt egyáltalán az arisztokraták a nép egyszerű gyermekeit, holmi polgárlányokat vegyenek feleségül, sőt azzal házasodjanak, akit igazából szeretnek.

A ködös Albionban játszódó történet főhőse az éppen huszadik életévét betöltő György herceg (Nagy Balázs / Fejszés Attila), aki noha a trón várományosa, mégis Bob diák bőrébe bújva rója London „számos utcáját”, nevelője, Pomponius (Vincze Gábor Péter) társaságában. Ámde György úrfi beleszeret a Bowie Streeten élő fényképész, Tom apó (Bede Fazekas Csaba) lányába, Annieba (Kisfaludy Zsófia). A királynő (Bellai Eszter) feleségének azonban Viktória hercegnőt (Mahó Andrea / Fehér Nóra) szánja, akit noha vonz a trón és a királynéi titulus, ámde szíve inkább Lord Lancasterhez (Molnár Erik) húzza… Némi akadályoztatás után azonban a szerelem legyőzi a szülői és a társadalmi elvárásokat, sőt még a szigorú törvényt is. Mindez majd három órába sűrítve, Huszka andalító dallamaival kísérve, humorral fűszerezve, garantálva a nézők számára a tökéletes kikapcsolódást és szórakozást.

Radó Denise és alkotói csapata kiváló érzékkel kerülte el az aktualizálás csábító csapdáját, Csík György díszletei és különösen jelmezei a 19. századba röpítik a publikumot. A rendező azonban nem papírmasé, unalmas operett figurákat álmodott színpadra: a színészek remekül oldják meg, hogy megmutassák karaktereik emberi oldalát, hús-vér voltukat, érzelmeik széles skáláját, időnként némi öniróniát is mutatva, és természetesen alkalomadtán fergeteges komédiázással járulva hozzá a garantált sikerhez.

A győri színház legújabb előadása nem vállal többet és nem nyújt kevesebbet, mint hogy rögtön a vasfüggöny szétnyitását követően három órán át magunk mögött hagyhassuk rohanó hétköznapjainkat, elmerülhessünk egy habkönnyű történetben, amely megnyugtató balzsam lehet mindannyiunk számára.

A Bob herceg teljes színlapja a Győri Nemzeti Színház oldalán olvasható.

Ősze Mária
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2019.04.13